Harcot indított az akác megmentéséért egy magyar képviselő az Európai Parlamentben – írja az Origó. A hírportál cikke szerint „az akác elég agresszív, elég sok hátránya van, viszont rossz talajon is jól nő, van egy csomó nagyon jó tulajdonsága, imádják a méhek, több tízezer magyar megélhetését biztosítja, és olyan jól kikupálódtunk belőle 300 év alatt, hogy már a fél világ tőlük tudakolja: mi az akác titka?” Az Origó szerint „Magyarországot sok tekintetben szokták megalapozottan, vagy kevésbé megalapozottan egyedülállóként emlegetni a világban, a Nobel-díjasok számától kezdve a sajátos magyar észjárásig. Hogy akácban is különlegesen vagyunk, az nem ennyire elterjedt, pedig Európában sehol sincs olyan mennyiségű akácerdő és ültetvény, mint nálunk”. A 2 millió hektáros hazai erdőállomány közel negyede – 460 ezer hektár – az Észak-Amerikában őshonos fafaj erdőiből áll Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatás és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének megbízott igazgatója szerint. Az akác különböző felhasználása tízezrek megélhetését biztosítja Magyarországon, így nem véletlen, hogy Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő fellázadt az akác megmentéséért a mézről szóló uniós terv hétfői vitájában. Glattfelder szerint az akácot hátrányosan érinti az Európai Bizottság idegenhonos özönfajok visszaszorításáról szóló rendelettervezete.
„Az akácerdők virágzását 2 pozícióban is meg lehet fogni: tengerszint feletti magasságukhoz képest eltérő ciklusban virágoznak (egy évben kétszer, sőt akár háromszor is tudnak akácmézet gyűjteni a méhek), ez szenzációs helyzetet teremt nálunk.” Az elnök szerint Magyarország „Európában csúcs az akácerdők tekintetében”, a méz jelentős része Nyugat-Európába megy, és az 1,1 millió hazai méhcsalád évente 22-25 ezer tonna mézet állít elő, amivel 20 ezer embernek nyújt megélhetést”… S ez nem minden: Az Origó cikke szerint az ország egyik legnagyobb akácügyi tudományos szaktekintélyét, Rédei Károlyt Kínába is hívták vendégelőadónak, Dél-Korea pedig tőlünk tanulja, hogyan érdemes a fafajt hatékonyan termeszteni. Sőt, akácügyben az USA-ból – ahol időközben szinte kihalt a fajta – is megkeresték Magyarországot Borovics szerint. Persze nem mindenki van elájulva az akáctól,a WWF és a Védegylet már évekkel ezelőtt, nyílt levélben jelezte, nem volna szerencsés a faj Natura 2000-es területekre való betelepítése.
A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Origó.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS