Életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók

Életbe léptek kedden reggel az Irán elleni amerikai szankciók, az erről szóló közleményt Donald Trump elnök írta alá. Az amerikai elnök huszonegy pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntetőintézkedéseket, és ismét figyelmeztetett, az iráni rendszer választás előtt áll: Teherán vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja.

Donald Trump megismételte, hogy nyitott a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené Irán ártalmas tevékenységeinek teljes körét, beleértve ballisztikus rakéta-programját és a terrorizmus támogatását. A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök májusban döntött, miután egyoldalúan felmondta a három éve kidolgozott és 2016-ban megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak tartotta ezt az egyezményt, és már az elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Bár Trump nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a szerződésben foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy a perzsa állam nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.

A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be, a büntetőintézkedések az iráni gazdaság több ágazatát érintik. Az intézkedések további része november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot. Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének vegyes volt a fogadtatása. Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is hatékony pénzügyi csatornákat kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport. Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: értelmetlennek tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.

Forrás: MTI