Kedden, kétnapos rendkívül ülés után elfogadta a parlament a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló javaslatot, amelynek lényege, hogy Magyarországnak nincs szüksége a hitelre, csak a járvány ellen rosszul védekező országoknak. Ennek ellenére Brüsszel szerint a hitel terheit közösen kell viselnie az uniós országoknak, és közösen kell azt vissza is fizetniük. A kormány azon az állásponton van, hogy más ne mondhassa meg, hogyan és mire legyen elköltve ez az uniós összeg; politikamentes elosztásra van szükség.
A kormánypártok javaslatára határozatban szabnak feltételeket a kormánynak ahhoz, hogyan támogathatja az EU hitelfelvételét. Az ellenzéki képviselők zöme nem vett részt a szavazáson, amelyen végül 128 igen, 16 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot. Az egyik feltétel az, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb pénzt, mint a gazdagok, az összeget pedig kizárólag a gazdaság beindítására és a növekedésre lehet fordítani. A hitelösszeget munkahelyteremtésre lehet még fordítani, ám az nem köthető össze politikai és ideológiai feltételekkel, mint a bevándorlás kérdésének megítélése.
A témával kapcsolatban Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy jól látható: a jogállami viták azonnal politikai vitává válnak, és ha összekeverik őket, akkor elmaradhat a gazdasági újraindítás, nem lesz költségvetés. Azt tanácsolta, hogy Európa elsősorban a gazdaság újraindításával foglalkozzon. Az uniós hitelfelvételről Orbán Viktor akkor kijelentette: joga lenne vétózni, ám ezt csak a legvégső esetben tenné.
A parlamentben Kövér László kedden elmondta: nem fog az Országgyűlés az uniós helyreállítási csomaghoz semmilyen politikai feltételt elfogadni. Ezzel kapcsolatban leszögezte: amennyiben az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük. A kölcsönre Magyarországnak nem lenne szüksége elmondása szerint, azonban a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként hajlandó hozzájárulni.
De csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajbajutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja. A járvány okozta gazdasági krízis jóval enyhébbnek ígérkezik Közép-Európában, mint az EU régebbi, jellemzően déli tagállamaiban. A magyar kormány a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében időben és jó döntéseket hozott. Ezért Magyarország – pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után – önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre, és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet
– jelentette ki. A házelnök szerint az Európai Bizottság által kreált helyreállítási terv nem veszi figyelembe az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét, így az igazságtalan: a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest. Azt mondta, hogy a gazdaságaikat rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza.
Ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás, mint a kormányok. Mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági kondicionalitással, azaz egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében a pénzek kifizetését össze akarják kötni az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével. A haza nem eladó, ezért nem lehet önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése
– közölte.
A parlamentben felszólalt Dobrev Klára, DK-s EP-képviselő is, aki példátlanul visszataszító stílusban minősítette a magyar kormányt. Azt mondta, hogy a DK-frakció nem vesz részt a keddi szavazáson. Állítása szerint pártja az Európai Egyesült Államokban hisz, ezért több hatalmat adna Brüsszel kezébe, amit természetesen a nemzetállamok kezéből csavarna ki. Gyurcsány felesége Orbán Viktorról azt mondta, hogy a miniszterelnök szét akarja cincálni az “erős és összetartó” Európát, ezért zsarolja.
Sajnos Európát nem nehéz zsarolni. A vezetői nem akarnak háborúzni, minden vitát kenyértörésre vinni. Ez a zsaroló csalóknak sajnos nagy teret enged. Orbánt nem érdekli, hogy nem kell bátorság fegyvert szegezni egy olyan emberre, aki nem akar harcolni. Bátorság a vitához kell. Ez a bátorság hiányzik Orbánból
– fogalmazott Dobrev Klára, aki szerint Európa népe megtanulta, hogy a zsarnokok legyőzik a jogállamot, aztán agresszorok lesznek.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője erre úgy reagált, hogy felháborító, hogy éppen az beszél korrupcióról, akinek a férje és a családja például a kormányzása idején az áramszolgáltatás díját megduplázták a lakosságnak, miközben az ő cégcsoportja olcsóbban jutott áramhoz.
A moszkoviták brüsszeliták lettek, és továbbra is a nemzetköziséget képviselik
– mondta Kocsis Máté.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS