Elismerte a Velencei Bizottság, hogy kérdéseket vet fel a CEU működése
Amellett, hogy a felsőoktatási törvény módosítása nem érinti a Közép-Európai Egyetem működését, Magyarországon nincs veszélyben az egyetemi autonómia és az oktatási szabadság - a PestiSrácok.hu értesülése szerint ezt állapította meg az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely június 30-án tartott helyszíni látogatást Magyarországon. Azt is elismerték, hogy aggályokat vet fel a CEU működése.
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága (VB) is elismerte, hogy kérdéseket vet fel a Közép-Európai Egyetem és a CEU működése - tudta meg a PestiSrácok.hu. A VB küldöttsége június 30-án tett helyszíni látogatása során tájékozódott az ellenzéki pártok és a Soros Györgyhöz köthető civilek széles körű tiltakozását kiváltó felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban. A delegáció - a helyszíni látogatás és a magyar szakmai vezetőkkel történő egyeztetések után - elismerték azt is, hogy az ET tagállamai különbözőképpen szabályozták a külföldi egyetemek működését és nem vitatták a magyar kormányzat jogát, hogy meghatározzák, milyen feltételek mellett folytathatnak külföldi egyetemek oktatási tevékenységet Magyarországon. A bizottsági tagokat leginkább az érdekelte, hogy a törvénymódosítás milyen hatással lesz a Magyarországon már működő egyetemekre és ezekre is indokolt volt-e kiterjeszteni a rendelkezéseket, különösen a működésük megalapozásához szükséges nemzetközi szerződés létrehozását és az akkreditáló országban oktatási tevékenység végzésével kapcsolatos előírást.
Arra is választ kerestek, hogy mi a célja a változtatásnak, miért ezt a megoldást választotta a kormány a feltárt hiányosságok kezelésére, az intézkedés arányos és megfelel-e a jogbiztonság elvének, valamint a CEU hogyan tudna eleget tenni a törvényben meghatározott feltételeknek.
A bizottság szerint a Közép-Európai Egyetem (KEE) és a CEU jelenlegi működési struktúrája kérdéseket vet fel
Abban egyetértettek, hogy a felsőoktatási törvény módosítása nem érinti a KEE működését, Magyarországon nincs veszélyben az egyetemi autonómia/oktatási szabadság, továbbá örömmel nyugtázták a kétoldalú nemzetközi tárgyalások előrehaladását. Egyes kérdésekről azonban további írásbeli tájékoztatást kértek. A bizottsági jelentést a VB októberi ülésén tárgyalják majd és terjesztik elő elfogadásra. A PestiSrácok.hu a konzultáció résztvevőitől azt is megtudta, hogy a delegáltak jelezték: hivatalosan augusztusban hozzák nyilvánosságra a véleményüket.
Hat külföldi intézménnyel folynak az egyeztetések, de csak a CEU körül alakult ki politikai vita
Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott részletes tájékoztatást adott az érintett kormányzatokkal folytatott kétoldalú egyeztetések állásáról. Hangsúlyozta:
„annak ellenére, hogy a politikai vita csak a CEU jövője körül alakult ki, összesen 6 külföldi székhelyű egyetemről/felsőoktatási intézményről van szó, amelyek esetében kormányközi megállapodás megkötése szükséges. Magyar részről – terjedelmét tekintve – rövid, jogi kötőerővel bíró nemzetközi megállapodásokat szeretnénk létrehozni az érintett országokkal, amely egyrészről rögzíti az érintett felek szándékát az adott egyetem működésének támogatására, másrészről iránymutatást nyújt az esetleges felmerülő problémák kezeléséhez (pl. milyen kötelezettségek terhelik a feleket, ha az egyetem megszünteti működését Magyarországon).”
A megállapodásokat Magyarországon várhatóan a parlamentnek is ratifikálnia kell - emelte ki a miniszterelnöki megbízott, hozzátéve:
„Jelenleg az érintett kormányok válaszait várjuk, a részükre külön-külön felkínált megoldási lehetőségek kapcsán. Kína, Thaiföld és az egyesült államokbeli McDaniel College esetében a megoldás már komolyabban körvonalazódni látszik.
Kínai részről egyébként azt is jelezték, hogy egy újabb felsőoktatási intézmény magyarországi működésének megindításában is gondolkodnak. Altusz Kristóf ígéretet tett, hogy amennyiben valamelyik érintett féllel létrejön a megállapodás, arról a VB is azonnal tájékoztatást kap. A bizottság titkára egyébként jelezte, hogy a megállapodást üdvözölnék a jelentésben.
Egyedül a CEU-val nem tud érdemi tárgyalásokat folytatni a szakmai munkacsoport
Az egyeztetés azonban nem csupán diplomáciai, hanem szakmai szinten is folyik. Ez utóbbi érdekében alakult munkacsoportaz EMMI, az NGM, az IM, a KKM, az Oktatási Hivatal, a NAV, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala szakértőinek részvételével. A munkacsoport hivatott biztosítani a külföldi egyetemekkel történő konzultáció lehetőségét, és szakmai impulzusokat nyújt az államközi megállapodások kidolgozásához.
Öt intézménnyel sikerült párbeszédet kialakítani, azonban a CEU politikai kérdésként kezeli az ügyet, így érdemi dialógus a munkacsoportban nem alakult ki.
Elhúzódhat a megállapodás
Maryland esetében már konkrét szövegtervezetről folynak az egyeztetések, sőt látható közelségbe került a megállapodás aláírása is, a közelmúltban pedig New York állam részéről is megkapta a Külgazdasági és Külügyminisztérium a szövegre vonatkozó javaslatot.
A dokumentummal kapcsolatos álláspontot várhatóan egy-két héten belül alakítja ki a minisztérium. Jelezték ugyanakkor, hogy amennyiben egy részletesebb megállapodást szeretnének kötni, az időben elhúzódhat. A magyar részről szorgalmazott rövidebb egyezmény azonban a törvényben magszabott határidőre tető alá hozható. Az amerikai oktatási helyszín létrehozására számos lehetőség kínálkozik, de a számára legmegfelelőbb megoldást a CEU-nak kell kialakítani. Felhívták a figyelmet a CEU és a Közép-Európai Egyetem struktúrájával kapcsolatos kérdésekre, rámutatott arra is, hogy a CEU bár New York állambeli címmel van bejegyezve, az amerikai akkreditációja a magyarországi címre szól.
Ami a felsőoktatási törvény módosítása tárgyában indított európai uniós kötelezettségszegési eljárást illeti, a magyar választ tartalmazó levelet határidőre megküldte a minisztérium, amely jelzésértékűnek tekinti, hogy a Bizottság csak kereskedelempolitikai kifogásokat hozott fel a törvénnyel kapcsolatban.
„Természetesen amennyiben az eljárás végén a Bíróság kötelez a törvény módosítására, azt végre fogjuk hajtani”
- hangsúlyozta a KKM.
Érdemes lenne uniós szinten foglalkozni a külföldi egyetemek működésével
Répássy Róbert, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke hangsúlyozta, annak ellenére, hogy politikai vita csak a CEU jövője körül alakult ki, több mint 20 felsőoktatási intézményt érint a törvénymódosítás. Az Oktatási Hivatal által végzett legutóbbi felülvizsgálat számos hiányosságot tárt fel, ami szükségessé tette a korábbi szabályozás felülvizsgálatát.
A törvénymódosításban meghatározott feltételek racionálisak, teljesíthetőek és megfelelnek más európai országok gyakorlatának. Felvetette, hogy érdemes lenne a külföldi egyetemek működésének kérdésével uniós szinten foglalkozni. A törvénymódosítás sem a KEE működését, sem a CEU amerikai működését nem érinti, csak a két entitás közötti együttműködést. Amennyiben teljesülnek a törvényben meghatározott feltételek, az egyetem továbbra is adhat ki amerikai diplomát Budapesten. Miközben oktatási tevékenységet csak a KEE végzett, a korábbi szabályozás a KEE-t/CEU-t jogi és adózási versenyelőnyhöz juttatta és az amerikai diploma miatt magasabb tandíjat tudott megállapítani. Az új szabályozás csak ezt a privilegizált helyzetet számolja fel, amelynek megszüntetésére a korábbi kormányok alatt is voltak törekvések.
Az elmérgesedett helyzet a CEU politikai akciójának számlájára írható
A CEU a törvénytervezet kapcsán politikai akcióba kezdett (az egyetem rektora is politikus), ezért mérgesedett el a helyzet. A gyorsított törvényalkotási eljárásra azért volt szükség, mert a tanév kezdéséhez akarták igazítani a változásokat. A gyorsított eljárás alkalmazására csak kivételes esetben kerül sor, de ebben az esetben is érvényesülnek az alkotmányos garanciák. Répássy rámutatott, hogy az előterjesztést a kormány nyújtotta be, így arra a jogszabály előkészítés általános szabályai vonatkoztak, tehát a társadalmi egyeztetés is kötelező volt. Amennyiben a megkötendő nemzetközi megállapodásokat a parlamentnek meg kell erősíteni, a ratifikáció kapcsán nem számít problémára az Országgyűlésben.
Már 2011 óta öt évente kötelező a külföldi egyetemek vizsgálata
Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár részletes tájékoztatást adott a magyar felsőoktatás helyzetéről, a hatályos jogszabályi környezetről és más országok vonatkozó szabályozásáról. A felsőoktatási törvény 2011-es módosítása előírta, hogy ötévente vizsgálni kell a Magyarországon működő külföldi egyetemek tevékenységét. Az államtitkár szerint ez alapján nem érhette váratlanul a CEU-t az Oktatási Hivatal 2016-os vizsgálata és a végrehajtott törvénymódosítás.
Palkovics ismertetve a vizsgálat által feltárt problémákat hangsúlyozta: az elfogadott törvénymódosítás biztosítja a magas szintű felsőoktatást Magyarországon és kiszűri a virtuális - nem valódi - oktatási programokat, hiszen a származási országban történő akkreditáció követelménye kizárólag egy formális értelemben vett ellenőrzésnek felel meg, ami az intézmény, illetve az általa kiadott diplomák megfelelhetőségének vizsgálatára korlátozódik. Az, hogy ugyanebben az országban tényleges oktatási tevékenységet is folytasson a vizsgált felsőoktatási intézmény, már ennek fényben tekinthető elengedhetetlen követelménynek - emelte ki az államtitkár.
Soros az MSZP-SZDSZ-kormány idején korábban sikerrel lobbizott a CEU kiváltságaiért
A CEU-ra az alapítása óta speciális jogszabályok vonatkoztak, amely alapján előnyben volt más egyetemekhez képest (pl. külföldi oktatók alkalmazásával kapcsolatban). Az alapítást követően miniszteri engedély alapján működött a CEU (akkor még a miniszter saját hatáskörben dönthetett egyes oktatási intézmények egyetemként való elismeréséről), majd 2004-ben külön jogszabályt alkotott az Országgyűlés a CEU magyarországi állami elismeréséről.
Jóllehet ezt egy későbbi törvény1 hatályon kívül helyezte 2010. június 30-tól, Soros György sikeresen lobbizott az egyetem kiváltságainak megőrzéséért. A KEE létrehozására is a közelgő EU csatlakozás és az EU-s kutatási pénzek megszerzése érdekében került sor, hiszen egy amerikai entitás nem vagy csak sokkal nagyobb nehézségek árán lenne képes Magyarországon bizonyos lépéseket megtenni. A CEU a mai napig nem jogi személy Magyarországon, nem rendelkezik adószámmal.
Még sok mindent vizsgál a Velencei Bizottság
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága tovább vizsgálja, hogyan változtak a CEU működésének jogszabályi alapjai az évek során, a CEU és a KEE közötti együttműködési megállapodás szövegét, valamint, hogy miért szükséges a nemzetközi szerződés létrehozásával és másik állam oktatási tevékenység végzésével kapcsolatos feltétel alkalmazása a meglévő intézmények esetében. Mindezekről a Külgazdasági és Külügyminisztérium juttat el ígérete szerint angol nyelvű kiegészítő dokumentumokat a VB részére.
A CEU a magyar egyetemekhez képest versenyelőnyben volt
Azt a Magyar Rektori Konferencia képviselői is elismerték, hogy az Oktatási Hivatal jelentésében feltárt hiányosságokat orvosolni kell, azonban sajnálattal állapították meg, hogy nem került sor részletesebb konzultációra az érintettekkel. A konferencia által április 3-án kiadott nyilatkozatan rögzítették azt is:
„Szerencsésebb lenne, ha több időt kapnának az érintettek a törvényben megszabott feltételeknek való megfelelésre.”
Ugyanakkor a nyilatkozat kiállt a KEE magas színtű oktatási és kutatási evékenységének megőrzése mellett. Megítélésük szerint nem fenyegeti a KEE működését a törvény. A CEU számukra egy ismeretlen entitás, nem értik miért ilyen formában tevékenykedik, a struktúrája számos kérdést vet fel, de azt sem látják, hogy a törvény ezeket a problémákat kezelni fogja-e. A CEU a magyar egyetemekhez képest tagadhatatlan versenyelőnyben volt (vendégtanárok alkalmazása, forrásokhoz való hozzáférés), de ezt nem érzik olyan mértékűnek, hogy a magyar oktatási intézmények működését fenyegetné. Sajnálatosnak tartják, hogy a jogszabály kérdése ennyire átpolitizálódott.
Vezető kép: MTI