Törökország stabilitása egész Európa számára kiemelkedően fontos, ugyanakkor több kritika érte az országot a 2016-os puccsot követő tisztogatások miatt. Recep Tayyip Erdogan ismételt újraválasztását követően a szíriai rendezést jelölte meg egyik legfőbb feladatául, és bár Törökország számára is fontos a menekültkérdés mielőbbi rendezése, az orosz-török együttműködés égisze alatt térségi pozíciójának megerősítésére is törekszik. A török elnök 2013-ban járt utoljára hazánkban hivatalosan, hétfői látogatását részben a budapesti Gül Baba felújított türbéjének átadása szolgáltatta. Erdogan ma Orbán Viktorral és Áder Jánossal is tárgyal Budapesten.
Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfőn Budapestre érkezik, ahol fogadja őt Áder János köztársasági elnök, majd tárgyalásokat folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel, és nyitóbeszédet mond a Magyarország-Törökország Üzleti Fórumon. A látogatás időpontjáról szeptemberben szivárogtak ki sajtóhírek, az alkalmát az értesülések szerint Gül Baba felújított türbéjének átadása szolgáltatta.
Stabil Törökország mindenki érdeke
A török elnök újraválasztását június 25-én erősítette meg a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK). Magas részvétel mellett Recep Tayyip Erdogan a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson, pártja is az első helyen végzett. Az újonnan megválasztott török államfő Szíria „felszabadításának” folytatását, és a terrorizmus elleni további küzdelmet ígérte a győzelme utáni első beszédében. Vlagyimir Putyin elsőként gratulált telefonon a választási eredményhez. Sajtóhírek szerint a beszélgetésen a szír helyzet rendezéséről, a katonai fejlesztésekről és az energetikai együttműködésekről tárgyaltak, ahol szóba került egy atomerőmű létesítése, és a Török Áramlat nevű tengeri gázvezeték építése is. Donald Trump, amerikai elnök szintén telefonon beszélt Erdogannal. A Fehér Ház szóvivőjének szűkszavú tájékoztatása szerint a két ország közti „kötelék” megerősítése volt a téma. Az amerikai-török viszony fagyos voltára utal, hogy a választási kampány időszakában az Egyesült Államok kongresszusa blokkolt egy fegyverüzletet a török kormány emberjogi kihágásaira hivatkozva.
Forrás: MTI
Angela Merkel kancellár gratulációjában a két ország „többéves barátságát”, és a Törökország által a menekültválság idején tanúsított „felelős magatartást” méltatta. Ismert, Németországnak és az Európai Uniónak elsődleges érdeke, hogy a török kormány stabil maradjon és tartsa magát a Merkel által összehozott migrációs és határvédelmi egyezményhez. Törökország és az EU, illetve Németország viszonya azonban közel sem jellemezhető felhőtlennek. Az európai vezetők egyöntetűen kifogásolják a 2016. nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatásokat és jogsértéseket. Több uniós ország, Németországgal az élen ráadásul megtiltotta, hogy a 2017. áprilisi, a török elnök hatalmát megerősítő népszavazás előtt Erdogan, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetői a területükön kampányoljanak. Orbán Viktor Facebook-üzenetben, majd hivatalos levélben gratulált az elnöknek újraválasztásáért, amelyben meghívta Magyarországra Erdogant. Mint fogalmazott,
Törökország stabilitása egész Európa számára jó hír, hiszen kontinensünk számtalan súlyos biztonsági kihívással áll szemben, melyek legyőzéséhez elengedhetetlen a Törökországgal való kiszámítható, hatékony együttműködés.
Trump hátralépett, Oroszország és Törökország megegyezett
Erdogan júliusban Brüsszelben vett részt a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján, majd a hónap végén Dél-Afrikában, a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő, úgynevezett BRICS-országok csúcstalálkozóján vett részt, és Zambiába is ellátogatott. Szeptember elején Kirgizisztánban, Biskekben és Csolpan-Atában a türk országok többségét, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt és Kirgizisztánt tömörítő Türk Tanács állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján vett részt, melyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is hivatalos volt, és kijelentette, hogy Magyarország kész megnyitni a türk-magyar együttműködés új fejezetét. Alig egy héttel később a török elnök Teheránban egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Haszan Róháni iráni államfővel a szíriai helyzetről, majd 10 nappal később kétoldalú megbeszélést is folytatott Vlagyimir Putyinnal a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban. Itt állapodott meg a két államfő arról, hogy demilitarizált övezetet alakítanak ki a szíriai Idlíb tartományban, amely a közel-keleti ország utolsó olyan jelentősebb területe, amely a felkelők kezén van. Előtte két nappal pedig Baku első világháborús felszabadulásának 100. évfordulójának megünneplésén vett részt Azerbajdzsánban.
Forrás: MTI
A fogvatartott lelkész ügye árnyékot vet az amerikai-török kapcsolatokra
A török elnök szeptember végén New Yorkban felszólalt az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában, melynek alkalmából kétoldalú találkozót is tartott a többi között Emmanuel Macron francia elnökkel, Petro Porosenko ukrán államfővel, Haszan Róháni iráni elnökkel, Charles Michel belga kormányfővel, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Abe Sindzó japán kormányfővel és Theresa May brit miniszterelnökkel. Erdogan az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében kihívó álláspontra helyezkedett és azzal vádolta Washingtont, hogy gazdasági háborút indított. Erdogan bírálta Donald Trump amerikai elnök kormányzatát, hogy kereskedelmi ügyeket használ fel eszközként politikai céljai eléréséhez. Az amerikai-török kapcsolatokat beárnyékolja a kémkedéssel és terrorizmussal megvádolt lelkipásztor, Andrew Brunson ügye, akit a török hatóságok tartanak házi őrizetben, meghallgatása október 12-én lesz. Az amerikai hatóságok rendszeresen arra szólítják fel Törökországot, hogy engedje szabadon az országban fogva tartott amerikai állampolgárokat, köztük Brunsont, ellenkező esetben folyamatos gazdasági szankciókat helyezett kilátásba. A történtek ellenére Erdogan derülátó volt az Egyesült Államokhoz fűződő politikai és kereskedelmi viszonyát illetően. Hangoztatta, országa elkötelezett a szabad piacgazdaság iránt és a befektetési környezet javítására törekszik.
Súlyos nézeteltérések terhelik a menekültügyi paktumot
Recep Tayyip Erdogan török elnök utolsó hivatalos útja szeptember végén Németországba vezetett, ahol Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier szövetségi államfő is fogadta.
Bár Angela Merkel többször is hangoztatta, hogy ameddig ő vezeti a német nagykoalíciót, Németország nem támogatja Törökország uniós csatlakozását, a két államfő viszonyában jelentős sikerként értékelik az EU-török megállapodást a migráció kérdésében. Bár az EU 2015 novembere óta folytatott intenzív tárgyalásokat a kérdésben Törökországgal, végül személyesen Angela Merkel fellépésének tudható be a törékeny paktum, amelyet a nyugati és hazai balliberális média a migráció megállításának és kezelésének mérföldköveként értelmeztek (szemben például a magyar határkerítéssel). Az alku értelmében az EU-nak minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Ebben azok élveznének elsőbbséget, akik korábban nem próbáltak meg illegális úton eljutni a kontinensre.
A török elnök legutóbbi németországi látogatása alkalmával Angela Merkel kiemelte, hogy súlyos nézeteltérések jellemzik a két ország viszonyát, legfőképpen a jogállamiság és az emberi jogok tekintetében. Mint kifejtette, a Németországban élő török közösség, a szíriai polgárháború, a migráció, a terrorizmus elleni harc, a NATO-tagság és egy sor további ügy összeköti a két országot, de a berlini és az ankarai vezetés igen eltérően gondolkodik arról, hogy “miként is kellene kinéznie egy demokratikus, szabad és nyitott társadalomnak”. Angela Merkel arról is szólt, hogy Berlin és Ankara egyaránt elkötelezett az EU-Törökország menekültügyi megállapodás végrehajtása mellett. A többi között hangsúlyozta, Németországnak az az érdeke, hogy Törökország stabil legyen, és gazdaságilag is erős. Erdogan a tárgyalásokat követően arra hívta fel a német vezetés figyelmét, hogy tiszteletben kell tartaniuk a független török igazságszolgáltatás döntéseit, és a kétoldalú kapcsolatok, illetve mindkét ország biztonsága érdekében segítenie kell a török hatóságok munkáját. Így Törökország továbbra is követeli a puccskísérlettel összefüggésben terrorizmussal gyanúsított, Németországban tartózkodó személyek és a “több ezer PKK-tag” kiadatását.
Erősödő diplomáciai kapcsolatok
Bár Erdogannal Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon miniszterelnökök is tárgyalásokat folytattak, elsősorban energetikai kérdésekben, 2010-től intenzívebbé vált a diplomáciai kapcsolat a két ország között. 2011-ben Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalos törökországi látogatásán találkozott Abdullah Gül török államfővel, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökkel és Cemil Cicek parlamenti elnökkel, és felkereste az ankarai egyetem 1935-ben létesült hungarológiai tanszékét. Két évvel később Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök budapesti látogatásán Orbán Viktor kormányfővel a vízummentes utazás lehetőségéről és a magyarországi török történelmi műemlékek felújításáról tárgyalt. 2013 végén a magyar kormányfő látogatott Isztambulba, ahol többek között megállapodtak a magyar állampolgárok törökországi vízumkötelezettségének megszüntetéséről, majd megtartotta alakuló ülését a kormánytagokból álló magyar-török stratégiai együttműködési tanács. 2014 elején a török államfő, Abdullah Gül látogatott hazánkba, 2015-ben pedig Ahmet Davutoglu török miniszterelnök folytatott megbeszéléseket Budapesten Orbán Viktorral. 2016. szeptember 7-én Áder János magyar és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő, valamint Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes részvételével Szigetváron felavatták a vár 1566-os védőinek tiszteletére emelt, több kritikát is kiváltó szoborcsoportot. 2017-ben a Pekingben rendezett “Egy övezet, egy út” nemzetközi együttműködési fórumon egyeztetett a magyar és a török államfő. Végül 2018 júliusában Orbán Viktor Ankarában részt vett az újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan beiktatási ünnepségén.
Törökország a világ 17. legnagyobb gazdasága, 2017-ben a nemzeti össztermék 851 milliárd dollárt tett ki. Az ország hazánk 17. kereskedelmi partnere, 2017-ben a teljes magyar külkereskedelemben 15. helyen áll az export, míg 22. helyen az import tekintetében. 2018-ban erősödő export- és import-kapcsolatok jellemezték a két ország kapcsolatát. Ebben az évben két török vállalat is jelentett be új magyarországi beruházást, több, mint 270 munkahelyet teremtve ezáltal.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS