Ezer évet vett el a gyönyörű tiszafa életéből a barbár baloldal Óbudán

Az óbudai Szentlélek tér és környéke felújítását vandál módon végzi a helyi önkormányzat. Egyik napról a másikra kivágták a tér eddigi természeti ékességét, az évtizedek óta ott növekvő tiszafát – jelentette az Index egyik olvasója, aki a pusztításról képet is készített. A baloldali önkormányzat radikálisan lecsökkentette az örökzöld életét, amely ideális körülmények között ötszáz, de akár kétezer évig is elélhet.

A portál felidézte, hogy az óbudai Szentlélek tér és környéke felújítását idén februárban jelentette be a helyi önkormányzat, és az azóta eltelt háromnegyed évben meg is kezdődtek a rekonstrukciós előkészületek: lebontották a hév-megállót rondító árusító bódékat, illetve kerítéssel vonták körbe a kijelölt építési területet. A Szentlélek tér Óbuda egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A felújítására 2020 augusztusában kiírt pályázatot a Minőségi Óbudáért Konzorcium nyerte meg. Pályázatuk célját úgy fogalmazták meg, hogy

az érkezőket egységes építészeti tér és a műemléki környezetéhez illő, azzal harmonizáló kép fogadja.

Ezzel a céllal kiválóan harmonizált volna a most kivágott tiszafa életben hagyása. Ha azonban alaposan megnézzük a közterület felújításáról megjelent látványtervet, az infografikákon az őszinteség jegyében csakugyan nem szerepeltetik az ominózus tiszafát. Igen ám, de nem látszik az a hatalmas platánfa sem, amely egyelőre még mindig a hév-megállót ékesíti. A fakivágás okát firtatva az Index megkereste az Óbudai Polgármesteri Hivatalt, azt tudakolva, hogy vajon miért vágták ki a teret ékesítő tiszafát, és milyen megfontolásból nem integrálták azt a megújítandó tér szerkezetébe, hiszen a mintegy fél évszázados tiszafa a tér ékessége is lehetett volna az elkövetkező évszázadokban, hiszen ez a fajta fa lassan növekszik bár, de ezer évet is megélhet, ám választ nem kaptak a kérdéseikre.

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) egy lassan növekvő, közepes termetű örökzöld fa, amely ötszáz, sőt, akár kétezer évet is megél. Lándzsás, sötétzöld levelei vannak, amelyek a vezérhajtáson körkörösen, az oldalhajtáson fésűsen állnak. Faanyaga rugalmas, jól hajlítható, ezért az ókorban, illetve a középkorban úgynevezett hosszúíjak készítésére használták. Manapság főleg dísznövénynek ültetik.

Forrás/fotó: Index