1907 óta van jogdíj Magyarországon, amit még a legnagyobb zsarnokok sem mertek elvenni a művészektől – mondja Perjés Zoltán Sprőd videóblogjában Czutor Zoltán, a Belmondo zenekar frontembere, az Artisjus és a Dalszerzők Egyesületének vezetőségi tagja. Szerinte a jogdíj nem adó, amiről az államnak kellene döntenie, az a jogosultaknak jár. Ismert, hogy októbertől az üres adathordozók után beszedett jogdíj negyede a Nemzeti Kulturális Alapba kerül. Közel nyolcszázmillió forintról van szó. Czutor ugyanakkor már nem tartja visszafordíthatónak a kormánytöbbség döntését és azért küzd, hogy a jogosultak minél több képviselője kerülhessen be a kulturális alap bizottságába. Szerinte komolytalan dolog a Youtube-ra hivatkozni, hiszen a videómegosztó portál tavaly a több ezer magyar művésznek összesen egy nyolc számjegyű összeget osztottak ki. A zenész a megoldást az internetszolgáltatók jogdíjfizetésre kötelezésében látja, bár erre a választások előtt szerinte nincs esély.
Szerkesztőségünket részben hatja meg a művészek siránkozása, hiszen egyes vélemények szerint az Artisjus nem több, mint egy kifordított Robin Hood, amely elveszi a szegények pénzét, és odaadja a legfelkentebb zenészeknek, miközben az átlag művésznek továbbra is felkopik az álla. Ezért Feaky DJ kolléga véleményét kiegyensúlyozandó, ide másoljuk L. Simon NKA- vezér posztját, és ajánljuk a jobber trashcore blog álláspontját a témában. L. Simon László blogjában higgadtságot hirdet: „őrizzük meg a hidegvérünket, és az értelmes vita reményében próbáljunk tiszta vizet önteni a pohárba. Hátha néhányakkal – különösen a tiltakozásba sikeresen bevont zenészekkel, akiket továbbra is partnernek tekintünk – sikerül megértetni, hogy a törvényalkotókat nem a „lenyúlás” szándéka vezérli, hanem a felhasználók által befizetett járulékok célszerűbb felhasználásának igénye. ”
PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS