A német rendőröknek szükség esetén fegyverrel kell megakadályozniuk az illegális határátlépést – mondta egy hétvégi lapinterjúban a legnagyobb parlamenten (Bundestag-) kívüli német párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője, akit ezért élesen bírált a rendőrség legnagyobb érdekvédelmi szervezete és a Bundestag több pártja.
Frauke Petry a Mannheimer Morgen című lap hétvégi számában közölt interjúban kifejtette, hogy helyre kell állítani a rendet és a jog uralmát a határon, és ehhez “szükség esetén” akár műszaki akadályokat, “határbiztosítási létesítményeket” is telepíteni kell.
Arra a kérdésre, mit kellene tennie a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség munkatársainak, ha egy menekült megpróbál átkelni ezeken az akadályokon, azt mondta, meg akadályozni, hogy a menekült német területre lépjen. A kérdésre, hogy pontosan miként kellene reagálnia a rendőröknek egy ilyen helyzetre, elmondta, hogy meg kell akadályozni “az illegális határátlépést, szükség esetén lőfegyver használatával”. Hozzátette, hogy “ez áll a törvényben”.
“Nem használtam a tűzparancs kifejezést”, és egy rendőr sem akar tüzet nyitni egy menekültre – hangsúlyozta a jobboldali párt vezetője. “Ezt én sem akarom”, de a végső megoldásnak része a fegyverhasználat. A lényeg az, hogy ne fajuljon el idáig a helyzet, hanem egy Ausztriával kötendő megállapodás és az uniós külső határok ellenőrzése révén “lefékezzük a menekültáradatot” – mondta a számos politikai elemző által jobboldali populistaként jellemzett AfD vezetője.
A rendőrség legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Rendőrség Szakszervezete (GdP) szerint a jogszabályok nem támasztják alá a politikus állítását. A rendőrség működését szabályozó törvényekben “nincs olyan jogi norma, amely szerint lőfegyver használatával kell megakadályozni menekültek átkelését a határon” – nyilatkozott Jörg Radek, a GdP elnökhelyettese.
Hozzátette, hogy aki “ennyire radikális eljárást javasol”, az “nyilvánvalón a jogállam kiüresítésére” törekszik, és arra, hogy a rendőrséget felhasználja politikai céljaira.
Megjegyezte, hogy “ilyesmi volt már egyszer a német történelemben”, és “azt akarjuk, hogy soha többé ne legyen”.
A CDU/CSU jobboldali pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) Bundestag-frakciójának vezetője, Thomas Oppermann úgy vélte, hogy az AfD vezetője hangulatot akar kelteni a menekültek ellen, és az egykori NDK területén fekvő Drezdából származó politikus kijelentése az NDK-s pártállami időket idézi. Frauke Petry felvetése a keletnémet határőrségnek kiadott “tűzparancsra emlékeztet”, és Erich Honecker néhai keletnémet pártvezető volt “az utolsó német politikus, aki lövetett menekültekre” – mondta Thomas Oppermann.
Az SPD elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár egy vasárnapi nyilatkozatában hangot adott annak a kétségének, hogy az AfD elfogadja-e a szabad és demokratikus német berendezkedést, és úgy vélte, hogy az alkotmányvédelmi hatóságnak megfigyelés alá kellene vennie a pártot.
Hasonlóan nyilatkozott az ellenzéki Zöldek vezető belügyi szakpolitikusa, Volker Beck is, aki szerint Frauke Petry felvetése azt jelzi, hogy az AfD “hadilábon áll a jogállammal” és “igazán veszélyes”.
Beatrix von Storch, az AfD egyik helyettes vezetője és európai parlamenti (EP-) képviselője egy közösségi portálon írt bejegyzésében felkarolta Frauke Petry elképzelését és hangsúlyozta: “támadó” mindenki, aki nem hajlandó megállni a határon, a “támadók ellen pedig védekezni kell”.
Hozzátette: Ausztria biztonságos ország, ezért nincs ok arra, hogy bárki is “erőszakos módon keljen át határunkon”.
A bejegyzéshez fűzött megjegyzések egyikében az áll: “vajon fegyveres erőszakkal akarjátok megakadályozni gyerekes nők belépését a zöldhatáron?”.
“Igen” – válaszolta a megjegyzésre az EP-képviselő. Később – vasárnap délután – újabb bejegyzést írt, amelyben “tisztázásként” kifejtette, hogy “alapvetően” ellenzi a gyermekek elleni erőszakot, és úgy véli, az “erőszak a legeslegutolsó eszköz”.
A 2013-ban alapított AfD országos választói támogatottsága a legutóbbi, január végén készült mérések szerint 10 és 13 százalék között van. A párt a 2013-ban tartott Bundestag-választáson nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg.
Forrás: MTI
Fotó: dw.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS