Felmentette a bíróság a Sukoró-per fővádlottjait

Bűncselekmény hiányában felmentette a Sukoró-per két fővádlottját, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a hűtlen kezelés bűntettének kísérlete alól a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két volt vezetője. A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén.

A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum ingatlanjaival. Ha az üzlet megvalósul, akkor a vád szerint kár érte volna a magyar államot. A Szolnoki Törvényszék mindezekért tavaly szeptemberben első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották.  A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. A törvényszék ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt is. Az ügyész már a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség pedig májusi közleményében tudatta, hogy Tátrai Miklós és Császy Zsolt esetében a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. 

Az ügyészség súlyosabb büntetést, a védelem hatályon kívül helyezést kért

A Szegedi Ítélőtáblán az ügyészség képviselője perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, illetve három és fél év börtönbüntetést szabott ki rájuk. Hozzátette: ezek a büntetések azonban aránytalanul enyhék ahhoz, hogy másokat visszatartsanak hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A fellebbviteli ügyész ezért azt javasolta, az ítélőtábla a két vádlott szabadságvesztésének hosszát növelje a középmértékhez – hét és fél, illetve nyolc évhez – közelítő időtartamra. Tátrai Miklós védője, Dezső Antal ugyanakkor 120 oldalas fellebbezését ismertetve, illetve kiegészítve kifejtette, a telekcseréről – gazdaságpolitikai szempontok alapján – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött. Az elsőfokú ítélet a folyamatból kiragadva csak a csereügyletet vizsgálta, semmilyen formában nem vette figyelembe, hogy ez egy nagyszabású turisztikai beruházás alapját jelentette volna. Hozzátette, a vádlottaknak nem volt érdekük megtéveszteni az állam képviselőit, hiszen a kormány valamennyi vezetője egyetértett a beruházás szükségességével. Az ügyvéd megkérdőjelezte a Szegedi Ítélőtábla illetékességét. Dezső Antal közölte, az ügyészi fellebbezés is olyan sok eljárásjogi szabálysértést tárt fel az elsőfokú eljárásban, hogy önmagukban azok is megalapoznák a hatályon kívül helyezést. Szabó M. Attila, Császy Zsolt ügyvédje hangsúlyozta a Szolnoki Törvényszék eljárásjogi hibáit, amelyeket álláspontja szerint csak új eljárásban lehetne orvosolni.

Gyurcsány szerepét is vizsgálták

A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött és a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen.  De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség  2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”.

Címlapfotó: MTI