Felsőoktatás – Az atv.hu szerint még ebben a kormányzati ciklusban felülvizsgálhatják a bolognai rendszert

Még ebben a kormányzati ciklusban jónak látnák a döntéshozók a bolognai rendszer felülvizsgálatát, miután a felsőoktatás az EMMI-től a Palkovics László vezette innovációs tárcához került – írta kormányzati forrásokra hivatkozva az atv.hu. A szisztéma számos területen korrekcióra szorul, az alapképzés számos tudományterületen nem elégséges, ami összességében a magyar felsőoktatás színvonalának, versenyképességének a rovására mehet.

Cáfolta a Palkovics László vezette ITM azt a hétfőn megjelent hírt, hogy úgynevezett szuperegyetemmé olvasztaná össze a kormányzat az ELTE-t, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) és a Semmelweis Egyetemet. A kormány felsőoktatást érintő tervei megtalálhatók a kormányzati honlapon elérhető felsőoktatási stratégiában, amelyben egyetemi összevonások, intézményi bezárások nem szerepelnek. A kormány célja változatlanul a magyar gazdaság versenyképességének növelése, amelynek egyik eszköze a felsőoktatás teljesítményének erősítése. Ezt segítheti elő a magyar felsőoktatás bekapcsolódása az európai kutatási és innovációs térbe, amelyhez elengedhetetlen az együttműködés a hazai és nemzetközi egyetemek között. Jelenleg ennek kidolgozása van folyamatban – írta közleményében a tárca. Borhy László akadémikus, az ELTE rektora júliusban adott interjút a Magyar Hírlapnak, amelyben arról beszélt, hogy nemzetközi tendencia a tudásértékek összevonása, amire számos példa van.

Felülvizsgálatra szorul a képzési rendszer

Kormányzati források a múlt héten az atv.hu-nak is beszéltek a kérdésről; az akkor vázoltak arról szóltak, hogy egy nagy ernyőszervezet jön létre, a University of Budapest, amely alá kerülne a Corvinus, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Semmelweis Egyetem, az ELTE-ről ugyanakkor nem volt szó. Viszont a SZTAKI-t és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetet bevonnák a társulásba – írta meg nem nevezett  forrásaira hivatkozva a portál. Az említett elképzelés révén a nemzetközi egyetemi rangsorokban a társulás meredeken felfelé ívelő, jobb értékelést kaphat, mint most külön-külön az egyetemek. Az atv.hu kormányzati forrása azt is elmondta: még ebben a ciklusban jónak látnák a bolognai rendszer felülvizsgálatát. Azzal, hogy Palkovics Lászlóhoz került a felsőoktatás területe, kinyílik ez a lehetőség is. A bolognai rendszert Magyar Bálint minisztersége alatt, 2005-től fokozatosan vezették be a felsőoktatásban: az addigi osztatlan négy éves főiskolai és öt éves egyetemi szisztéma helyett három egymásra épülő diplomával alap, illetve mesterképzésben lehet részt venni, valamint doktori fokozatot lehet szerezni. A rendszer alapja egy angolszász típusú BA-, illetve MA­-képzés. Ezek most három-négy, vagy másfél-két, illetve három évet vesznek igénybe, az egyes szintek befejezése a megszerzendő kreditek számától függ, azonban hat szakon – orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész – jelenleg is indul osztatlan képzés. A 2016-os felsőoktatási stratégiában az szerepel: el kell ismerni, hogy a gazdaság és a társadalom által igényelt alapszintű tudás, készségek és képességek nem feltétlenül esnek egybe az alapképzés által nyújtottakkal. Ennek tartalma néha túl sok, néha viszont túl kevés, ezért felül kell vizsgálni a képzési struktúrát, és az elmúlt évtized tapasztalatainak fényében hozzá kell igazítani a valós igényekhez annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatás Közép-Európa legjobb felsőoktatásává váljon.

Elkezdődött már egyes területeken a visszarendeződés

Szintén elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitikában jól bevált, ágazati szemléletű megközelítést átültetéssék a felsőoktatásba is. A stratégiailag kiemelt képzési területek – orvos- és pedagógusképzés, műszaki, gazdasági és agrárterület – munkaerő-piaci és innovációs igényeire alapozva és azokra reagálva szükséges az átstrukturálást lebonyolítani. Ez annál is inkább fontos, mert az állami források jelentős részét arra a néhány területre célszerű fókuszálni, amelyek már bizonyítottak a nemzetközi megmérettetésben, és a felsőoktatás teljesítményének döntő százalékát biztosítják – tartalmazza a stratégia. Mára bizonyos folyamatok a visszarendeződés irányába hatnak: a korábban alap- és mesterképzésre tagolt tanári képzés a 2013/14-es tanévtől például újra osztatlanul működik, a hároméves alapképzés elvégzése a pedagógusi állások betöltéséhez nem igazán volt elegendő. A felülvizsgálatnál szükség lehet a munkáltatók igényeinek és a felsőoktatásban szerezhető képesítéseknek az összehangolására. Az atv.hu forrása jónak látna például egy négy, illetve négy plusz egy éves alapképzést, egy-kettő, illetve másfél éves mesterképzéssel, két-két éves doktorival, míg az orvosin a hat éves alapképzést követné egy négy éves rezidensi és két éves doktori szint. A rendszer hordoz ellentmondásokat; szakértőknek már korábban az volt a véleménye, hogy a BA-alapképzéseknél a korábbi főiskolai, egyetemi képzés első éveit kényszerűen össze kell olvasztani, egyebek mellett azért, mert az első három év a tudományterületeken nem biztosíthatta a megfelelő alapozást.

Forrás: atv.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu