Ha hiteles képet akarunk kapni a koronavírus okozta halálozásokról, akkor nem szerencsés Magyarországot egy jóval kisebb országhoz, például Szlovákiához hasonlítani, hiszen evidens, hogy a kisebb területű, lélekszámú és népsűrűségű Szlovákiában kevesebb a halálos áldozat – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Viola Miklós, a gútai Medchir sebészeti klinika vezető orvosa és a Kis-Duna Nyugdíjas Otthon ügyvezető igazgatója. A felvidéki orvosvezető és szociális szakember portálunknak elmondta azt is, hogy az elhunytakról különböző statisztikákat vezethetnek a különböző államok. Van, ahol minden halálesetet a koronavírus számlájára írnak, míg Szlovákiában kifejezetten a tüdőgyulladás miatt távozókat veszik fel a járvány áldozatainak listájára. Viola Miklós szerint a magyarok és a szlovákok is jól kezelik a krízist. A szlovák példából egyébként a Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzatnak lenne mit tanulni. A felvidéki Kis-Duna nyugdíjasotthonban például reggel és este is megvizsgálják a rájuk bízott időseket, ha indokolt, azonnal orvost hívnak; míg a Pesti úti idősotthonban végzett ellenőrzések során kiderült, a lakók nem kaptak megfelelő orvosi ellátást.
Kocsmai stílusban hőzöngött Szabó Tímea a napokban a parlamentben, hentesnek nevezte Kásler Miklóst a koronavírusos betegek fogadására való felkészülés jegyében megtett átszervezések miatt, miközben hazánkban ugyanaz történt, mint máshol: átalakították az egészségügyi rendszert annak érdekében, hogy ne roppanjon össze adott esetben egy tömeges beteghullámtól és senki ne veszítse életét ellátás hiánya miatt. A jelenlegi adatok biztatóak; úgy fest, Magyarországnak sikerülhet kevesebb vesztességgel átvészelni ezt a nehéz korszakot, mint számos más nagy európai államnak.
Nem lehet Magyarországot Szlovákiával összehasonlítani
Szabó Tímea elégedetlen, szerinte hazánk más országokhoz képest rosszul kezeli a krízist; példaként emelte ki Szlovákiát, ahol kevesebb ember vesztette eddig életét, mint nálunk. A képviselőnő úgy érvelt, mintha két egyforma államról lenne szó, miközben szomszédunk mérete, településszerkezete, illetve lakosságszáma eltér a miénktől. Ha tájékozódott volna a gyűlölettől fortyogó felszólalása előtt, akkor azzal is tisztában lenne, hogy az általa pozitív példaként említett szomszédaink ugyanolyan elvek alapján szervezték át az ellátórendszert, mint hazánk. Szlovákiában is hadiállapot van, a sürgős, életmentő beavatkozások élveznek prioritást. A felkészülés jegyében ott is ágyakat szabadítottak fel és minden egészségügyi dolgozónak rendelkezésre kell állnia; még a magánorvosokat is bármikor berendelhetik, ha a szükség úgy hozza.
Az egészségügyi ellátás gyors ütemű felkészülését, átszervezését főleg az olaszországi járványhelyzet tragikus fejleményei váltották ki. Kórházainkban elindultak az átszervezési folyamatok és ennek következtében megvalósultak a szerkezeti átalakulások, kialakítva a fertőzött betegek elkülönítésének lehetőségét, bebiztosítva az intenzív ellátás kapacitásának emelését
– hangsúlyozta portálunknak Viola Miklós, aki a gútai Medchir sebészeti klinika vezető orvosa és a Kis-Duna Nyugdíjas Otthon ügyvezető igazgatója. A szakember a szociális és egészségügyi szférára is rálát, mérvadó a véleménye, előszeretettel szerepeltetik szakértőként a szlovákiai médiumok is. A neves orvos a PestiSrácok.hu érdeklődésére kifejtette: ha hiteles képet akarunk kapni a halálozásokról, akkor nem szerencsés Magyarországot egy jóval kisebb országhoz hasonlítani, hiszen evidens, hogy a kisebb területű, lélekszámú és népsűrűségű Szlovákiában kevesebb a halálos áldozat.
Mindig hasonló lakosságszámmal rendelkező országokat célszerű vizsgálni, összehasonlítani. A népsűrűség is fontos kérdés, ezért Magyarországot inkább Csehországhoz lehetne mérni: ha a két államot górcső alá vesszük, láthatjuk, nem tükröznek jelentős különbséget az adatok
– szögezte le Viola Miklós, aki szerint Magyarország és Szlovákia számos szempont miatt nem említhető egy lapon.
Kevesebb a nagyváros
A felvidéki szakember úgy véli, meghatározó különbség, hogy náluk nincs akkora település, mint Budapest, és a nagyvárosok száma is kevesebb, márpedig a vírus legkönnyebben nem az apró falvakban terjed, ahol tisztes távolságra épültek egymástól a lakóházak és jóval kevesebb a társas érintkezések száma, hanem a világvárosokban, ahol emeletes épületekben, tömegközlekedési eszközökön, plázákban zsúfolódnak össze az emberek.
Mindig a nagyobb városokban üti fel a fejét a baj; ahol nagyobb a népsűrűség, ott könnyebben terjed a vírus. Nekünk két nagy városunk van, Pozsony és Kassa, ám méretei és lakosságszáma alapján egyik sem mérhető Budapesthez. Nagyobb a lakosság, ebből fakadóan több a fertőzött, nagyobb mértékű fertőzésveszély fenyegeti az idősebbeket, és láthatjuk, hogy az idősek elvesztése dominál a halálozási mutatókban
– érvelt Viola Miklós.
Többen dolgoznak külföldön
Arra is rámutatott, hogy a lakosság számából fakadóan több magyar dolgozik külföldön, mint ahány szlovák állampolgár, márpedig ezt a vírust külföldről hurcolták be térségünkbe. Most a baj, a mindenhol tapasztalható rendkívüli intézkedések és az ünnepek is hazahozták az embereket. Példaként említette, hogy Szlovákiában húsvét környékén közel százötven, Nyugat-Európából hazatérő dolgozót teszteltek koronavírusra a határátkelőnél, és a vizsgálatok eredményeiből kiderült: minden negyedik hazatérő fertőzött.
Szlovákiában jelentősen kevesebb, körülbelül 40 ezer a külföldi munkavállalók száma: ők potenciális veszélyt jelentenek a hazai populációra. Magyarországon ez a szám nagyjából 110-120 ezer körül mozog, tehát a rizikó is nagyobb. Ráadásul a külföldön dolgozó magyarok életkora is magasabb. Szlovákiában leginkább a 40-50 évesek körébe tartoznak az ingázók, míg a magyaroknál sok az ötven év feletti: ez is növeli a kockázatot
– fejtette ki a neves főorvos.
Európa elaludt
Persze számos párhuzam is található a két ország kríziskezelő stratégiájában, amelyeknek köszönhetően sikerült határozott intézkedésekkel megfékezi, lassítani, kordában tartani a térségünkbe is begyűrűző betegséget.
A koronavírus okozta járvány váratlanul érte az egészségügyet világszerte, rámutatva felkészületlenségére, hiányosságaira, szervezetlenségére. Európa nem tudatosította időben a veszélyt, alábecsülte a vírus terjedésének gyorsaságát, elaludt, időt veszített a járványra való felkészülésben
– állapította meg korábban egy tanulmányában Viola Miklós. Mivel kríziskezelésre nem készítette fel az unió a tagországokat, így a félelmetes olasz példa egyéni cselekvésre sarkallta a nemzetállamokat; a Visegrádi Négyek, úgy fest, jó stratégiát választottak.
Tudatosabbak, fegyelmezettebbek vagyunk
Viola Miklós úgy látja, hazánk és Szlovákia is időben tette meg a megelőzést szolgáló intézkedéseket, sikerült lassítani a járványt. Jelentősen csökkent a fiatalabb és az idősebb populáció érintkezése; az itt élők fegyelmezettebbek, mint a mediterrán területek lakói, mifelénk betartják a szociális távolságot és egyre többen hordanak maszkot. A határozott állami intézkedéseknek és a tudatos lakosságnak köszönhetően jobb a helyzet ebben a régiónkban, mint a kontinens számos más részén.
Trükkös statisztikák
A neves szakemberrel arról is beszéltünk, hogy a különböző államok különböző módon vezethetik a halálozási statisztikát. Van, ahol minden esetet a koronavírus számlájára írnak, miközben az elveszített emberek zöme különböző krónikus betegségekben szenved. Nem mindegy, hogy valaki a koronavírusba hal bele, vagy súlyos és végstádiumú betegként távozik, aki mellesleg a koronavírust is megkapta. Ha ránézünk a magyar halálozásokat feltüntető hivatalos táblázatra, láthatjuk: szinte minden elveszített állampolgár egyéb betegségekben is szenvedett. Szlovákiában és feltehetően Németországban is elsősorban azokat tüntetik fel a koronavírus áldozatai között, akik tüdőgyulladás miatt vesztették életüket.
Ha valaki tüdőgyulladásba hal bele és a tesztje is pozitív, akkor a koronavírus okozta a halálát, ha egy krónikus szívbeteg kerül a szívelégtelenségből fakadó komplikációk miatt lélegeztetőgépre, vagy súlyos veseproblémáiból fakadóan hunyt el az illető, akkor feltehetően az alapbetegség okozta a halálát és nem a vírus
– magyarázta a szakember, rávilágítva arra, hogy a szlovákiai halálozási adatok a tüdőgyulladásban elhunyt emberek számát tükrözik.
Orvosi kontroll az idősotthonokban
A Viola Miklós által vezetett idősotthonban nem robbant be a járvány. Úgy véli, az emberi figyelmesség, az óvintézkedések betartása, a gyanús esetek izolálása és a megfelelő orvosi kontroll a kulcsa a sikeres védekezésnek. Fokozott felelősség terheli az alkalmazottakat is, akiknek tilos munkába állni, ha a környezetükben, családjukban lázas vagy külföldről hazatért személy van. Intézményükben látogatási tilalom van, amit szigorúan betartatnak, és kerülik az új betegek felvételét is. A rájuk bízott gondozottak lázát reggel és este is ellenőrzik; ha felmerül a fertőzöttség gyanúja, elkülönítik az érintettet és azonnal orvost hívnak. A Karácsony Gergelyékhez tartozó, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott Pesti úti idősotthon lakói közül rengeteg áldozatot szedett a kór; talán a Fővárosi Önkormányzatnak célszerű lenne példát meríteni az említett felvidéki intézmény gyakorlatából, hiszen ott a legapróbb gyanú esetén is riasztják az orvost, megnövelve a beteg túlélési esélyeit, míg a Pesti úti idősotthonban végzett ellenőrzések azt tükrözik, hogy az intézményben élők nem kapnak megfelelő orvosi ellátást.
Kiemelt kép: PS
Patkó Zsóka
2020-04-25 at 13:53
Szerintem inkább az összefogást kellene szorgalmazni,de sajnos nálunk ez még ilyen bajban sem megy.Szabó Tímeáról csak annyit,hogy Ő már volt minden csak akasztott ember nem.Nem tudom miért nem megy vissza Afganisztánba ott meg találhatja a boldogságát a katonák között.
ALaci
2020-04-24 at 17:31
Európai Egyesült Államok?? Messzebb mint Makó úr és Jeruzsálem! Kacagtató… Még a statisztika sem egységes. Miről beszélünk! Egyébként nem a számháborút kell megnyerni, hanem a vírust legyőzni. Minden országnak a maga eszközeivel.
Horváth Judit
2020-04-24 at 15:19
Szlovákok: 5,45 millió ember, 13 halott
Magyarok: 9,77 millió ember 239 halott /tegnap/
lhotx
2020-04-24 at 12:46
Szlovákiában valami 3600 településen él alig 5 milliónyi lakos.
A magyar adatok kissé másként festenek.
sztalin
2020-04-24 at 12:04
Gyakran sikerül beleesni abba a hibába, hogy a elveszünk a részletekben!!
Ez a balliberáltak célja az ilyen összehasonlítgatásokkal!!
Ezzel magyarázkodásra késztetik azokat akiknek semmiért nincs oka magyarázkodni!!
Szomorú, hogy már több, mint kétszázan meghaltak ebben a járványban!!
Azt azonban mindig tegyük hozzá, hogy ez a szám alatta marad a “fejlettműveltnyugat” néhány mintaállamának NAPI halálozási adatainak!!
Úgy is, hogy például a svédeknél, angoloknál csak a kórházban elhunyt fertőzötteket szerepeltetik a statisztikában, az otthonokban, vagy más helyen meghaltak nem szerepelnek a statisztikáikban!!
tango47
2020-04-24 at 10:49
A cikkben említett logika (lakosok számától is függ a halottak száma) kicsit sántít.
Szlovénia – 2 milliós lakosság = 79 halott.
Szlovákia – 5.5 millió lakos = 15 halott
Valamit csak jól csinálnak, vagy nagyon értenek a statisztikák manipulálásához.
XYZ 2
2020-04-24 at 11:53
Nem a lakosok számától függ, hanem a sűrűségétől. Minél több ember van egy adott területen, annál nagyobb a fertőzöttek száma arányaiban, nagyobb valószínűséggel adják át egymásnak a koronát…
Piri
2020-04-24 at 03:17
Jaj , ne irjatok mar a kep ala hogy “a szlovák főváros”, írjatok hogy:Pozsony!
idirablo
2020-04-23 at 22:14
A levél tartalmával hazudtolja meg Skultéti önmagát, nem az aláírásával:
“vajon miért kért Skultéti a kormányhivataltól(!) segítséget, és miért írta le április 11-én, hogy nincs orvosi ellátás a gondjaira bízott intézményben, ha aztán 20-án hűségesküjével együtt azt bizonygatja, hogy egy kavicsot sem lehetett elhajítani a gondjaira bízott intézményben anélkül, hogy az ember ne egy ott tevékenykedő orvost találjon fejbe.”
https://magyarnemzet.hu/velemeny/karacsony-kelemen-pesti-uti-levelei-2-8036306/
Miki
2020-04-23 at 22:06
Szabó Tímea, a mindent tudó, verhetetlen történelmi és erdélyi ismeretekkel rendelkezö, afgán missziós, nagy fellépése után elszaladt gyorsan az ATV-be. Úgy gondolta, ott majd nagy éljenezés mellett, ki lesz tüntetve. Hát nem így történt. És ez a mosdatlan pofájú beképzelt liba, nem tud semmilyen statisztikát se olvasni, se értelmezni. Ez egy büdös buta tyúk.
Egyébként, sok ország “manipulál” az elhalálozási statisztika keretén belül. Valószínü, hogy legalább háromféle módon más képpen állítják össze. Azt hogy melyik ország hogy teljesít, azt csak a fertözések száma tudja felmérni. Semmilyen arány a fertözések és elhalálozások között, nem mond ki semmit az illetö ország járvány-ügyi manageléséröl.
XYZ 2
2020-04-24 at 06:58
“Egyébként, sok ország “manipulál” az elhalálozási statisztika keretén belül.”
Egyetértek azzal a módosítással, hogy nem “manipuláció”, egyszerűen más statisztika. Szinte annyi féle, ahány állam csinálja. Sok elhalálozottnál például meg se nézik volt e koronavírusa, vagy a koronavírus szövődményeibe halt e bele, esetleg másba. Sokféleképpen lehet statisztikát csinálni. Vannak államok ahol épp az idős otthonokban elhunytakat hosszú ideig bele se vonták a statisztikába (Franciaország).
Miki
2020-04-24 at 13:26
Meg több mint valószínü Németországban, ahol egész biztos, hogy a statisztikába csak azok kerülnek be, akik egészségesek voltak de elkapták a vírust és ennek okán haltak meg vírusos tüdögyulladásban. A többi kimarad.
bl
2020-04-23 at 21:50
Azért lehet egy-két specialitás is ott. Egyszer egy idős tüdőgyógyász azt mondta nekem: írok magának egy gamma-globulin sorozatot és igyon minden nap egy liter tejet. (A vicc az volt a dologban, hogy nem volt kíváncsi semmilyen leletre. Beszélgetett és megvizsgált.) Egy jó, friss hegyilegelőről származó nempasztőrözött egészséges tejben valóban sok hasznos vírusellenes dolog lehet. Meg náluk hidegebb van, jobban tudják mi az a tüdőgyulladás, hogy mire kell vigyázni. Régen Mátraházának saját tehenészete, péksége, disznajai voltak…
Királytigris
2020-04-23 at 22:55
Ne igyál nyers tejet, csak forraltat, vagy pasztőrözöttet!
TBC!
bl
2020-04-24 at 11:26
Én nem iszok és nem is szeretnék erre biztatni senkit. (Azt viszont lehet kevesen tudják, hogy a juhtúró a mai napig nem kerül pasztörizálásra. Tehát benne van a legteljesebb mikrobiológiai sokféleség anélkül, hogy betegséget okozna.)
sanyi
2020-04-23 at 21:32
“A szlovák főváros kisebb Budapestnél”
POZSONY a Magyar Kiralyság fővárosa volt a török időkben. Azután koronázó város.
1910-es népszámlálás: 52% magyar, 45 % ‘német’ (parazita osztrák), a többi lengyel, zsidó, cigány. NULLA szlovák!
csanaki
2020-04-23 at 23:10
A szlovákoknak még saját fővárosra sem tellett, azt is lopták, hozzá a hegyeinket és több nagyobb városunkat.
Bratielava és Kosice nemlétező városok.
Sclerotic
2020-04-23 at 20:37
Elég a józan paraszti ész, hogy ne akarjuk összehasonlítani a körtét az almával. Azzal egyet lehet érteni, hogy a kb. azonos lélekszámú, fejlettségű országokat érdemes “mérlegelni”… És még akkor nem említettük azt a tényt, hogy nincsen egységes metódus az elhalálozások kategorizálására…
hozzászólok
2020-04-23 at 19:50
Viszont tény az is, hogy a tótok fegyelmezettebbek, és ott nem beszélték le az embereket a maszkviselésről.
Viszont a statisztikai simlikben tényleg elég románul viselkednek, ezt tudjuk 100 éve.
pofonfa
2020-04-23 at 19:24
Én sem hiszem, hogy Szlovákiában csupa szupernagyi él vagy hogy Romániában sokkal magasabb szintű az egészségügyi ellátás.
Mi magyarok, minden beteget, aki fertőzött, bármilyen alapbetegségbe hal bele, automatikusan a koronavirus elhalálozottjai közé soroljuk, a szlovákok csak a légzőszervi elégtelenségben elhunyt fertőzötteket.
A másik tévedés az az alapfelvetevés, hogy minden környező országban ugyanaz és egyetlen féle virustörzs fertőz.
Magyarország az egyik fő tranzitország a Balkán felé.
Ha jól tudom ,nálunk két- három vírus törzs is szedi áldozatait, amelyek ellen más vakcina és ellátás, gyógyszer koktélok hatásosak.
Nem egyszerű az orvosaink dolga.
Ráadásul mi meg vagyunk áldva egy Kamugerivel, aki cseszik orvost küldeni
a fővárosi idősotthonokba. Még mindig nincs orvos a Pesti uton, nemhogy naponta kétszer megvizsgálná a gondozottakat…