Bátran ki lehet jelenteni, az idei amerikai elnökválasztás jobban hasonlít egy valóságshow-hoz, mint egy komoly voksoláshoz. Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy az amerikaiak többsége nem azért szavaz egy bizonyos jelöltre, mert egyetértene politikájával, vagy egyenesen hinne benne, hanem mert a másikat, az ellenfél jelöltjét gyűlöli, s közben röpködnek a személyeskedések, a gyanúsítgatások és a rágalmazások.
Az utolsó napokra a feszültség csak fokozódott, ebben nagy szerepet játszott az FBI vasárnapi bejelentése a Clintont érintő nyomozás ismételt felfüggesztéséről, egy Hitlerre utaló internetes mém és egy Magyarországot is, illetve a magyarországon keresztülhaladó migránsokat mutató reklámfilm is.
Az amerikai választók már nem reménykednek egy boldogabb jövőt illetően; Fotó: playbill.com
A lényeg, hogy mennyire gyűlölik a másikat
Pew Research Center már szeptember végén azt mérte, hogy az idei elnökválasztáson a jelöltekre az alapján szavaznak, hogy mennyire gyűlölik a másik jelöltet, ami már önmagában szokatlan ízt ad a versenynek. Ugyanez a felmérés azt is kimutatta, hogy a szavazók 57 százaléka frusztrált, 55 százaléka undorodik, 43 százaléka fél, mindössze 32 százaléka találja az egészet érdekesnek és csak 15 százaléka optimista. Utóbbi szám arra mutat rá, a választók saját jelöltjük győzelme esetében sem reménykednek egy “boldogabb kor eljövetelében”, ami erős változás a 8 évvel ezelőtti, Obama-féle “Hope” kampányidőszakkal összevetve.
Az elmúlt napok eseményei csak a finálé kötelező elemeit hordozzák
Már nem lehet megállapítani, hogy milyen hatása lesz annak, hogy az FBI hirtelen elengedte a levél-ügyet Clintonnal kapcsolatban, James Comey FBI-igazgató kifejtette: az ügynökség lezárta a vizsgálatot, és nem változtattak júliusi végkövetkeztetésükön Clinton ártatlanságát illetően. Ennek simán lehet olyan hatása, hogy “tisztázza” hirtelen a demokrata jelölt nevét a korábbi vádaktól, s ez növelheti előnyét az utolsó órákban, de vissza is üthet, hiszen emlékeztethet egyes választókat az demokrata jelölt “megbízhatatlanságára”. Trump természetesen megpróbálta “uralni a pillanatot” (GFG):
Nem lehet átnézni 650 000 levelet 8 nap alatt, egyszerűen nem megy. Hillary bűnös. Ezt ő is tudja, az FBI is tudja, az emberek tudják, és most az amerikaiakon a sor, hogy igazságot szolgáltassanak november 8-án.
A demokraták persze azzal védekeztek sokáig, hogy az FBI miért nem hoz nyilvánosságra információkat a Trumpék és Oroszország esetleges kapcsolatait vizsgáló nyomozásról.
Fotó: forward.com
Természetesen nem csak Trump támadt
Az internet egyik legnépszerűbb, és leggyakrabban küldött mémje lett az a enyhén Hitlerre utaló üzenet, amely azt mondja:
Kedves amerikaiak!
Gyerünk! Szavazzatok a hangos pasasra, aki gyűlöli a kisebbségeket, azzal fenyegetőzik, hogy bebörtönözni a politikai ellenfeleit, szarik a demokráciára, és azt állítja, hogy egymaga megold minden problémát. Mi baj történhetne?
Sok szerencsét:
A német polgárok
A mémen egyébként a németek jobban felháborodtak, mint a trumpsterek, mint sokan ki is tweetelték, az ő nevükben ilyesmit írni nem etikus, hiszen ők már a föld legnagyobb liberális demokratái. Persze kiderült, az értelmi szerző egy Johan nevű, San Diegóban élő, valójában német származású férfi, akinek eszébe se jutott a teljes németség nevében szólni, csak “véletlenül így alakult”. És egyáltalán nem tartja nagyra Clintont, puszta véletlen, hogy pont Trump ellen kampányol.
Fotó: John Locher
Az utolsó napok főbb botrányai
Trumppal kapcsolatban tegnap egyéb is történt: a nevadai Renóban tartott kampánybeszéde alatt egy rendzavaró miatt le kellett “menekíteni” a színpadról, ami miatt egy kisebb pánik is kitört. Állítólag valaki fegyvert látott, de aztán kiderült, hogy talán mégsem. Trump legutóbbi reklámja sem lendített a népszerűségén: az egy dolog, hogy a videóban a bebetonozódott washingtoni elitet piszkálja a republikánus jelölt, aki szerint ez a kör évtizedek óta módszeresen teszi tönkre az Amerikai Egyesült Államokat, de a mexikói bevándorlók meg mind szexuális bűnözők megállapítása abszolút kiverte a biztosítékot. Már csak hab a tortán, hogy a reklámban egy magyarországi bevándorlókat mutató jelent is feltűnik, amelyet Nabih Bulost, a New York Times tudósítója készített a migrációs krízis idején. Állítólag nem kérték az engedélyét ahhoz, hogy felhasználják az anyagot, és ha megkérdezik, sem járult volna hozzá.
Holnapig már nem érdemes tovább találgatni
Az országos népszerűségi index nem garancia senkinek a végső győzelemre, hiszen valójában néhány államon múlik majd, melyik jelöltnek sikerül nyernie kedden. Nagy kérdés az is, milyen lesz a fekete és latino szavazók arány, ahogyan az is, vannak-e olyan rejtőzködő, vagy bizonytalan szavazók, akikről még nem tudni, hogy hova voksolnak. Hamarosan kiderül.
fotó: salon.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS