30–30-as döntetlent játszott Egyiptommal a magyar férfi kézilabda-válogatott a világbajnokságon. Nagy Lászlóék ezzel biztosan továbbjutottak a középdöntőbe. A meccsen mi is vezettünk négy góllal, azonban az egyiptomiak is, a végén fej-fej mellett haladva jutottunk el az utolsó perchez, amikor nekünk kellett egyenlíteni. Ez sikerült is, azonban az akkor már kettős emberhátrányban lévő egyiptomiak eldugták a labdát és az utolsó húsz másodpercben nem született gól. Így biztosan ott leszünk a középdöntőben, a csoportmeccsek során még Svédország vár a veretlen magyarokra. Az észak-afrikai csapat láthatóan nagyon boldog volt, míg a mieink fejcsóválva vették tudomásul az ikszet, mert így nem biztos, hogy a maximum pontot visszük magunkkal a középdöntőbe.
CSOPORTKÖR, 4. FORDULÓ
D-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–Egyiptom 30–30 (14–14)
Széles mosoly kíséretében üdvözölte a kezdés előtt a magyar játékosokat és szakmai stábot az Egyiptomot irányító David Davis, ami nem is csoda, hiszen a Veszprém vezetőedzőjeként már mindenkit jól megismert az elmúlt hónapok során. A magyar szurkolók ezúttal a kapunk mögötti szektorban verődtek össze, és újra megállás nélkül biztatták a csapatot a meccsen, amelyet a helyszínen tekintett meg Hasszan Musztafa, az IHF egyiptomi elnöke is.
A bokasérülését már otthon kezeltető Balogh Zsolt helyére nem cseréltünk be senkit, így 15 játékossal vettük fel a küzdelmet Egyiptommal szemben. Ugyanazzal a sorral kezdtünk, mint legutóbb Katar ellen, védekezésben Ilyés Ferenc váltotta Hornyák Pétert vagy Lékai Mátét. Még jól indult számunkra a meccs, rendre mi vezettünk, és az afrikai csapatnak kellett kapaszkodnia. Az egyetlen negatívum az volt, hogy Bánhidi Bence közben már a harmadik percben megkapta az első két percét.
Kettő–kettő után sikerült elmennünk hárommal, de elég volt két elkapkodott támadás, hogy egyre csökkenjen az előnyünk. Ez azonban csak ideiglenes állapot volt, mert a stabil védekezésre építve újra el tudtunk húzni, 8–4-es vezetésünknél a 11. percben Davis kénytelen volt időt kérni. Ekkor kevesen gondoltuk volna, hogy a félidő tovább része rémálomszerűen fog alakulni.
Tizennyolc perc alatt csak három gólra voltunk képesek, miközben többször is ziccerben hibáztunk Mohamed el-Tajarral szemben (58 százalékkal védett az első játékrészben). Csoknyai Istvánnak kétszer is időt kellett kérnie, mert a belelkesülő ellenfél nemcsak utolért minket, hanem egy 6–0-s rohammal 14–11-re fordított, míg mi tíz percig nem találtunk be. Ráadásul a 23. percben Jamali Iman kapott a jobb térdéhez, és úgy kellett letámogatni a pályáról. Erdélyi Gábor csapatorvos tájékoztatása szerint elülső keresztszalag-sérülést, valószínűsíthetően szalagszakadást szenvedett. A teljesen pontos diagnózis a másodlagos vizsgálatok alapján lesz felállítható, de a világbajnokság minden bizonnyal véget ért a balátlövő számára.
Nem volt kérdés, vissza kellett hozni a kezdőket, és a szünetig sikerült is egyenlíteni (14–14). Az utolsó két találatot Nagy László szerezte lerohanás végén, a másodikat szinte a dudaszó pillanatában, majd azzal a lendülettel be is sietett az öltözőbe. Közben Vladan Matics még Jamalit próbálta vigasztalni a kispadunknál.
El-Tajar a második félidő elején is sorra megfogta a lövéseinket, nyolc perc alatt csak egyszer tudtunk túljárni az eszén (jellemző módon előtte épp hárította Császár Gábor hetesét), így Egyiptom 19–15-re el tudott húzni.
Nagy erőket kellett mozgósítanunk a felzárkózáshoz, zúgott is a „Veletek vagyunk!” rigmus a szurkolóinktól. Végül a 48. percben jött mindez össze, Davis egyből időt kért. Emberelőnyben a vezetést is visszavettük (24–23), bár nem tartott sokáig. A kiélezett hajrában két és fél perccel a vége előtt egy labdaeladásunkból Egyiptom került előnybe, de utána Nagy előbb kiharcolt egy kiállítást, majd betörésből egyenlített. Ali Zeinelabedin újra Egyiptomot juttatta előnyhöz, de rossz csere miatt kettős előnybe kerültünk, és Lékai megszerezte az egy pontot érő találatot (30–30).
Nagy Lászlóék ezzel biztosan továbbjutottak a középdöntőbe.
Forrás: nso.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS