Alapjogokért Központ: tovább kell szigorítani a menedékjogi szabályokat

Az Alapjogokért Központ szerint nemcsak a menekültügyi őrizetre vonatkozó előírások, hanem a teljes magyar menedékjogi szabályrendszer további szigorítására lenne szükség.

A szervezetnek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében úgy fogalmaztak: ha a közelmúlt bejelentései alapján a kormány vállalja, hogy az őrizet módosításával kapcsolatban formálisan szembemegy az Európai Unióval (EU), akkor érdemes lenne áttekinteni az egész szabályozást, "akár azon az áron is, hogy a szigorítások ellentmondanának a nemzetközi és uniós normáknak". Tény, hogy a 2015 óta megalkotott törvénymódosítások, valamint a határzár felállítása ideiglenesen gátat tudtak szabni az országba irányuló tömeges bevándorlásnak, azonban "a várható újabb hullám megindulása előtt véglegesen el kell zárni a jogi kiskapukat az illegális migránsok előtt" - írták. Hangsúlyozták, hogy az akár alkotmánymódosítást is igénylő változtatásoknak az első biztonságos ország alapelvéből kellene kiindulniuk, vagyis abból, hogy menedékjog csak a menekülő származási helyéhez legközelebb eső, már biztonságos országban jár, máshol nem. A szigorítások valójában visszatérést jelentenének az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény eredeti szellemiségéhez, "mindazonáltal bizonyos, hogy formálisan uniós és egyéb eljárásokat vonnának maguk után", melyek azonban hosszadalmasak, a megoldandó probléma viszont rövid távon jelentkezik - jegyezték meg. A hatályos magyar szabályozás külön törvényekben definiálja az idegenrendészeti és a menekültügyi őrizet jogintézményeit. Míg az idegenrendészeti őrizet alapvetően a kitoloncolás végrehajtását szolgálja, a menekültügyi őrizet a menedékkérelmet benyújtottakkal szemben alkalmazható - ismertették. Ennek oka, hogy a jogalkotó az EU nyomására 2013-ban enyhíteni kényszerült a korábbi szabályozást. Míg előzőleg az illegális határátlépők döntő többségét akkor sem engedték ki az idegenrendészeti őrizetből, ha menedékkérelmet nyújtottak be, az új, uniós szabályozás szerint csak azon az alapon, hogy valaki menekültstátuszért folyamodik, már nem lehet őrizetbe venni. Ebből fakad, hogy miközben az évtized elején az őrizetbe vettek aránya 65-70 százalék volt, ez mára 10-15 százalékra csökkent - tették hozzá. Megjegyezték: az Alapjogokért Központ már 2015 elején felhívta rá a figyelmet, hogy rugalmas jogértelmezés mellett még a hatályos EU-s szabályok alapján is van lehetőség a menekültügyi őrizet bizonyos fokú szigorítására. Bár ez lehet, hogy formálisan szembemenne az uniós előírásokkal, valójában éppen az EU-s kötelezettségek - Schengen, Dublin III - teljesítéséhez lenne szükséges, és azt szolgálná, hogy a korábbi szabályozáshoz hasonlóan a bevándorlók kérelmük elbírálásáig ne tudjanak továbbállni Nyugat-Európa felé. Kiemelték, az 1951-ben felállított nemzetközi menekültügyi rezsim alapelve nem az volt, hogy egy globális szociális ellátáshoz való jogot biztosítson migránsok tömegeinek, hanem hogy ideiglenes védelem nyújtására kötelezze azon biztonságosnak számító országokat, amelyek a legközelebb fekszenek a menekülő származási helyéhez.

- vélekedtek, hozzáfűzve: ezt a szemléletmódot ugyanakkor nem csak az idő, de a realitás is meghaladta. Annak érdekében, hogy a jogrendszer időben felkészüljön az újabb migrációs nyomásra, a teljes magyar menekültügyi jogszabályi környezet szigorítása szükséges, alaptételként kimondva az első biztonságos ország elvét - szögezték le. "Tény, hogy ilyen irányú szigorítás nyomán az Európai Bizottság bizonyosan kötelezettségszegési eljárást indítana, többek pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnának", ha már azonban a magyar jogalkotó az őrizet szigorításával kapcsolatban vállalja az EU-s konfliktusokat, akkor érdemes lenne azt több érdemi kérdésre kiterjeszteni - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI