A második világháborús bűnösök közül túl keveset vontak felelősségre – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német elnök szerdán, a lengyel fővárosban, a varsói gettófelkelés 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
A varsói gettó hőseinek emlékművénél rendezett megemlékezésen a német elnök tiszteletét fejezte ki a zsidó felkelők emléke előtt. Úgy fogalmazott: mély szégyennel töltik el azok a bűntettek, amelyeket a náci németek Lengyelországban, a varsói gettóban elkövettek. Steinmeier szerint e bűntetteknek több helyet kellene szentelni a történelmi emlékezetben.
Mi, németek tudatában vagyunk felelősségünknek, a túlélők és a halottak által ránk hagyott missziónak
– jelentette ki az elnök. Hozzátette: a németek elfogadják ezt a missziót, a saját történelmük iránti felelősségük “vég nélküli”.
A náci németek pontosan kitervelték és végrehajtották a holokausztot, és az európai, a varsói zsidókat oly kegyetlen és embertelen módon üldözték, gyilkolták, hogy nem találunk rá szavakat
– mondta a német elnök. Hozzátette:
A háború után túl kevés elkövetőt vontak felelősségre.
Mint hangsúlyozta: a történelemből levonandó legfontosabb tanulság a “soha többé”. Ebben az összefüggésben az ukrajnai háborúra utalt, úgy ítélve meg: Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzetközi joggal összeférhetetlen agressziót követett el, és ezzel lerombolta az európai rend és biztonság alapjait.
A szabadságot és a függetlenséget ki kell vívni, meg kell védeni
– fogalmazott. Steinmeier hálájáról és alázatáról beszélt annak kapcsán, hogy első német államfőként vehet részt a gettófelkelés évfordulóján rendezett megemlékezésen. Fontosnak nevezte, hogy a rendezvényen Jichák Hercog izraeli és Andrzej Duda lengyel elnök társaságában lehet jelen.
Frank-Walter Steinmeier német államfő (k) beszédet mond a varsói gettófelkelés hőseinek emlékművénél tartott állami megemlékezésen a fegyveres ellenállás kitörésének 80. évfordulóján, 2023. április 19-én. A lengyel fővárost megszálló náci németek 1940-ben létesítették a zsidó lakosság elkülönítésére a gettót, amelyben 1943. április 19-én tört ki felkelés a zsidókat segítő földalatti lengyel Honi Hadsereg (AK) harcosainak támogatásával. A harcokban mintegy 14 ezer felkelő halt meg, a városrészt a németek földig rombolták. Fotó: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski
Jichák Hercog felidézte beszédében, hogy a varsói gettóban “elszánt lengyel zsidók csoportja” szállt szembe a német túlerővel. A felkelést kevesen élték túl, de “a hősök vérével megszentelt földön győzött az emberi szellem”.
A gettó lakosai megőrizték emberi erkölcsüket, egymásért viselt felelősségüket, az emberiességbe, a felebaráti szeretetbe vetett hitüket
– húzta alá az izraeli elnök. Hozzátette: a zsidók nem maradtak magukra a nácikkal szembeni harcban, “minden államban akadtak Világ Igazai, a helyi ellenállás tagjai, közöttük természetesen lengyelek is”. Hercog szerint a holokauszt emlékezete “nem posztmodern és nem relatív”, hiszen valóban létezett “az igazi gonosz” a nácik és segítőik személyében, és létezett “a tiszta jó” is, amelyet az áldozatok és a harcosok testesítettek meg. Hercog hangsúlyozta: a Lengyelországot és sok más országot ért háborús megsemmisítés alapját képezi a Lengyelország és Izrael közötti “fontos párbeszédnek”, a két nemzet közötti barátság elmélyítésének.
Andrzej Duda lengyel elnök felszólalásában a bátorság és az elszántság jelképének nevezte a gettófelkelést. Felidézte: annak túlélői közül többen később a lengyel honfitársaikkal együtt az 1944-es varsói felkelésben harcoltak a német megszállók ellen.
A varsói gettófelkelés a zsidók legnagyobb fegyveres ellenállási akciója volt a második világháború során. A németek 1943. április 19-ére tervezték a varsói gettó végső felszámolásának kezdetét. Az akciót megelőzően a gettóban felkelés tört ki, amelyben mintegy 14 ezren haltak meg, a városrészt a németek földig rombolták.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski
Facebook
Twitter
YouTube
RSS