A választások után sem kerülhet szóba az úgynevezett isztambuli egyezmény ratifikálása, mert ezzel hazánk elfogadná a gender-ideológiát, amely ellentétes az Alaptörvénnyel. Ráadásul a gender-egyezmény aláírása nyomán létrehozandó „monitoring-testület” áttételesen beavatkozhatna az alkotmányozó hatalom szuverenitásába is. Hozzátették, az Európai Unió úgy csatlakozott az egyezményhez, hogy szokás szerint nem kérdezték meg arról hazánkat.
Az Alapjogokért Központ arról ír, ahogy a jelenlegi, úgy az április 8-ai választások után megalakuló Országgyűlésnek sem szabad elfogadnia az isztambuli gender-egyezményt. Hozzáteszik, bár a dokumentum névlegesen a „nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről” szól, a teremtett, biológiai nemek mellett
bevezetné a „gender” mint „társadalmilag létrehozott szerep” jogi kategóriáját, mely nem csak a józan ésszel, de Magyarország Alaptörvényével is ellentétes.
Mint kifejtik, az Alaptörvény ugyanis a teremtett nemek, férfi és nő fogalmaira, valamint az ezeken alapuló házasság- és családmodellre épít. Az Alapjogokért Központ hangsúlyozza, az egyezmény nem csak ellentétes a magyar alkotmányos szabályokkal, de az általa felállítandó „monitoring-testület”
áttételesen beavatkozhatna az alkotmányozó hatalom szuverenitásába is.
Kiemelik, ezen felül azért is szükségtelen az egyezmény elfogadása, mert a magyar jogszabályi környezet lefedi az egyezmény által egyebekben előirányzott, a „kapcsolati erőszak” büntethetőségére vonatkozó előírásokat – ráadásul az egyezménnyel szemben nem csak a nőkkel, de a férfiakkal szemben elkövetett bűncselekmények kapcsán is. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió korábban úgy döntött, csatlakozik az egyezményhez, azonban erre az uniós szerveknek nincs kizárólagos hatáskörük, ezért az
Országgyűlésnek azt is szükséges megakadályoznia, hogy az Európai Unió részesévé váljon a gender-egyezménynek, de legalább azt szükséges elérnie, hogy az uniós csatlakozással egyidejűleg Magyarország tekintetében ne léphessen hatályba, ugyanis az súlyos szuverenitás-sérelemmel járna.
A vitás kérdések tisztázására kérhető az Alkotmánybíróság Alaptörvény-értelmezése, de végső esetben a köztársasági elnök is a testülethez fordulhat, hogy az mondja ki az egyezmény Alaptörvénnyel való összeegyeztethetetlenségét. Az Alapjogokért Központ közleménye úgy fogalmaz,
bár a progresszív politikai erők igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Isztambuli Egyezmény a nők elleni erőszak megfékezésére szolgál, az igazság, hogy a dokumentum nemcsak, hogy alkalmatlan e célra, de ráadásul ellentétes Magyarország Alaptörvényével és a józan ésszel is.
Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint ezért az Országgyűlésnek semmiféle nyomás hatására sem szabad ratifikálni a szuverenitássértő gender-egyezményt.
Forrás: Alapjogokért Központ; fotó: cbsnews.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS