A legjobb német műszaki egyetemek húsz vezető professzora nyilatkozatban állt ki az atomerőművek újraindítása mellett, mondván, energia-vészhelyzetet okozott ezek leállítása, miközben az emelkedő energiaárak a versenyképességet és a jólétet is veszélyeztetik – írja a Mandiner. A baj csak annyi ebben az elfogadó demokráciában, hogy a lapnak nyilatkozó tudósok szerint sokan félnek támogatni őket a baloldali nyomás miatt.
A háború legújabb hírei között elsikkadt a sajtóban az a hír, hogy „Stuttgarti Nyilatkozat” címmel fogalmazott meg kiáltványt húsz vezető német egyetemi oktató az atomenergia védelmében. Mint írják,
a nap-, szél- és földgázra való egyoldalú összpontosítás miatt Németországot sikerült energiahiányba manőverezni, az emelkedő energiaárak és az ellátás bizonytalansága pedig „veszélyezteti a versenyképességet és a jólétet”.
A fennálló helyzetet szerintük a német atomerőművek fokozatos bezáráshoz való ragaszkodás is súlyosbítja, miközben a globális klímavédelmet is nehezíti, hiszen folyamatosan széntüzelésű energiatermelésre szorul az ország. Állásfoglalásukban pedig kijelentik: harmadik pillérként a szél- és napenergia mellett az atomerőműveknek is szerepet kell vállalniuk az energiaellátásban. Az elfogadó német liberálisok azonban hevesen reagálnak arra, ha kompromisszumkészségre merészeli felszólítani őket valaki.
A Mandiner megkereste a professzorok egyikét, aki a lapnak elárulta: petíciójukra egyébként már támogató levelek százait kapták, sokan csatlakozni akartak az aláírókhoz, ugyanakkor, ahol elérték a sajtó ingerküszöbét, kritikákat is kaptak, mondván, ők ezzel most aláássák a német energiaátmenetet. Ezt Thessék határozottan visszautasítják: mint írta, pont ennek az ellenkezője az igaz, mindannyian támogatják a széndioxid-kibocsátás csökkentését, és rámutatott, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint is ebben segítenek az alacsony karbonkibocsátású atomerőművek. Az aláíró professzorok egyébként úgy vélik, a németek hatvan százaléka támogatná az atomerőművek mint megbízható energiaforrások további működtetését.
A lap felidézi: a fő atomenergia-ellenes német Zöldek nyomására Németország tizenhét működő atomerőművéből hetet bezártak, a meghirdetett energiaátmenet (Energiewende) részeként pedig vállalták, hogy 2022 végéig az összes továbbit is leállítják. Érdemes megjegyezni, hogy immár csak három működő atomerőmű termel áramot Európa legnagyobb gazdaságának; közben folyamatos volt a versengés az atompárti franciákkal a közös EU-s policy kapcsán, Berlin pedig megpróbálta elérni, hogy az atomenergia ne kerüljön be az EU zöldfinanszírozási rendszerébe. A jelek szerint a franciák nagy szerencséje volt, hogy ezt tavaly nem sikerült átverni: végül az alkufolyamat részeként az atomenergia is részben finanszírozható maradt zöldenergiaként uniós forrásokból – erre utaltak a professzorok.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS