A támogatottságát egyre inkább elvesztő és emiatt egyre agresszívabban fellépő ellenzék akciójának nevezte az erőszakos parlamenti obstrukciót Gulyás Gergely a Kormányinfón. Az ezt követő utcai rendbontás és lopások végrehajtóitól és a rendőrök megtámadóitól a “tüntető” minősítést is elvitatta, mondván, politikai aktivistákról, jelentős részben Soros kitartottjairól van szó. A miniszter emellett beszámolt a karácsonyi vásárok megerősítéséről a strasbourgi iszlamista merénylet miatt, továbbá jelentős béremeléseket jelentett be.
A migránsvízum szembemegy a józan ésszel: növeli a terrorveszélyt, növeli a kockázatát annak, hogy a strasbourgihoz hasonló, migrációs hátterű terrorcselekmények történjenek Európában – mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a Kormányinfón. A kormány ezért nem ért egyet a döntéssel, és úgy látja, hogy az európai demokrácia állapotáról szomorú képet fest, hogy miután egyszer az EP-ben már elutasították ezt a javaslatot, “látszatmódosításokkal” ismét dönteni kellett róla, és az EP migrációbarát többsége végül elfogadta – fejtette ki a tárcavezető. Szerinte az EP azt igyekszik megkönnyíteni, hogy ha valaki – akár visszaélésszerűen – menedékjogi kérelmet nyújt be, akkor az illető Európába érkezhessen.
Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a kormány kifejezte együttérzését a keddi strasbourgi, migrációs hátterű terrormerénylet ügyében Franciaországgal és az áldozatok hozzátartozóival. Szerdán a kormány mellett a nemzetbiztonsági kabinet is ülésezett, és arról döntött, hogy Budapesten és a nagyobb városokban kétszeresére emelték a készültséget a járőrszolgálat megerősítésével és páncélozott járművek kivezénylésével a vásárok helyszínére. A miniszter arra is kitért, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcs egyik fontos témája lesz a hétéves uniós költségvetés, amellyel kapcsolatban a kormány szintén elkeseredéssel fogadta, hogy az előterjesztés migrációról, határmenedzsmentről szól.
A magyar kormány szerint a migrációt nem menedzselni kell, hanem azt kellene kimondani egyértelműen, hogy megállítani szükséges
– közölte Gulyás Gergely. A PestiSrácok.hu megkérdezte, hogy a reaktivált Bajnai Gordon által beharangozott, Soros-terv 2.0 néven emlegetett Új Európai Paktum jelentheti-e az uniós nyomásgyakorlás megújulását és erősödését migrációügyben. A miniszter válasza szerint az Európai Unió újra és újra Közép-Európát próbálja meggyőzni arról, hogy a kormány által helyesnek tartott és a választópolgárok által is megerősített álláspont nem európai és nem kellően modern.
Ez egy újabb kísérlet erre, de mi ennél már sem európaibbak, sem modernebbek nem leszünk, tehát kár ezzel próbálkozni. De ők ezt még nem látták be
– mondta Gulyás az Új Európai Paktumra.
Jelentős béremelések jönnek, az ápolók bére tíz év alatt megháromszorozódik
A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt róla, hogy az inflációt követő 2,7 százalékos nyugdíjemelés lesz jövőre, valamint a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés miatt nyugdíjprémiumról is döntött a kormány. Hozzátette, hogy amennyiben az infláció indokolná, további nyugdíjkorrekcióra is sor kerülhet, és a kormány a nyugdíjasok idei, Erzsébet-utalványokkal történt támogatását is szeretné évente egyszer megismételni a gazdaság jó teljesítménye esetén. A közigazgatási bíróságok létrehozásával kapcsolatban kifejtette Gulyás, hogy azokat a kommunisták 1949-ben szüntették meg, és ezt orvosolja a most elfogadott törvénymódosítás. Hozzátette, hogy a törvény minden jogállami garanciát tartalmaz, és továbbra is egységes bírói státuszról beszélhetünk. Emellett legkésőbb 2020. január 1-jétől jelentősen emelkedhetnek a miniszter által méltatlannak nevezett bírói illetmények.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Hollik István kormányszóvivő a Kormányinfón (fotó: MTI/Illyés Tibor)
Nemcsak a bírók járnak jól ugyanakkor, hiszen az ápolói fizetések 72 százalékkal növekednek a ciklus végéig. Noha 2019 novemberéig még tart az előző bérmegállapodás, amely szerint az utolsó ütemben 8 százalékkal emelik jövőre a béreket, ennek időpontját előrehozzák 2019. július 1-jére. Utána 2020. január 1-jén további 14 százalékkal, majd november 1-jén 20 százalékkal, végül 2022. január 1-jén újabb 30 százalékkal emelkedik az ápolók bére, amely így 2022-re csaknem háromszorosa lesz a 2012-es szintnek. A központi közigazgatásban dolgozók esetében is szükség van béremelésre Gulyás szavai szerint, ők márciusban kaphatják meg az átlagosan 30 százalékos emelést januárig visszamenőleg is, míg a honvédelmi, valamint a rendészeti igazgatási alkalmazottaknál a bértömegváltozás 25 százalék lesz, de a miniszter úgy véli, az átlagos emelkedés ezt meghaladó lesz. Kérdésre elmondta, a minimálbér is emelkedik jövőre, annak mértékéről egyelőre azonban nincs döntés. Aláhúzta, a kormány továbbra is garantálja, hogy jóváhagyja a munkaadók és munkavállalók minimálbér-emelésről szóló egyezségét.
Még az obstrukciós jogászkodást is elszámolta az ellenzék
A szerdai parlamenti botránnyal kapcsolatban szomorúnak és példátlannak nevezte az Országházban történteket még akkor is, ha az ellenzék magát tette nevetségessé az alkotmányos rendet veszélyeztető akciójával. Az ezzel kapcsolatos szankciókról majd a házelnök dönt az ügyrendi bizottság vizsgálata alapján.
A kormánypárti többség azonban megőrizte a saját és a Ház méltóságát, és biztosította a parlament alkotmányos és törvényes működését
– jelentette ki Gulyás Gergely, kiemelve, hogy minden döntés törvényes volt, az Országgyűlés törvényes és hatékony működésének biztosítása pedig legitim minden obstrukciós kísérlettel szemben. Ebbe az ellenzéki újságírók igen nehezen törődtek bele, és a kérdések során minden elhangzott érv ellenére megpróbáltak jogászkodni, bebizonyítani, hogy az ülés törvénytelen volt. Gulyás Gergely ekkor nyomatékosította: a házszabály nem írja elő, hogy a házelnöknek a pulpituson kell ülnie, csupán azt, hogy oda más nem mehet fel. A képviselői kártyák ügyében azt mondta, ez technikai kérdés, hiszen egyszerűbb így ellenőrizni a képviselők jelenlétét, de nem kötelező elem, a szavazati jog pedig képviselőhöz és nem kártyához kötődik.
Kérdésekben kifogásolták azt is, hogy a miniszterelnök testőrei megjelentek az ülésteremben az ellenzéki obstrukció idején. Erre Gulyás úgy válaszolt, hogy a kiemelten védett állami vezetők biztonságát a vonatkozó jogszabály szerint minden körülmények között szavatolni kell, még ha egy demokráciában kétségtelenül szokatlan is, hogy az Országgyűlésben éri fizikai inzultus a miniszterelnököt.
Arányosan léptek fel a rendőrök a rájuk támadókkal szemben
A parlamenti ülést követő utcai rendbontást több szempontból is elítélte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint mondta, a gyülekezési jog békésen és törvényes keretek között gyakorolható, ami azonban este történt, az nemcsak bejelentés nélküli, tehát törvénytelen volt, hanem agresszív is, amit politikai aktivisták – köztük szép számmal Soros kitartottjai – szerveztek. Külön szót ejtett a demonstrálók által kiabált, kereszténygyűlölő szövegekről és a rendőrök megtámadásáról, lefújásáról. Utóbbiak fellépését arányosnak és indokoltnak értékelte Gulyás, aki elmondta, hogy öt rendőr sérült meg, és 34 embert állítottak elő – húszat garázdaság miatt, négyet a gyülekezési törvény megsértése miatt, öt tüntető pedig lopásra használta ki a kínálkozó alkalmat. Kíváncsiak voltunk, hogy a kormány érti-e, mit szeretnének a tüntetők, miért akarták kihozni a Szent Koronát az Országházból, és a szociálisan érzékeny demonstrálók miért kezdték el széttörni meg ellopkodni a szegény gyerekeknek szánt szánkókat az ország karácsonyfája mellől.
Szeretném a gyülekezéshez való alkotmányos alapjogot annyiban védelmembe venni, hogy nem nevezném tüntetőknek azokat, akik elkövették vagy elkövetni szándékozták azokat az agresszív, erőszakos bűncselekményeket
– zárta rövidre a választ Gulyás.
Ellenzéki fakenews-gyár: az egész botránykeltés álhíreken alapszik
A munka törvénykönyvének módosítása ügyében a miniszter elmondta, hogy a kormány nem tárgyalt semmilyen vállalattal a túlóra-szabályozásról, és ismét cáfolta az ellenzéki álhírgyár által elterjesztett hazugságokat. Hangsúlyozta, hogy
- ezentúl is havonta kell majd kifizetni a túlórát;
- ezentúl is a dolgozó beleegyezése kell a túlórához;
- a 400 órás magyar túlórakeret még mindig alacsonyabb a 416 órás EU-s irányelvnél;
- nem csorbulnak a szakszervezetek jogai;
- ezentúl is ötnapos marad a munkahét.
További kérdésekre kijelentette, ebben az ügyben nincs érdemi társadalmi tiltakozás, csak annak az ellenzéknek a padsoraiból érkezik komoly ellenállás, amely immáron a demokrácia alapvető szabályait sem fogadja el, és minél inkább csökken a támogatottsága, annál agresszívebben lép fel.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS