Gulyás Gergely: Az erkölcsi győzelem soha nem lehet az elnyomóké, megszállóké

Egy nemzet addig maradhat fenn, amíg Brusznyai Árpád és a hozzá hasonló hősök emlékét őrzi és ápolja – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője kedden Veszprémben, a mártír kivégzésének 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Gulyás Gergely azt mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának élete arra figyelmeztet, hogy fegyverrel, erővel le lehetett győzni a magyar forradalmat, de az erkölcsi győzelem soha nem lehet az elnyomóké, a megszállóké. Az mindig az olyan példaképeké, mint amilyen Brusznyai Árpád.

Egy diktatúra hatalma az ember felett fizikai valóját tekintve korlátlan, de a szellem felett nincs hatásköre – húzta alá. Gulyás Gergely felidézte: Brusznyai Árpádot 33 évesen, 1958. január 9-én végezték ki a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának különtanácsa másodfokú ítélete szerint, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt. Kiemelte, az 1956-os forradalom a magyarság haza- és szabadságszeretetének világra szóló megnyilvánulása volt. Járhatunk bármerre a világban, a magyarok 1956-ban tanúsított hősiességét mindenhol számon tartják, tisztelik és csodálják. A szabadságharc legfontosabb eseményei a nemzet kollektív emlékezetének részévé váltak – fogalmazott.

Gulyás Gergely hozzátette, a szocialista önkényuralom hiába szánta a felejtést a legyilkolt hősök osztályrészéül, hiába lehetett három évtizeden keresztül csak titokban említeni Nagy Imre, Mindszenty József, Tóth Ilona, Pongrácz Gergely és Brusznyai Árpád nevét, emlékük három évtizeddel a kommunista diktatúra pusztulása után is velünk él. A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy az ’56-os forradalom nem lett volna teljes a veszprémi hőstettek nélkül, a Veszprém megyében sorra alakuló forradalmi tanácsok nélkül, a ledöntött szovjet emlékművek nélkül és november 4-én a veszprémi várban elkeseredetten védekezni próbáló hősök nélkül.

Brusznyai Árpád a lehető legveszedelmesebb ember volt a kommunisták számára, hiszen szilárd erkölcsi tartása volt, világos értékítélettel rendelkezett, Istent félő, hazájához ragaszkodó ember volt – mondta Gulyás Gergely. Hangsúlyozta, Brusznyai Árpádot tekintélye, embersége, az őt övező tisztelet hamar a forradalom egyik veszprémi vezéralakjává tette. Elévülhetetlen érdeme, hogy a forradalom mindvégig tiszta tudott maradni. Megakadályozta a foglyul ejtett ávósok, a letartóztatott pártfunkcionáriusok lincselését, mert hitt abban, hogy a diktatúra fenntartóit majd egy szabad országban, jogállami igazságszolgáltatás előtt vonják felelősségre – közölte a politikus. Kitért arra, amikor a szovjetek megszállták Veszprémet, Brusznyai Árpádot a Szovjetunióba hurcolták, majd hazaérkezése után nem kerülhette el a letartóztatást, a koncepciós pert és az akasztófát sem. Koncepciós perben koholt vádak alapján első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre, majd Pap János későbbi belügyminiszter, Veszprém megyei első titkár közbenjárásra halálra ítélték. “A szabad Magyarország polgáraiként hat évtized elmúltával is megrendülten hajtunk fejet Brusznyai áldozatos élete és életáldozata felett” – húzta alá.

Bélafi László, a Védegylet alapító elnöke felidézte a megemlékezés helyszínéül szolgáló Brusznyai-emlékmű állításának körülményeit. Szólt arról, hogy Veszprémben méltó módon ápolják a forradalom emlékét. Hangsúlyozta: ma, amikor nincs veszélyben a személyes szabadságunk, az életünk, az ember fontos küldetése lehet, hogy türelemmel viseltessen mások iránt és tegyen a közjóért.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu