Elhunyt kétszeres olimpiai bajnok klasszisunk, Szőke Kató, aki Homonnai Katalin néven született, de a kommunista diktatúra miatt nem versenyezhetett igazi nevén, miután háborús bűnösnek tartott édesapja emigrált. Lánya már a szocialista rezsimet hagyta itt 1956-ban, Los Angelesben halt meg nyolcvankét esztendős korában.
Nyolcvankét esztendős korában elhunyt Szőke Kató úszó, aki az 1952-es helsinki olimpián 100 méter gyorson, valamint Novák Ilonával, Temes Jutkával és Novák Évával a 4×100-as gyorsváltó tagjaként is aranyérmet nyert. A szomorú hírről az olimpiai bajnok – szintén Helsinkiben nyert – Gyenge Valéria tájékoztatta a Nemzeti Sportot.
Szőke Kató 1935. augusztus 17-én született Budapesten. Édesapja, Homonnai Márton kétszeres olimpiai bajnok (1932, 1936) vízilabdázó, édesanyja, Szőke Katalin a Magyar Úszó Egylet országos hátúszóbajnoka volt. Homonnai Katalinként anyakönyvezték, nevét szülei válása, édesapja külföldre távozása után változtatta meg a kommunista diktatúra kényszerére. Az akkori sportvezetés ugyanis úgy határozott, hogy apja nevével nem képviselheti a szocialista Magyarországot nemzetközi versenyeken. [Jegyezzük meg, hogy Homonnai Márton szerepet játszott a nyilas hatalomátvételben, a Fegyveres Nemzetszolgálat országos főparancsnok-helyettese volt.] A klasszis így lett kétszeres olimpiai bajnok Helsinkiben. A két ötkarikás aranyéremmel ő volt az egyetlen többszörös olimpiai bajnok magyar úszónő egészen 1992-ig, amikor a barcelonai olimpián Egerszegi Krisztina három aranyérmet szerzett.
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda. Szőke Kató későbbi kétszeres olimpiai bajnok úszó az FTC 50 éves jubileuma alkalmából rendezett versenyen, 1949 / Fotó: Fortepan.hu
„Annyira izgultam, hogy éjjel alig aludtam, ráadásul egy kicsit meg is fáztam, de mindent elfelejtettem, mikor felléptem a kőre és hallottam, hogy több száz magyar nekem szurkol. Csak arra emlékszem, hogy úszom és úszom, majd elsőként csapok be a célba. Aranyérmes lettem, de ott az ember ezt nem fogja föl. Nevet és sír egyszerre. Megbolondul számára a világ. Mire észhez kaptam volna, addigra újabb megmérettetés állt előttünk, a 4×100 méteres gyors váltó fináléja következett. Emlékszem, kicsit tartottunk a szovjetektől, ám aztán fél medence hosszal nyertünk úgy, hogy új világcsúcsot állítottunk föl. Nem tudnám eldönteni, hogy melyik aranyéremnek örülök jobban, de azt hiszem, ez nem is fontos. Mindkettőt az országomnak és magamnak nyertem” – emlékezett vissza az Origo.hu-nak adott korábbi interjújában.
Szőke később, az 1954-es, torinói Európa-bajnokságon megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és tagja volt az első helyezett 4×100 méteres gyorsváltónak. Szerepet kapott a vegyesváltóban is, amely ugyanebben az évben 5:07.8 perccel, 1955-ben 4:57.8 perccel beállította a világcsúcsot. Az 1956-os aztán melbourne-i olimpián nem tudta megvédeni címét, az ötkarikás játékok után előbb Kanadában, majd második férjével, a volt vízilabdázó Domján Árpáddal az Egyesült Államokban telepedett le. Los Angelesben hunyt el.
Sportteljesítményét 1955-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója díjjal és a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója címmel ismerték el. 1985-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé, és 2014-ben a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába is bekerült.
Fotó: Wikimedia.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS