Megérkezett a Fővárosi Törvényszéktől a Központi Nyomozó Főügyészséghez a Bene László volt országos és Gergényi Péter egykori budapesti rendőrkapitányokat és társaikat érintő, 2006 őszén történt rendőri túlkapások ügyében hozott elsőfokú ítélet írásba foglalása. A tábornokperben nevetséges büntetések és felmentések születtek, ám arra részben a portálunkhoz is eljutott írásbeli indoklás, illetve az ügyet tárgyaló hadbíró – az ítélethirdetéskor – is utalt, hogy a Gyurcsány-kormány alatt, vélhetően politikai okokból akadályozták meg, hogy bíróság elé állítsák a felelősöket.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Már a Központi Nyomozó Főügyészségen van az elsőfokú bíróság írásba foglalt, a 2006-os őszi rendőri mulasztások és túlkapások ügyében hozott ítélete – tájékoztatta portálunkat Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője, aki elmondta, jelenleg még az iratok tanulmányozása, értékelése folyik, így arról egyelőre nem tud beszámolni, hogy mikor fog elkészülni a ügyészség fellebbezése. Ismert, tavaly októberben Fővárosi Törvényszék október 29-én kihirdetett ítéletében a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények miatt. A volt budapesti főkapitány elöljárói intézkedés elmulasztása, a negyedrendű vádlott, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt kapott megrovást. Az ügyben megvádolt további tizenkét rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka esetében a bíróság megszüntette az eljárást. Ennek oka javarészt az volt, hogy bár az elsőfokú bíróság szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények megállapíthatóak lettek volna, ám az kilenc év elteltével már elévült, nem büntethető. Erre egyébként a bíróság nem csak szóbeli, hanem a PestiSrácok.hu-hoz is eljutott írásbeli indoklásában is utalt a tanács elnöke.
A volt miniszterelnök szerint nem követtek el bűncselekményt a rendőri vezetők 2006 őszén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Gyurcsány-kormány lehetetlenné tette a felelősségre vonást
Az ugyanis, hogy mindez megtörténhetett, a Gyurcsány-kormánynak és a volt miniszterelnök legközvetlenebb bizalmasának, Vadai Ágnesnek is köszönhető, mivel a bíró az ítélethirdetéskor is megemlítette, a rendőri túlkapások ügyében már jóval korábban is megtörténhettek volna a felelősségre vonások, hiszen már 2007-ben volt olyan javaslat, hogy a leterhelt nyomozó ügyészség helyett katonai eljárásban vizsgálják a tévéostrom éjszakán és az október 23-ai történteket. Ám “az akkori kormánypárt prominens képviselője ezt, hogy-hogy nem megfúrta ”. Az ügyre rálátó, ám névtelenül nyilatkozó korábbi forrásunk egyetértve a Gergényi-per bírájával, elmondta, hogy az egyébként szocialista javaslat elfogadásával valóban jóval korábban megkezdődhettek volna a számonkérések. Azonban ezt az előterjesztést Vadai a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként ténylegesen „megfúrta” . A Demokratikus Koalíció képviselőjét tanúként egyébként erről a javaslatról Kiss Károly hadbíró is faggatta a 2006. őszi események kapcsán indult büntetőperben. A bíró még tavaly márciusban azt kérdezte az azóta jogi végzettséggel is rendelkező Vadaitól, hogy ha akkor laikusnak tartotta magát, miért „fúrt meg” egy jogi szakkérdésben beterjesztett indítványt. Kiss Károly azt is felvetette, ha a képviselő szavai szerint a Gyurcsány-kormány célja egyebek mellett a „jogbiztonság megteremtése” volt, akkor, hogy lehet, hogy ez a módosítás végül nem valósult meg.
Mai napig nem tudni, ki bujtotta fel az elszabadult rebiszeseket. Fotó: index.hu
Vadai a Révész Máriuszt “lerészegező” Debreczeni könyvét tartja hiteles forrásnak
Az ítélet indoklása kitér rá, hogy Vadai Ágnes 2006 őszén a Honvédelmi és Rendészeti, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja volt, amely egyébként együttes ülést tartott a Magyar Televízió székházánál történtekkel és a Fidesz nagygyűléssel kapcsolatban. Az írásos indoklásban meg lett az is említve, hogy a brutális események kapcsán fel sem merült Vadaiban, hogy az Országgyűlés állítson fel kifejezetten a székház szétverése miatt vizsgálódó bizottságot, mivel feltételezte, hogy „a rendőri vezetők a szükséges intézkedéseket meg fogják tenni”. Ez utóbbi kijelentés azért is tűnik hiteltelennek, mert Vadai álláspontja szerint „a tüntetők politikai kapcsolatai a Fideszig érnek”, így neki és volt pártjának elemi érdeke lett volna az ügy kivizsgálása. De a politikus azt sem tartotta fontosnak, hogy
“a kereskedelmi televíziókban is megjelent felvételek nyomán – amelyek azonosító jelet nem viselő rendőröket ábrázoltak, akik éppen állampolgárokat bántalmaztak – vizsgálat induljon
és következetesen arról beszélt, hogy az az “alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet volt”, amikor a gyurcsányi hazugságbeszéd után az utcára vonultak az emberek, akik közül sokakat agyba-főbe vertek a rendőrök.
Gyurcsány és párttársai a rendőri vezetők perének első tárgyalási napján, 2013. szeptember 17-én.
Vadai vallomása során elmondta még, hogy ismeri a 2006-os eseményekkel foglalkozó Gönczöl-, Ignácz és Papp-jelentést is, de szerinte az „eseményeket jól leírta” Debreczeni József „hazugságkönyve” is, amelyben a szerző a forradalom ötvenedik évfordulóján összevert Révész Máriuszt egyszerűen “lerészegezte”. Az indoklás is kitért arra a fentebb már taglalt tényre, hogy már évekkel ezelőtt megtörténhettek volna a bíróság elé állítások a rendőri túlkapások és brutalitások ügyében, ha elfogadják a 2007 januárjában készült kormányzati előterjesztést, amely a büntetőeljárások hatékonyabbá tétele érdekében a rendőrök által elkövetett bűncselekmények elbírálását a katonai igazságszolgáltatás hatáskörébe utalta volna. Ám a tervezetet a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban végül leszavazták. A bizottsági jegyzőkönyv szerint a tervezetet Vadai sem támogatta. Pedig, ha nem így történik, Gergényi és bűntársai nem úszták volna meg az enyhe ítélettel, vagy az elévülés miatti felmentéssel.
A volt miniszterelnök ellentmondásba keveredett a bíróságon
Az enyhe ítéleteket feltehetően nem bánja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, aki a bíróságon is elmondta tanúként, hogy ártatlannak tartja a 2006-os őszi események kapcsán megvádolt rendőri vezetőket. Persze a volt kormányfő rendőrterrorral kapcsolatos korábbi nyilatkozatait ismerve, ezen cseppet sem kell meglepődni. A DK jelenlegi elnöke, aki a 2006 őszén, saját nyilatkozata szerint több alkalommal is közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel, olyan arcpirító kijelentést is tett, hogy “a rendőrök maximum hibákat, de nem törvénysértéseket követtek el”. Az írásbeli indoklás szerint Gyurcsány emellett még úgy vallott, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, akkori kabinetfőnöke, a későbbi titokminiszter, Szilvásy György által összehívott Nemzetbiztonsági Kabinet, “sem a kormány, sem ő nem kapott olyan információt a titkosszolgálatoktól, hogy valamilyen törvénytelen akció készülne”. A tárgyaláson Gyurcsány még azt is kijelentette, ezt nekik az azóta már kémkedés miatt első fokon börtönre ítélt volt kémfőnök, Galambos Lajos is megerősítette. Kiss Károly tanácsvezető bíró azonban arra hívta fel a DK jelenlegi elnökének figyelmét, hogy szavainak teljes mértékben ellentmond, hogy Galambos úgy nyilatkozott, “a szolgálatoknak voltak információi arról, hogy egyesek törvénysértésekre készülnek”. Az indoklásban az is megtalálható, hogy a Wikileaks-iratok szerint a tévészékház ostromakor és 2006. október 23-án „izraeli ügynökök és kommandósok azonosító jelvény nélkül” Budapesten voltak, ám Gyurcsány úgy vallott, neki erről nem volt tudomása és válaszában azonnal az akkori ellenzéket támadta, miszerint “az Amerikai Nagykövetség azt jelentette, hogy a Fidesz elnökéhez közvetlen kötődő körök állnak a Budapesten kirobbant zavargások mögött”.
Az írásos ítéletből kiolvasható még, hogy Gyurcsány néhány kérdés kapcsán hirtelen amnéziás lett, például, hogy a tévéostrom éjszakáján miről tárgyalt a saját igazságügyi miniszterével, vagy hogy a tömegoszlatások előtt miket mondott a Rebisznél tett látogatása során. Az sem jutott eszébe, hogy létezett “olyan dosszié az Országos Rendőr-főkapitányságon, amelyre az van ráírva, “miniszterelnök””. Erről az aktáról később egyébként kiderült, teljesen üres volt. A tárgyaláson ennél a pontnál az egykori kormányfő amnéziát kapott, ahogy annál a felvetésnél is, hogy “eltűnt az október 24-i nemzetbiztonsági kabinet ülésének emlékeztetője”. Erre Gyurcsány az ügyésznek cinikusan csak úgy reagált: „ez bizony kár”.
Gyurcsány csak tanú volt Gergényiék perében. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hozta a formáját
A bíró az írásba foglalt ítéletében arról is megemlékezett, hogy Gyurcsány többszöri felszólítására sem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésére, hogy az egyik rendőri vezető parancsmegtagadást követett-e el, avagy sem. A bukott miniszterelnök kijelentette, inkább büntessék meg, „de esze ágában sincs segíteni a bíróságot”. A DK elnöke tagadta azt is, hogy bármilyen utasítást adott volna a hatóságoknak a rendőrterrort megelőzően. Amikor ezt Gyurcsány egyébként a bíróságon is előadta, a hadbíró figyelmeztette, hogy amennyiben önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná, a válaszadást megtagadhatja. A PestiSrácok.hu-nak korábban nyilatkozó Völgyesi Miklós, nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök szerint az akkori ellenzéki tüntetés szétverését a rendőri vezetés politikai háttértámogatás, utasítás nélkül nem merte volna meglépni. A parancs kiadására pedig egyedül Gyurcsánynak volt lehetősége – emelte ki a nyugalmazott bíró.
Címlapfotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS