Gyurcsány formálisan is átveheti a hatalmat a baloldalon

Minden esély adott arra, hogy a 2018-as választás után formálisan is átvegye a baloldal vezetését Gyurcsány Ferenc – állítják a Magyar Időknek nyilatkozó politikai elemzők. Az egykori kormányfő nyeregben van, a kérdés az, mit kezd a lassan újjáépített pozíciójával.

Bár Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgása után, majd az azt követő évek ámokfutása során a politikai megsemmisülés szélére sodródott, 2010-ben az MSZP országos listájáról mégis bejutott a parlamentbe. Aztán ősszel életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve egy évvel később megalapította pártját. A 2014-es országgyűlési választás előtt a baloldal több szereplője megpróbálta kiszorítani az Összefogásból, de ez nem sikerült nekik, így Gyurcsány felkerült a közös listára, és ismét mandátumot szerzett. A mostani kampány nyitányaként Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje próbált meg nélküle tető alá hozni egy baloldali összefogást, de ebbe a szegedi polgármester bukott bele, és az MSZP is mélyrepülésbe kezdett. Gyurcsány Ferenc ősszel átvette a kezdeményezést a baloldalon, az ő akarata érvényesült eddig az MSZP–DK-alkuban is a választási együttműködésben.

Gyurcsány tűnik a legerősebb szereplőnek a baloldalon

Az MSZP-nek ráadásul nincs erős embere, példátlan, hogy miniszterelnök-jelöltet sem tudnak állítani a saját soraik­ból, Gyurcsány fórumain viszont telt ház van, a baloldalon ő tűnik a legerősebb szereplőnek. Közben egyes közvélemény-kutatóknál a DK már megelőzte az MSZP-t a népszerűségi versenyben. A DK-elnök szerepével kapcsolatban Zárug Péter Farkas politikai elemző a Magyar Idők megkeresésére azt mondta, hogy

bár Gyurcsány Ferencet a világ legrosszabb kormányfői között tartják számon, korántsem biztos, hogy a hazai baloldalon ennyire csapnivaló a 2010 utáni politikai teljesítménye.

Szerinte ugyanis Gyurcsány 2010–2011-ben helyesen mérte fel a jelentős politikai elutasítottsága és szűk politikai rajongótábora adta politikai lehetőségeit, és ennek megfelelően ügyesen választott stratégiákat, mindig minimális programok mentén haladt előre.

Első célja a politikai életben maradás programja volt, ennek terméke a DK. A következő célként a parlamenti jelenlét kierőszakolását tűzte ki, 2014-ben sikerrel kapaszkodott fel az utolsó vagonra. A 2014–2018 közötti ciklusban pedig ismét csak a DK 2018-as önálló parlamentbe jutását tűzte ki célul

– hangsúlyozta Zárug Péter Farkas.

Forrás: Magyar Idők, fotó: Facebook