Gyurcsány ismét akcióba lépett a magyarok kettős állampolgársága ellen

Többek között a kettős állampolgárok szavazati jogának eltörléséért gyűjt aláírásokat a Sokak Magyarországa című program vitája ürügyén a Demokratikus Koalíció – írja a Magyar Idők. Eddig egyébként mindössze pár tízezren írták alá gyűjtőívüket. 

A napilap emlékeztet: módosított a Demokratikus Koalíció azon a tervén, amit Gyurcsány Ferenc pártelnök februári kongresszusukon jelentett be, miszerint a következő hetekben aktivistáik ellepik az utcákat, hogy ismertessék és véleményeztessék az emberekkel programjukat. Akkor úgy indokolt: a szöveg nem kőbe vésett, inkább „ajánlás, mit csináljunk Orbán után”. Mivel a Sokak Magyarországa 80 oldalon, 45 témakörben, több mint háromszáz pontot tartalmaz, öt pontot emeltek ki belőle, amiről most gyűjtik az aláírásokat: a vasárnapi zárvatartás ellen, az olcsóbb internethasználatért, a minimálbérnek a létminimumhoz igazításáért, az ápolók és pedagógusok bérének emeléséért, valamint azért, hogy „csak azok vehessenek részt az országgyűlési választásokon, akik Magyarországon élnek vagy korábban itt éltek”.

A Magyar Idők megkeresésére Gréczy Zsolt közölte: több tízezer aláírás gyűlt már össze, a Sokak Magyarországa című programhoz érkezett észrevételeket, javaslatokat pedig várhatóan tavasz végéig összesítik. A párt szóvivőjének elmondása szerint minden megyében, minden fontos városban, főként piacokon, aluljárókban, illetve lakossági fórumokon és az interneten kikérik az emberek véleményét.

Ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, 2004 decemberében „érdeklődés hiányában” nem volt sikeres a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Az akkori MSZP–SZDSZ-es kormányzat egyebek mellett „Ne fizessünk havi 20 ezer forintot családunk pénzéből”, „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt” szlogenekkel kampányolt a nem szavazatok mellett, amit Gyurcsány ekkor „felelős hazafiságnak” nevezett.

Aztán 2010 májusában, amikor a parlament elfogadta a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvényjavaslatot, csupán három MSZP-s képviselő: Szanyi Tibor, Molnár Csaba és Gyurcsány Ferenc szavazott nemmel. A DK elnöke akkor is hajthatatlan maradt a kérdésben, amikor 2013-ban Mesterházy Attila Kolozsvárott megkövette az erdélyi magyarokat az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004-es népszavazás ügyében. Mint mondta, tudomásul veszi, de nem ért egyet az MSZP – akkori – elnökének bocsánatkérésével.

Emlékezetes: Gyurcsány Ferencék novemberben a kvótarendszer bevezetése melletti aláírásgyűjtésbe kezdtek arra hivatkozva, hogy egy felmérés szerint a magyarok 74 százaléka egyetért a migránsok kötelező betelepítésével. A párt akkor úgy tervezte, hogy az ország 83 pontján karácsonyig gyűjtik a szignókat, végül pedig „aláírások százezreit szeretnék bemutatni”. A párizsi terrorcselekmények után a DK átmenetileg felfüggesztette akcióját, majd csendben végleg kihátrált mögüle.

Tekintettel arra, hogy a kormány ez ügyben az európai bírósághoz fordul, a DK úgy döntött, hogy megvárja a bírósági döntést. A DK ugyanakkor természetesen kiáll a kvótarendszer mellett, ahogy azt az EU vezető államai teszik – mondta akkor a lapnak Gréczy Zsolt. A párt szóvivője tagadta, hogy döntésükben szerepet játszott volna Gyurcsány Ferenc beismerése, miszerint a tagságának nagy része sem ért egyet a kvótákkal. A volt miniszterelnök egy szombathelyi fórumon ugyanis arról beszélt, hogy akkor sem változtat a bevándorlással kapcsolatos, a menekültek befogadását pártoló álláspontján, ha a magyarok, sőt saját pártja tagjainak többsége nem ért egyet vele. Úgy fogalmazott, nem lesz „harminc ezüstpénzért a politika Júdása”.

Forrás: Magyar Idők, fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu