Korábban már írtunk róla, mi történne az ország gazdaságával, ha ismét a baloldal kerülne hatalomra 2022-ben. Egyszóval: totális csőd. Az egészségüggyel sem lenne másképp, hiszen Gyurcsányék ugyanazt a programot tervezik, mint anno 2002 és 2010 között: kórházakat záratnának be, és az egészségügy fizetős lenne. Ezt maga a DK is kinyilatkozta, hogy jövőre is ugyanez a terv. A bukott miniszterelnök megakadályozására elindult a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! aláírásgyűjtés, amelynek konkrét célja, hogy az emberekben tudatosuljon: a baloldal nem akar mást, mint visszahozni a 2010 előtti Gyurcsány-korszakot.
A baloldali kormány már 2003-ban elindította a kórház-privatizációt, amely lehetővé tette, hogy magáncégek, például a Hospinvest nyerészkedjenek a magyar egészségügyön. Több kórházat is privatizáltak, amit később kellett az államnak visszavennie, 2007. december 17-én pedig azt az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt is elfogadta az akkor baloldali többségű Országgyűlés, amely teljesen felborította volna a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási rendszert – emlékeztetett az Origo. Mindezt csak a 2008-as népszavazással lehetett megakadályozni, amikor több mint hárommillió ember mondott nemet Gyurcsányék egészségügyi ámokfutására.
Érdemes megemlíteni a kórházbezárásokat is, történt ugyanis, hogy Gyurcsány Ferenc és akkori egészségügyi minisztere, Molnár Lajos tervei nyomán kidolgoztak egy kórházbezáratási törvényt, amelyet 2006. december 18-án, a Fidesz tiltakozása ellenére megszavaztattak a parlamentben. Ennek alapján öt kórházat kellett volna bezárni, nyolcban pedig megszüntették volna az aktív ágyakat. A bezárásra ítélt kórházak a következők voltak: a fővárosi Schöpf-Mérei Kórház, a Budai MÁV Kórház, a borsodi Dialízis Center, a kecskeméti Repülőkórház és a Parádfürdői Állami Kórház. A bezárásra ítélt intézmények listája nemsokára kibővült az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel (OPNI), amelynek közismert neve Lipótmező volt. Az akkori egészségügyi miniszter olyan jól tudott hazudni, mint gazdája: 2006-ban megígérte, hogy a kórházreform miatt egy kórházat sem fognak bezárni, csak átalakítani.
A kórházak bezárása ellen 2007 márciusában és áprilisában heves tüntetések robbantak ki, a Fidesz pedig Alkotmánybírósághoz is fordult az ügyben, mindhiába. A kórházbezárási törvény az év áprilisában lépett hatályba, Molnár Lajos pedig néhány nap múlva lemondott, és helyére az SZDSZ-es Horváth Ágnes került. Néhány kórházbezáratást az akkori ellenzék, a szakma és a közvélemény tiltakozásának köszönhetően sikerült megakadályozni, azonban más intézmények nem voltak ilyen szerencsések. A Schöpf-Mérei Ágost kórház és anyavédelmi központot, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet és a svábhegyi állami gyermekgyógyintézetet bezárták, továbbá összevonták, illetve leépítették a Szent Margit Kórházat, a Budai Gyermekkórházat és a Szent János Kórházat.
Arról, hogy az egészségügyből hogyan vonták ki a forrásokat, Gyurcsány Ferenc egyik egészségügyért felelős minisztere, a már említett Molnár Lajos maga vallott a 2010-ben megjelent, Miért lettem antipatikus? című könyvében. A második Gyurcsány-kormány 2006-os megalakulása után rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy nincs pénz, ezért megszorításokról döntöttek, a legnagyobb elvonás pedig az egészségügyet érintette. A volt miniszter könyvéből kiderült, hogy az eskütétele utáni első személyes találkozóján Gyurcsánnyal néhány nőgyógyász letartóztatása is felvetődött ötletként, hogy megfélemlítsék az orvosokat és letörjék a megszorítások miatti ellenállást.
Nem kellene példát statuálni, követni a pozsonyi példát?
– fordult Molnárhoz Gyurcsány.
Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek
– írta Molnár. Tehát az orvosok letartóztatása Gyurcsány ötlete volt, hogy így félemlítse meg őket.
Az ex-miniszterelnök idén júniusban felszólalt a parlamentben és kiállt a korábbi egészségügyi tervei mellett, valóságos, progresszív, stratégiai reformnak nevezve azokat. A DK a saját programja szerint továbbra is fizetős egészségügyet akar, és átalakítaná a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítást: az kapna jobb ellátást, aki többet fizet. A párt honlapján is elérhető programból is ez derül ki, emellett olvasható a DK ellátási csomag alapú rendszeréről készült terv: lenne egy olyan, amely alanyi jogon járna, ebbe csak a legalapvetőbb dolgok tartoznának bele. A biztosítottaknak járó csomag – ideértve azokat is, akik után a központi költségvetés fizeti a járulékot – mindenkinek egységes ellátást adna, az egészségügy mindenkori átlagos színvonalának megfelelő orvosi eljárásokkal. Hogy ebbe mi tartozna bele, az nem szerepel a programban, vagyis bármikor csökkenthető a szolgáltatás. A harmadik elem lenne az úgynevezett tb extra csomag: ez annak járna, aki tud többet fizetni. Mindez azt jelenti, hogy aki nem tud vagy nem akar rendszeresen nagyobb összeget fizetni, annak marad az alapcsomag.
A kórházbezárások is megint napirenden lennének, ha Gyurcsányék kerülnének hatalomra. László Imre még idén júniusban, az ATV-ben azt mondta, hogy a baloldal hatalomra kerülése esetén ismételten azt tervezik, hogy kórházakat zárnak be. László Imre június 11-én, élő adásban szó szerint ezt mondta:
Magyarországon jelen tudomásom szerint százhatvannégy fekvőbeteg-gyógyintézet van. Ez nagyon sok, ez indokolatlanul sok. Kilencven-száz kórház nagyobb biztonsággal, magas szakmai színvonalon el tudja látni az országot.
A DK egészségügyi szakértője körülbelül hatvan-hetven kórházat záratna be a jövőben, ami a jelenleg működő intézmények csaknem fele.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS