“Isten az emberre bízta a Földet, de nem azért, hogy kizsákmányolja azt. Hogy mennyire élünk vissza az ajándékkal, amit kaptunk, azt jól mutatja az egyre égetőbb ökológiai válság. A nemtörődömséggel az ember már saját léte alapfeltételeit veszélyezteti. Pedig olyan könnyen tehetnénk azért, hogy ez ne így legyen, elég lenne Szent Ferenc teremtett világunkról szóló üzenetét megértenünk és rá hallgatnunk” – mondta a PestiSrácok.hu-nak Főcze Imre Bonaventura ferences szerzetes, dévai plébános. Bonaventura testvér 2020-ban építtette meg a csángótelepi templom udvarán a Naphimnusz-parkot, az akkor éppen 80 éves dévai csángótelepi ferences templom udvarán. Ez a kis park a dél-erdélyi szórvány egyetlen olyan létesítménye, mely Szent Ferenc Naphimnuszának, a ferences szerzetes rend alapítója Naptestvér énekének állít emléket.
Déva Dél-Erdélyben, Hunyad megyében, azt mondják, a szórvány szórványa. A közel 55 ezres település lakosságának alig 2-3 százaléka lehet magyar, s annak fele katolikus. A ferences lelkiségből eredő szolgálat azonban nem számolgat és mérlegel. Ott is biztosítják a hitéletet, ahol az egyháznak egyetlen egy híve van csak.
A nyolcvan év után felszentelt csángótelepi templom
A Nagyboldogasszony templomot talán nincs magyar, aki ne ismerné. Az idén 300 éves templom és kolostor szomszédságában található épületek, lakásotthonok adnak otthont Böjte atya dévai gyermekeinek. Azt már kevesen tudják, hogy a város másik felében, az úgynevezett csángótelepen is felépítettek egy katolikus templomot az 1911-ben Dévára betelepült bukovinai székelyek. A Szent Antal templomot 1936-ban kezdték építeni, majd 1940-re fejezték be, azonban nem szentelték fel, csak megáldották. 2016-ban került Dévára a szintén csángó származású ferences szerzetes, plébános Főcze Imre Bonaventura. Elhatározta, hogy nem csak felszentelteti a csángótelepi templomot, hanem annak annak kertjében Szent Ferenc legfőbb tanításának, üzenetének, a természet dicséretének is jelképet állít. Ez lett a Naphimnusz-park.
Becsüljük és óvjuk a teremtett világot
A templom kertjébe lépve, a pontosan kiigazított örökzöldek, virító rózsák, gyermekjátszótér is jól mutatja az élet körforgásának, valamint embernek és a természetnek a harmóniában való együttélését. A faragott székelykapun át, tíz stációra bontott Naphimnusz pedig egyértelműen figyelmeztet: becsüljük meg és óvjuk a teremtett világot.
Naphimnusz Park Déván a csángótelepi templom udvarán
Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás
És minden áldás.
Mindez egyedül Téged illet, Fölség.
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.
Így szól Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának első strófája, majd sorra veszi a Napot, a Holdat, a csillagokat, a szelet és levegőt, a vizet, a tüzet. Mindazon természeti elemeket, amelyek nélkül nem lehetne emberi élet a Földön.
Ferencesként nagyon fontosnak tartom, hogy a teremtett világot szívügyünknek tekintsük. Szent Ferencet hányszor nevezték Isten-bolondjának, mert a teremtett világot arra szólította, hogy vele együtt Istent dicsőítsék. Az Úr a teremtés könyvében azt mondja, szaporodjatok, sokasodjatok és vonjátok uralmatok alá a Földet. Nem pedig azt, hogy zsákmányoljátok ki
– mondta a PestiSrácok.hu-nak Bonaventura testvér. A szerzetes Gyimesfelsőlokról származik. Közel áll hozzá a természetszeretetet. Talán ezért is érintette meg ennyire Assisi Szent Ferenc teremtés-dicsérete. Felidézte, hogy 1936-ban, amikor P. Varga Ireneusz akkori ferences plébános atya elhatározta, hogy templomot épít a csángótelepen, a hívek egyként álltak mellé és támogatták, kétkezi munkával is segítették Isten házának állítását. Amikor elkészült, többszöri nekifutásra sem sikerült felszentelni
2020-ban a templom 80 éves lett, szerettem volna méltó módon megemlékezni. Akkor alakítottuk ki ezt a meditatív parkot, hogy figyelmeztessük mindazokat, akik eljönnek ide: ha a természet erőivel, a teremtett világgal együtt tudnánk dicsőíteni az Urat, biztos, hogy nem itt tartanánk
– idézte fel a Naphimnusz-park ötletének születését Bonevantura. Hozzátette, nagyon aggasztó az, amit a világban látunk, hogy ha gyerekekkel elmegyünk az erdőre kirándulni, két zsák szemetet szedhetnénk össze. Pazarlunk mindenből, miközben mások hiányt szenvednek és egyre kevesebb dolog van, amit megbecsülünk. Dél-Erdély számtalan csodálatos természeti kinccsel büszkélkedhet. Ott van a Retyezát-hegység, kastélyok, várak.
Ha Szent Ferencet követjük, tanuljuk meg tőle a természet iránti felelősséget is
– jelentette ki a szerzetes.
A csángótelepi Szent Antal ferences templom és a Naphimnusz Park – Fotó: Romkat.ro
Az igazi nemzettudat kapu, amin más nemzetek is átjárhatnak
A lelki támogatás mellett az erdélyi ferencesek a magyar kisebbség nemzeti identitásának megőrzésében is fontos szerepet vállalnak. Olyan kulturális programokat szerveznek, amelyeken keresztül a nem hívőket is elérik. Jeles ünnepekre, kulturális eseményekre azok is eljönnek, akiket máskor a templomban nem erőst látnak. A szórványban pedig a nemzeti értékek, a magyar nyelv és őshonos kisebbség hagyományának megélése, továbbadása kiemelten fontos.
A hit, a kultúra és a nemzettudat valahol összekapcsolódik. Ez egy körforgás. Nem spirált, hanem egy kört kell leírnunk, aminek nincs kezdete és vége, ahol miden összeér, egymásra épül és kapcsolódik mindenhez. Így tud kialakulni egy egészséges kapcsolat az emberekkel való kapcsolatban is és így tudjuk az értékeinket átmenteni
– vélekedett Bonaventura testvér. Déván a plébánia, a Szent Antal Templom közössége annak ellenére, hogy két nyelven tartanak miséket és vannak román nemzetiségű hívek is, alapvetően mégis a magyarság egy kis szigete. Sok programot szerveznek, élő egyházként a hívek és a lakosság mindennapjainak igyekeznek a része lenni. Tartanak hittan órákat, apró kezek műhelyét és lelkiség csoportokat is készülnek alakítani. Tavaly alapították meg a Gyermek Jézus Társaságot, akikkel a szerzetesek idén nyáron Assisibe és Paduaba (Padovába) is ellátogattak.
Gyermekekkel zarándokúton Paduaban
A határon túliságot Bonaventura atya nem éli meg elszakadottságként, árvaságként. Azt mondja, mindent egységben, egészben kell tekinteni, aminek ők, az erdélyi magyarság egy kis része. Része egy egésznek.
Tudjuk, hogy kik vagyunk, miért vagyunk itt és hová tartozunk. Ha megéljük az értékeinket, amivel bennünket a Jóisten megajándékoz, s amelyek az ezer éves történelmünk során egymásra épültek, az egy szilárd alap. Szent István nem csak a koronáját, nem csak a hatalmát, hanem egész nemzetét ajánlotta nem véletlenül éppen a Szűzanya oltalmába. Azért, hogy bárhol is éljük a nagyvilágban, egységet tudjunk alkotni.
– fogalmazott. Hozzátette, hogy ferencesként a lelkiségükben benne van az elesettekhez fordulás, együtt haladni a kiszakadtakkal. Fontosnak tartja, hogy a lelkipásztori munkába a nemzettudatot, annak erősítését is beépítsék, de oly módon, hogy a mellettük élő nép, ne érezze azt, hogy magyarságukkal kitűnni akarnak.
Ne melldöngetve legyünk magyarok. A nemzettudatunkat a kereszténységünkkel együtt kell megélnünk, hogy lássák, attól, hogy más az anyanyelvünk, a kultúránk, tudunk békességben élni egymás mellett és lehet, hogy sokkal több minden köt össze bennünket, mint ami elválaszt. Nem a nemzetieskedő tudat vezet bennünket előre, hanem az, ha tisztában vagyunk önmagunkkal
– hangsúlyozta a ferences atya. Déva város egyetlen magyar iskolájában, a Téglás Gábor Elméleti Líceumban nemrég tartották meg a tanévnyitó ünnepélyt. Kint volt az épületen Románia, az Európai Unió és az iskola lobogója, a magyar zászló nem. Bonaventura testvér rendkívül finoman írt később a nyilván fájó jelenségről. “Egy tanévnyitó margójára, ahol egy nemzet zászlója elmaradt”. És akkor ott, a megnyitón is próbálta úgy jelezni a hiányosságot, hogy azzal ne feszültséget keltsen.
Úgy próbáltam megfogalmazni, mindazt, ami bennem volt akkor, hogy a Jóistennek nincs szüksége plakátokra, mert mi vagyunk az élő plakátjai. Ha nemzetünk lobogóját most nem lengetheti a szél, akkor legyünk mi a nemzetünk zászlaja
– idézte fel az akkor történteket.
Amin Isten áldása van, az biztos, hogy működni fog
Főcze Imre Bonaventura lapunknak arról is beszélt, úgy érzi, hogy eddig bármibe belevágtak, bármit elhatároztak, azt meg tudták valósítani. Nem véletlenül.
Ennek a kicsi nemzetnek a részeként, együtt Isten felé haladunk. És amin Isten áldása van, az biztos, hogy működni fog
– jegyezte meg. A szerzetes kiemelte, hogy mennyire fontos a békében egymás mellett élés egy olyan, ahol őshonos kisebbségként vannak jelen. A csángótelepi templomban a pasztoráció – lelki gondozás – két nyelven folyik. A vasárnapi négy szentmiséből egy teljes egészében román nyelvű. És nem csak Déván, hanem a kis szórványtelepüléseken is biztosítják a hitéletet, mesélte az atya:
A szórványban olyan plébániánk is van, ahová öten tartoznak. De olyan település is, ahol csak egy katolikus hívő van, de ott is tartunk havonta egyszer szentmisét. Néha a távolságok miatt nem könnyű, de igyekszünk tényleg mindenhová eljutni, hogy az emberek érezzék, hogy fontosak, nem eldugottak. Viccesen szokták mondani, hogy Isten háta mögötti egy falu. Bennem az fogalmazódott meg, hogy valójában Isten háta mögött jó élni. Mert ahol Isten elöl megy, ott nem történhet semmi baj.
Mint mondta a kis szórványtelepülések se érezzék azt, hogy elhagyták őket. Ha Isten háta mögött vannak, akkor a legjobb helyen, a legnagyobb biztonságban vannak. És nem a statisztika számít, vagy a lakosságarány, hol mennyien vagyunk, hanem az, hogyan éljük meg a szeretetet.
A ferencesek a béke és szeretet követei
Mindig egyszerűbb utat találni azokhoz, megérinteni azokat, akik bemennek a templomba és keresik az Urat. Ferences lelkiségben szolgálni ennél jóval többről szól: keresni, megtalálni azokat, akik lehet, hogy még nem is keresik a jó utat.
Bonaventura testvér 16 éve, még teológus hallgatóként kezdett ferences bicikli túrákat szervezni. Egy olyan réteget tudott megszólítani, és fiatalokat is, akik, ahogy fogalmaz, nem “templomajtó szaggatók”. Évről évre visszatérnek és azt mondják, egész évben táplálkozni tud a lelkük abból, amit ezen az egy biciklitúrán kapnak.
A természetben tartjuk a szentmisét, bicikliből oltárt építünk. És megéljük a hitünket. Az nem elég, hogy itt vagyunk a templomban, az emberek bejönnek és jaj de jó. Nem egy kiöregedett kereszténység vagyunk. Minél több helyen jelen kell lennünk. A kultúra terén, programokkal. A gyermekeket, fiatalokat úgy igyekszem megszólítani, hogy olyan programokat szervezek, ahová aztán csoportosan eljönnek. Hiába más felekezetűek sokan, a pedagógusok is besegítenek, például a nyári táboroknál. Az egyik tábor alkalmával a strandon én is fürdőnadrágra vetkőztem, hogy fürödjek. Az egyik gyerek felkiáltott: nézzétek a pap bácsi olyan mint egy ember
– mesélte az atya. A szerzetest megfogta ez a kis jelenet, ami a strandon lejátszódott. Megértette, mennyire fontos, hogy a hétköznapokban egyszerű emberként jelen tudjanak lenni, aki ugyanakkor minden pillanatban Krisztus szolgája is.
Nem a templomokban, hanem az emberek között a szeretet és a béke követei akarunk lenni
– jelentette ki Főcze Imre Bonaventura.
Boldogasszony templom Assisiben
Földi javaktól nem leszünk gazdagok
Fontos az egyszerű jelenlét, hogy az emberek meg merjék szólítani őket az utcán, a boltban és ne csak a koldusok, akik valamilyen segítséget kérnek. Az atya azt mondta, egyre többen vannak, akik keresik vele a kapcsolatot. Vannak, akik azt mondják, nem akarnak tanítást hallgatni Istenről, vallásról, csak azt szeretnék, hogy hallgassa meg őket. Aki bejön a plébániára egy szelet kenyérért, vagy anyagi támogatásért, hogy cipőt tudjon venni a gyerekének, vagy az, aki csak a bánatát akarja elmondani egy hétköznap délutánon az utca sarkán, már megtették az első lépést.
Szent Ferenc, akinek követői, regulái szerint élő szerzetesek a ferencesek rövid földi élete során arra jött rá, hogy nem a földi vagyon tudja gazdaggá tenni az embert, hanem az, ha az Úr akaratába bocsátja az életét és Isten akarata szerint a másokat szolgál. Miután minden vagyonáról, javáról lemondott, szegénységében, egyszerűségében ismerte fel a a teremtett világ szépségét. Krisztus dicséretére pontosan 800 évvel ezelőtt, 1223 Karácsonyán felépítette az első Betlehemet Greccio városában. A legenda szerint a fából faragott kis Jézus felsírt, amikor Francesco hirdette az igét.
Azt gondolom, sokszor a lényeg mellett megyünk el. Az embernek nem arra van szüksége, vagy a vagyonát gyarapítsa. Hanem arra, hogy Isten szeretete tegye gazdaggá. Hús-vér szívet kaptunk, de nem elég javakkal a testünket kielégíteni. A lelkünket kell megtölteni. Szent Ferenc napjainkban a felkiáltójel. Pazarlunk, nem nagyon látok valódi nélkülözést. Amíg a szemeteseink, utcáink, tereink ételmaradékkal vannak tele, addig nincs szegénység. A kérdés az, hogyan viszonyulunk ahhoz, amink van
– mondta az erdélyi ferences szerzetes.
Az első Betlehem Greccioban
Hozzátette, ebben a jubileumi évben, amikor azt ünnepeljük, hogy Szent Ferenc atyánk felépítette az első Betlehemet, építsük fel mi is magunkban a saját belső Betlehemünket, hogy Krisztus újra megszülethessen bennünk.
Napjainkban egyre inkább az körvonalazódik, hogy az emberiség a maga uraként belátása – megítélése szerint szeret gazdálkodni a teremtett világ javaival. Bármennyire is szeretnénk életünknek biztonsági légkört teremteni, annál nagyobb a kockázata annak, hogy megfeledkezünk arról, hogy a világ Istené
Ferencesek Paduaban
a természet adta erőforrások kifosztása és az élet minőségének fokozódó hanyatlása, a bizonytalanság érzését táplálja, amely a világ békéjét is nagyban befolyásolja.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS