Hamarosan a rovarevés lehet az új Ukrajna – legalábbis egyre többet ír róla a WOKE sajtó

Nem lehetett könnyű, de nagy nehezen kiizzadta magából a Telex, hogy miért is jó a rovarevés és miért is kellene mindenkinek rovarokkal táplálkoznia, sőt, még azt is elmagyarázták, hogy miért nem keresztényellenes az ízeltlábúak fogyasztása. Nem mondom, hogy meg vagyunk lepődve: a kommunisták mindig is meg akarták mondani a világnak, hogy hogyan kellene élniük, miközben rájuk természetsen ezek az intelmek nem vonatkoztak, mondván, nekik minden aspektust át kell látniuk, mert attól lesznek nagyon objektívek. Szóval a Telex megírta, és attól lesz hihető, hogy Soros egyeteme, a CEU Demokrácia Intézete és a Bibó István Szabadegyetem szervezte ezt az alternatív élelmiszerekről szóló vitát, ahol még az is előkerült, hogy miért kellene jobban hasonlítanunk az ősemberhez. Vagy valami ilyesmi.

Szóval az “entomofágia” lesz szépen lassan az egyik legnépszerűbb szó, ami tulajdonképpen rovarevést jelent, ezt nyomatja jelenleg az EU, erről beszéltek a Világgazdasági Fórumon a hipermilliárdosok, erre fognak áttérni a ma még harcos vegánok, mert most ez az új menő, haladó, WOKE dolog, sőt, lehet, hogy hamarosan ilyen profilképekkel is találkozhatunk majd, ha már az ukrán zászló kimegy a divatból. És hát mi másról rendezhetett volna beszélgetést a Soros Györgyhöz köthető CEU, meg a Bibó István Szabadegyetem. A Telexnek meg persze meg kellett írnia, mert amit meg kell, azt meg kell. És nyilván igaz is.

A Telex erről azt írja:

A rovarevésről beszélünk, amely Magyarországon ugyan idegen, a bolygó számos területén viszont évszázadok, évezredek óta bevett szokás, sőt, az ősember is gyakran fordult a rovarok felé könnyen beszerezhető, egészséges fehérjeforrás után kutatva.

És akkor fordítsuk le ezt rögtön: tulajdonképpen arról van itt szó, hogy Magyarország egy miden tekintetben elmaradott mucsai ország, benne egy csomó primitív, a haladásra teljesen képtelen emberrel, akik még az ősembernél is hülyébbek, aminek az lehet az oka, hogy az ősember idejében még nem volt Orbán, aki megvezette volna a magyarokat. Vagy valami ilyesmi. A lényeg, hogy ebben is el vagyunk maradva a haladó országoktól, de szerencsére itt vannak a baloldali újságírók, akik majd felhívják a figyelmét mindenkinek az Alföldön, hogy ki kellene dobni azt a gulyást és szuvidálni kellene inkább egy kis csótányt.

De mind ismerjük a baloldali kommunikációt, mindig vannak benne mindig féligazságok is, amikkel még akár egyet is értenénk: ilyen például az, hogy “a jelenlegi élelmiszerrendszerünk ebben a formában változtatásra szorul, ha nem akarjuk a gyerekeink előtt kisemmizni a bolygót”.

Nem állítjuk, hogy nincs benne igazság, és tényleg elképesztő mértékűek az igények. És azt is be kell vallanunk, ez egyel jobb, mint a WOKE oldal másik kedvenc narratívája, amely szerint ne vállalj gyereket, mert azzal tönkreteszed a Földet, mégis érezhető itt némi zavar, hiszen ezek szerint a távoli földrészekről idehajóztatott avokádó rendben van, és az Ukrajna irányába történő fegyverküldözgetések sem ártanak a bolygónak, meg az emberiségnek, a rakétázás az igaz célt szolgálja, egy steak elfogyasztása viszont nem. Tudom, ez nem tartozik a magas gasztronómiához, mint a rántott lótetű, de a bolygó megmentése témakörben végül is említhetők egy lapon.

Ezek mellett természetesen a cikkben említett kevesebb húsfogyasztással, az élelmiszer-pazarlás visszafogásával és a tudatos vásárlással maximálisan egyet lehet érteni, viszont érdekes, hogy megint nem a nagyvállalatok szintjén kell elkezdeni a mértékletességet és a spórolást, nem a milliárdosok magánrepülőivel van a baj, hanem a nagymamám szombati csirkepaprikásával.

Mondjuk ezt megszoktuk: aki meg tudja fizetni, manapság is porterhouse steaket ebédel minden nap, másoknak marad a csirkefarhát, amivel mondjuk éppen megsemmisítik az ökoszisztémát. Lehet, fel is hívom délután a nagyit, hogy álljon le ezzel a pusztító tevékenységgel, a telefonomban pedig Thanosra változtatom a nevét.

A cikk persze ki nem hagyná a nagy lehetőséget és megemlíti: már “az ősember például rendszeresen fogyasztott rovarokat, mert ezek voltak a legkönnyebben elérhető fehérjeforrások”. Arra nem tér ki viszont, hogy napjainkban az ősemberek életmódja nemigen tekinthető követendő példának, hiszen a szerző hölgy sem akarná, ha egy szőrös férfi a hajánál fogva rángatná be egy barlangba párzás céljából, de a 20 évesen elhalálozás, a vitás kérdések szemkinyomással való megoldása sem lehet újra cél. Különösen nem azoknak a körúton belül őshonos fiataloknak, akiknek bár vonzó a rovarevés, ha olvassák, viszont sokkal kevésbé, ha nem tudják az erről szóló cikket megosztani az Instán, mielőtt beleharapnak a hummuszos-céklás bagelbe.

Érdekesség: a világ legnagyobb rovarfeldolgozó üzeme Kanadában, Ontario tartományban épült fel egy bizonyos Aspire Food Group nevű cég jóvoltából, akik állítólag a világot akarják megmenteni az új ételtechnológiákkal. De csak néhányat kell legörgetni az oldalon, hogy kiderüljön: a cég 2013-ban indult el azzal, hogy megnyerte az úgynevezett Hult Prize nevű díjat. Ha Ön erről soha nem hallott, akkor nem baj: ez egy baloldali, szélsőliberális inkubátorprojekt, és rengeteg milliárdos van mögötte, meg Bill Clinton, plusz köze van a Világgazdasági Fórumhoz is. Jobban most nem mennék bele, így is elég meglepő. Ja, nem.