Egyre jobb a magyar felsőoktatás, jelentős fejlesztési források érkeznek a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében a magyar felsőoktatásba, ezért nő a jelentkezők száma. Hankó Norbert a modellváltó intézmények közül kiemelte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahová idén 981 hallgató jelentkezett első helyen, míg tavaly 1057-en, vagyis továbbra is népszerű az SZFE – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: több mint 10 ezerrel, azaz 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly, összesen 101 844-en. Megjegyezte: tíz egyetemen már megvalósult a modellváltás, ezekbe az intézményekbe 2500-zal több hallgató jelentkezett, mint tavaly. További tíz egyetem szenátusa döntött már arról, hogy kezdeményezi a versenyképesebb struktúrában működést; ezekbe az intézményekbe 3800 hallgatóval jelentkeztek többen, mint az előző évben.
Hankó Norbert a modellváltó intézmények közül kiemelte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahová idén 981 hallgató jelentkezett első helyen, míg tavaly 1057-en, vagyis továbbra is népszerű az SZFE. A február 1-jétől új modell szerint működő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre tavaly 3600 hallgató jelentkezett, most csaknem négyezer. A legrégebben új szerkezetben működő intézményre, a Budapesti Corvinus Egyetemre tavaly 3600 hallgató jelentkezett, most 5200, vagyis ott az átlagosnál jobban nőtt az elsőhelyes jelentkezések száma. A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy a gazdaságtudományi képzés a legnépszerűbb: 20 ezerről 22 ezerre nőtt a jelentkezők száma. A bölcsészettudományi képzésre jelentkezők száma 11 ezerről 12 ezerre nőtt; 19 százalékkal többen, mintegy 9700-an jelentkeztek a pedagógusképzésre. Elmondta azt is, hogy 16 százalékkal többen jelentkeztek az orvos- és egészségtudományi képzésre, összesen mintegy 8700-an, ebből háromezren az ápolás-betegellátásra, 2300-an pedig általános orvosképzésre.
Hankó Balázs azt mondta, a magyar felsőoktatás “a nemzet lokomotívjaként” az egész gazdaságot “húzza be”, ezért fontos, hogy a felsőoktatásban végzettek minél jobb, gyakorlatorientáltabb képzést kapjanak.
A következő években 1500 milliárd forint fejlesztési támogatás érkezik a felsőoktatásba, ebből 1000 milliárd direkt egyetemfejlesztési lehetőség, amely az infrastruktúra és gyakorlati képzés szempontjából újítja meg az egyetemeket, 400 milliárd forint jut a kutatási-innovációs fejlesztési területre, amelyből tudományos-innovációs parkok épülhetnek. Emellett a fejlesztési forrás a szakképzés és felsőoktatás területén a képzési együttműködések megújítását is tudja szolgálni
– közölte.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
Valaki
2021-03-20 at 21:17
Nagyon reméljük hogy őket már nem a politikusok küldik..
khm
2021-03-19 at 19:02
“981 hallgató ”
Vajon pótolja-e a feneketlen nagy hiányt? Mármint nagy művészek terén?
Naprózsa
2021-03-19 at 17:54
Hát nemtom, hogy jó-e, ha kishazánkban eldobok egy kavicsot az vagy egy szociológust, büfészakost, vagy egy társadalommérnököt, jogászt, színészt, énekest, modern művészt meg egyéb társadalmilag nélkülönözhetetlen értelmiségit találok el, de egy kőművest, bádogost, ácsot lasszóval becserkészve és elfogva gúzsbakötve a másnapi munkakezdésig, sem lehetek biztos abban, hogy egy másik építtető éjjel nem rabolja el, hogy nála dolgozzon a CSOK házát jó pénzért felépíteni…
angelblind652
2021-03-19 at 13:54
Például a két magyar leányzó a műszaki egyetem tanulója, akik vélhetően feltalálták korunk rákfenéjét, a műanyagok lebontásának technológiáját, na RÁJUK NAGY SZÜKSÉG VAN. KI TUDJA, HOGY ELADTÁK-E MÁR KÜLFÖLDNEK VAGY NÁLUNK VAN MÉG A JOG?
Magyar György
2021-03-19 at 12:16
Politikai koszfészek:
“A felsőoktatási létszámadatok bizonyos fejlettségi mutatóként vannak nyilvántartva, ami tévút, mert emiatt a felsőoktatás minőségének a felhígítása történik.”
Mindkét része igaz (a tévút szót leszámítva), de nincs összefüggés, a jelenlegi minőségi felhígítás nem lenne szükségszerű.
Viszont a 21. századi tudás alapú társadalomban igenis hasznos/szükséges egy jó végzettség. Nem azt mondom, hogy csak a felsőfokú jó, de sok esetben az az alap.
Politikai koszfészek
2021-03-19 at 10:01
Nézzük_magát_a_dolgot2021-03-19 at 08:50;
Egyetértésem mellett:
Magyarországon ennyi diplomásra nincs is szükség, és ezt az “emberanyag” háttér sem biztosítja. A felsőoktatási létszámadatok bizonyos fejlettségi mutatóként vannak nyilvántartva, ami tévút, mert emiatt a felsőoktatás minőségének a felhígítása történik.
Magd@
2021-03-19 at 08:53
El lehet menni, ha valakinek savanyú a magyar szőlő!
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-03-19 at 08:50
Nagyon büszke vagyok arra, hogy még az eddiginél is többen jelentkeznek a színművészeti “egyetem”-re. Most már csak az kellene, hogy valaki elmagyarázza nekem, szegény elmaradottnak a következőket. Mi a búbánatnak kell nekünk ennyi ripacs csepűrágó, anyanyelvünket kerékbertörő, budapesti tájszólású “színművész”. Ráadásul a hivatalos képzésben ontják ránk vékaszám a nagyszerű művészeket, többletként pedig egy csomó tanoncnak diplomákat küldözgetnek svájci meg minden más haladó országbeli társintézményekből. Az így többletként keletkező “színész” siserehad meg nem Svájban fog égig hatoló sivalkodással karriert követelni magának, hanem ebben a mi szegény jobb sorsra érdemes országunkban.