A jelentős mértékű átoltottság elérésével legalább hatszázmilliárd forintot nyert a magyar gazdaság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kalkulációja szerint, aki a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy Magyarország az oltási program sikerével gazdaságilag is lépéselőnybe került.
Parragh László az interjúban hangsúlyozta, hogy:
A válság, becslések szerint, naponta 15 milliárd forintjába került az országnak. Mivel a rendkívül sikeres oltási programnak köszönhetően nagyjából 45-60 nappal hamarabb lehetett feloldani a korlátozásokat, mint több versenytárs országban, ez azt jelenti, hogy megspóroltuk a bruttó hazai termék mintegy 1-1,5 százalékát
Ez az összeg körülbelül annyi, mint amennyit a családok a jövő év elején visszakaphatnak – jegyzi meg a lap, amely felidézi a miniszterelnök bejelentését, miszerint ha az idei gazdasági növekedés átlépi az 5,5 százalékot, akkor 2022-ben az állam visszafizeti a családoknak a 2021-es év teljes szja-befizetését. Ez fejenként maximum 800 ezer forintot jelenthet, vagyis egy olyan családban, ahol két szülő neveli egy vagy több gyermekét, 1,6 millió forinttal is gazdagodhat az adott háztartás. Parragh László felhívta a figyelmet arra is, hogy más uniós országok is kezdenek nyitni, tehát a verseny ismét elkezdődik. Azonban a korlátozások feloldását szinte csak Magyarországon támasztja alá a beadott védőoltások aránya, tehát ahol úgy nyitnak, hogy nem kellő mértékű a lakosság átoltottsága, ott könnyen megeshet, hogy hamar újra el kell rendelni a korlátozásokat. A kamara vezetője megjegyezte, láthatólag már nem okozott fennakadást az sem, hogy telt házas mérkőzésekkel zajlanak Budapesten a labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzései, ugyanakkor a rendezvények pénzt pumpáltak a kiszáradt turizmusba. Parragh László úgy értékelte, hogy sikerült a kormány vállalása, miszerint annyi munkahely létrehozását segíti elő, amennyit a járvány tönkretett. Parragh hangsúlyozta, hogy
Bizonyos szektorokban ismét munkaerőhiány tapasztalható. Ha helyreáll a gazdaság, akkor várhatóan ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni, mint 2019-ben. Nem lesz kellő számú munkaerő, vagy egy részük képzettsége nem lesz megfelelő. Ezért a felsőoktatásban továbbra is a reáltárgyak irányába kell terelni a folyamatokat, és javítani kell a hatékonyságot, a termelékenységet a gazdaságban
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS