Héder János: Az, hogy van ma magyarság Kárpátalján, elsősorban az egyháznak köszönhető

Interjút közölt a Figyelő Héder Jánossal, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökhelyettesével, ungvári és ungtarnóci lelkésszel. Héder elmondta, hogy Ukrajnában megvadultak a hatóságok, és állami, politikai segédlettel szítják a magyarellenes hangulatot. A lelkész figyelmeztetett a beszélgetésben, hogy bár most nagyon nehéz idők járnak a kárpátaljai magyarságra, de az inga is kileng, és megfordul az iránya. A püspökhelyettes szerint az ukrán vezetésnek már kevés az orosz kártya, ezért a magyarokon vezetik le a feszültséget és hergelik az ukrán társadalmat kisebbségi komplexusukban.

Nagyon nehéz a dolga manapság Kárpátalján a magyarságnak, kicsit az 1945 utáni súlyos időszakra emlékeztet az ukrán hatalom erőfitogtatása és megfélemlítése. A Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökhelyettese, Héder János ugyancsak aggasztónak találja a mai helyzetet, az ukrán hozzáállást, azonban egyházi vezetőként a reményt sem akarja feladni. Gondolatait a Figyelővel osztotta meg.

Folytatják a szovjet gyakorlatot

Héder János kiemelte, hogy Ukrajna 1991 óta létezik, az ukránok rengeteg időt töltöttek szovjet elnyomás alatt, ahol korlátozták a nemzeti jogaikat, a nyelvhasználatot, most mégis brutális nacionalista elvakultságban folytatják a szovjet gyakorlatot. A püspökhelyettes így gondolkodik az ukrán állam jelenlegi helyzetéről:

Ukrajna fiatal ország és kisebbrendűségi komplexusban szenved. Véleményem szerint a politikai elit ezt próbálja kompenzálni az immár sorozatban meghozott elnyomó intézkedéseivel.

A lelkész úgy gondolja, hogy az államilag gerjesztett gyűlölködési folyamat már a Janukovicsot elsöprő Majdan-forradalmat követő új hatalom törekvéseiben is észrevehető volt, hiszen ekkor az első intézkedései között arra törekedett, hogy eltörölje a kisebbségbarát nyelvhasználatot. Ez ugyan akkor még nem sikerült, de nem adták fel, és az új politikai irányvonal elvezette Ukrajnát a Krím elvesztéséhez és a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásához.

A harcok kezdetekor még erősebbek voltak azok a politikai hangok Héder szerint, akik az ország keleti részén élő orosz nemzetiségű lakosok és a nyugati országrész nemzeti radikálisai közötti megbékélést ösztönözték, azonban idővel egyre keményebbek lettek a szélsőséges, nacionalista erők, mint például a Pravij (Jobboldali) Szektor és a hozzájuk hasonló, félkatonai, a második világháborúra visszatekintő brigádok. Ezeket az erőket azóta is felhasználják, minden olyan botrányban benne vannak, ahol zsidókat, cigányokat támadnak:

Most pedig a magyarok kerültek a figyelmük középpontjába: elég, ha csak a tavalyi beregszászi randalírozásukra utalok, vagy arra az ungvári, március 15-i ünnepséget megzavaró felvonulásra, melynek során több tucat fiatal a “késhegyre a magyarokkal” jelszót skandálta.

A cenzúra már egyre keményebb

Héder János továbbra is bízik abban, hogy a kárpátaljai magyarság megmarad; nem akarja megbélyegezni azokat a magyarokat, akik most elhagyják a szülőföldjüket, de bízik abban, hogy kileng még a másik irányba az inga, jobb lesz a helyzet, és akkor tapasztalatokkal és tudással gazdagodva térnek haza a magyarok Kárpátaljára. A helyzet azonban most nagyon nehéz, ahogy korábban is említette, hiszen egyre inkább a totalitarizmus felé tolódik Ukrajna, a válságból nem tudnak kilábalni. Személyi kultuszt még nem lát a püspökhelyettes, mint a közép-ázsiai szovjet utódállamokban, de a cenzúra már egyre keményebb a médiában:

Ellenségképet kreálnak, amihez az orosz kártya úgy tűnik, már nem elég, elővették tehát a magyarokat. Szeparatizmussal vádolnak, listáznak minket, és órákig indokolatlanul várakoztatják a határon a kárpátaljai magyar politikusokat, közéleti embereket, újságírókat.

Szégyenkeznek az ukrán hívek

A Figyelő megkérdezte Hédert, hogy mit tapasztal az ungvári reformátusok között, hiszen itt nemcsak magyarok, hanem ukránok, oroszok, ruszinok is vannak. A lelkész szerint az ukrán hívek nézőpontja megváltozott, nagyon sokan szégyenkeznek az ukrán politikusok viselkedése miatt, ők sem értik, hogy miért kellett békétlenséget szítani a toleráns kárpátaljaiak között. Egy részüket megfertőzte a fentről érkező ukrán sovinizmus, azonban Héder bízik abban, hogy előbb-utóbb ráébrednek, hogy megtévesztették őket. Az interjút is bizakodva fejezi be a kárpátaljai református püspökhelyettes, a reményre fókuszálva:

Nekünk ki kell tartani, amíg el nem jön a kijózanodás órája.

Forrás: Figyelő; Fotó: Youtube