A Helsinki Bizottság kottájából játszik az unió bírósága?

Csaknem százhúszmillió forintot kapott Brüsszeltől az “objektív szavahihetőség-vizsgálattal” összefüggő kutatásra és menekültügyi képzések lebonyolítására a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának fizetési listáján is szereplő Helsinki Bizottság – írta szombati számában a Magyar Idők a szervezet közhasznúsági nyilatkozatára hivatkozva. 

A lap emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Bírósága a héten megtiltotta pszichológusok bevonását a hagyományostól esetlegesen eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyeibe, és “a szakértők helyett a helsinkis módszerre kísértetiesen hasonló gyakorlatot javasolt a nemzeti hatóságoknak”. Hozzátette, hogy szinte lehetetlen lesz a valótlanságokat állító menedékkérők kiszűrése.

A luxemburgi bíróság honlapján időközben megjelent ítélet szerint a migránsok szavahihetőségének ellenőrzésénél alkalmazott módszerek nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest, és nem sérthetik a menedékkérők magánéletének tiszteletben tartásához való jogát. A határozatból a Magyar Idők kiemelte, hogy “amikor a tagállamok azt értékelik, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen rendelkezik-e az üldöztetés alapjául szolgáló, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozással kapcsolatos jellemzőkkel“. Az ítéletben szerepel az is, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírása céljából nem mindig szükséges a kérelmező szexuális irányultságának hitelességét értékelni.

Ugyanez a szemlélet jellemzi a Helsinki Bizottság 2015-ben megjelent szavahihetőség-vizsgálatról szóló kézikönyvét – írta a lap, amely szerint a bizottságnál az Európai Unió Bíróságához hasonlóan azt hirdetik, hogy a menekültstátus elnyeréséhez elég, ha a migráns által előadott történet hihetően hangzik. Hitelesnek kell például elfogadni a migráns történetét, ha azt külső tényezők, az országinformációk megerősítik; ha viszont nem erősítik meg, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a menedékkérő hazudik. Előfordulhat ugyanis, hogy az országinformációk tévednek, ezért célszerű kikérni az adott államban működő vagy az adott régióval foglalkozó emberi jogvédők véleményét.

MTI/Magyar Idők, Vezető kép: MTI