Magyarország 2010 óta egyértelműen jó irányba halad, a kormány gazdaságpolitikájából pedig a magyar gazdaság is profitálni képes – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten. A Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány közös, a jó kormányzásról szóló rendezvényén Mráz Ágoston Sámuel politológus arról beszélt, hogy 2018-ban Magyarország bizonyult a politikai értelemben legstabilabb közép-európai államnak, Ausztriát és Csehországot megelőzve. Mint mondta: ez a kormánypártok zsinórban harmadik kétharmados parlamenti választási győzelme mellett az állami intézményekkel szembeni magas közbizalomnak, illetve a politikai rendszer kiszámíthatóságának legkedvezőbb térségbeli megítélésének volt köszönhető. Az osztrák kormány a döntési hatékonyságot és a váratlan helyzetekre való felkészültséget magában foglaló cselekvőképesség terén zárt a legjobb eredménnyel, míg a cseh kormány a legitimáció faktorában végzett a mezőny élén.
A Nézőpont Intézet “Jó Kormányzás Indexe” nem egy kiragadott értéken keresztül, és nem is egy ideológia-vezérelt mérce alapján, hanem az országok saját korábbi, és egymáshoz képest elért eredményeinek összevetésén keresztül vizsgálta Közép-Európa Baltikumtól délre és Görögországtól északra fekvő kilenc EU-tagállamának 2018-as kormányzási minőségét – mondta Mráz Ágoston a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány közös rendezvényén. A Nézőpont-csoport vezetője kiemelte: Magyarország három aspektusból kettőben (gazdasági növekedés és politikai stabilitás), illetve összesítésben is a dobogón végzett. Mráz Ágoston ismertetése szerint a 2018-as kormányzati teljesítmények összesített rangsorában Ausztria első helyéhez nem férhetett kétség. Az osztrák kormány teljesítménye ösztönzőleg hathat a közép-európai országok ambiciózus célkitűzéseinek közeljövőben való eléréséhez. Eredményes évet zárt Csehország is, miután a gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét aspektusaiban második, míg a politikai stabilitás tekintetében harmadik helyen végzett.
Magyarország bizonyult a politikai értelemben legstabilabb közép-európai államnak 2018-ban, Ausztriát és Csehországot megelőzve. Ez a kormánypártok zsinórban harmadik kétharmados parlamenti választási győzelme mellett az állami intézményekkel szembeni magas közbizalomnak, illetve a politikai rendszer kiszámíthatóságának legkedvezőbb térségbeli megítélésének volt köszönhető
– mondta Mráz Ágoston, hozzátéve: az osztrák kormány a döntési hatékonyságot és a váratlan helyzetekre való felkészültséget magában foglaló cselekvőképesség terén zárt a legjobb eredménnyel, míg a cseh kormány a legitimáció faktorában végzett a mezőny élén.
Mráz Ágoston ismertette a Jó Kormányzás tanulmány részleteit a Nézőpont Intézetben. Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
A közbiztonság kvantitatív rangsorában Magyarország zárt az élen
A 2018-as adatok szerint a magyar háztartások mindössze 4,8 százaléka tapasztalt közbiztonsági jellegű problémát a közvetlen környezetében, amelynél csak Horvátország produkált jobb mutatót. Magyarország második helyen zárt a rendőrség bizalmi indexe tekintetében, a 63 százalékos eredménynél csak az ausztriai 77 százalékos volt kedvezőbb. A kutatási adatok alapján Bulgária zárja a sort, ahol 23,6 százalékos értékkel a legmagasabb a közbiztonsági problémákat tapasztaló háztartások aránya. A rendőrségbe vetett bizalom is Bulgáriában a legalacsonyabb: a társadalom kevesebb, mint fele, 42 százaléka bízik a rendvédelmi szervekben. Az országot általában biztonságosnak tartók aránya is Bulgáriában a legrosszabb: a 30 százalékos érték még a felét sem éri el a listavezető Szlovéniáénak (64 százalék).
Gulyás Gergely: Magyarország történetének legsikeresebb évtizede van mögöttünk
Gulyás Gergely szerint az Európai Unió következő költségvetése lesz az utolsó, amelyhez Magyarország nem nettó befizetőként járul hozzá, hanem több forráshoz juthat, mint amennyit a tagságért fizet. Ugyanakkor a mérleg Nyugat-Európa szempontjából ma is pozitív: az itt befektető uniós cégek nyereségként a magyar GDP 7 százalékára tesznek szert, míg az uniós támogatások kevesebb, mint 4 százalékát adják a magyar GDP-nek. Egy mindkét fél számára előnyös helyzetet egyik félnek sincs erkölcsi alapja számon kérni a másikon. A miniszter kulcsfontosságúnak nevezte a közelgő európai parlamenti (EP-) választást abból a szempontból, hogy a magyarokat képviselik-e majd azok, akik magyar mandátummal jutnak ki a közösség parlamentjébe. Az elmúlt években ugyanis nemcsak Magyarországnak volt erős képviselete az EP-ben a Fidesz-KDNP-n keresztül, hanem Brüsszelnek is erős képviselete volt a magyar belpolitikában az ellenzéki EP-képviselők által – fogalmazott Gulyás Gergely.
A teljes tanulmányt a Nézőpont Intézet honlapján, ide kattintva tudják elolvasni.
Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS