Hétfőn a televízióban is bemutatják azt a mozikban már tavasszal vetített ötvenkét perces dokumentumfilmet, ami a 2009-ben történt csepeli kettős gyilkosság tragédiáját, hátterét, emberi oldalát mutatja be. Skrabski Fruzsina, Géczy Dávid és Csarnai Attila filmjében megszólaltak az áldozatok és az elkövetők közeli ismerősei, hozzátartozói, emellett a dokumentumfilm rávilágít az emberölés miatt hosszú börtönévekre ítélt Kun Tamás és az egykori szocialista politikus, Deme Gábor személyiségére, kettejük viszonyára, az ügy legfontosabb bizonyítékára, de választ keres a brutális gyilkosság indítékára is.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A rendezők nyomozati és bírósági iratok, tárgyalási felvételek, a kulcsfontosságú bizonyítékul szolgáló hanganyag, illetve ismerősök, hozzátartozók elmondásai alapján, rekonstruált jelenetek segítségével mutatták be a kettős gyilkosság drámai történéseit: 2009. január 7-én este fél hétkor lövések dördültek a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola első emeletén. Hidegvérrel végeztek az iskola volt igazgatójával, a helyi szocialisták egyik képviselőjével, Takács Józseffel és egy fiatal tanárral, Papp Lászlóval. Szó szerint kivégezték őket. Az iskola korábbi gondnoka átlőtt kézzel rohant a közeli zöldségeshez, hogy riassza a rendőrséget. Ő azt állította, egy csuklyás férfi húzta meg a ravaszt. A nyomozók azonban hamar rájöttek, hogy valami nem stimmel a gondnok-biztonsági őr verziójával, túl sok volt a megválaszolatlan kérdés, túl sok volt az ellentmondás. Nem sokkal később az egyik áldozatnál találtak egy bekapcsolt diktafont. Nem maradtak kérdések. De erről majd később.
Politikai hatalomra tört
Az alkotók a mű elején fontosnak tartották bemutatni a gyilkosok jellemét, személyiségét. A gyilkosság idején igazgatói munkakörben dolgozó, jelenleg jogerős fegyházbüntetését töltő egykori helyi szocialista politikus, Deme Gábor viselkedéséről, hatalommániájáról például rémtörténetek hangzottak el a filmben: Deme az iskola tanulóit ütötte-verte, fojtogatta, terrorizálta, a neki nem tetsző pedagógusokat pedig zsarolta és fenyegette, akik „kis Hitlernek” hívták őt a háta mögött. A filmben megemlítik, hogy a volt szoci politikus többek előtt jövőbeli terveivel is hencegett, amit sokan el is hittek neki: polgármester, miniszter, miniszterelnök akart lenni. Demét úgy jellemezték, mint aki egy törtető, a céljai érdekében minden eszközt megragadó, mindenkin átgázoló figura. A halálos lövéseket leadó Kun Tamásnak szintén nagyravágyó tervei voltak, amik szorosan összefüggtek Deme Gáboréval. A két férfi egy idő után egymástól elválaszthatatlan volt, alá-fölérendeltségi viszony alakult ki kettejük között, Kun mindenben kiszolgálta Demét, akit Istenként tisztelt és abban bízott, ha Deme a politikai hatalom közelébe kerül, az ő szekerét is tolni fogja. Kun hűségét bizonyítja, hogy még a bírósági tárgyalások során sem tett terhelő vallomást Demére, mindvégig védte egykori főnökét.
Mai napig sok a megválaszolatlan kérdés
A gyilkosság előzménye, hogy Deme még gazdasági vezetőként csaknem hat és fél milliót sikkasztott el az iskola költségvetéséből, ezért vizsgálatot kezdeményeztek és több pontban összefoglalták a bűncselekményekre utaló adatokat. Takács később egyre súlyosabb visszaélésekre derített fényt, ami miatt Demét fel is függesztették az igazgatói állásából. Takács József a gyilkosság napján, kezében egy fekete aktatáskával, benne a sikkasztásról szóló dokumentumokkal elment a csepeli önkormányzathoz, ahol barátaival, politikustársaival egyeztetett. A megbeszélés után bement a rendőrségre, ahol Takácsot Császár Mihály akkori csepeli rendőrfőkapitány fogadta, másfél órát tárgyaltak, négyszemközt. Noha a későbbi áldozat úgy indult el otthonról, hogy a rendőrségen feljelentést tesz Deme Gábor ellen, erre mégsem került sor és a mai napig nem tudni, mi történt a zárt ajtók mögött. Deme pedig aznap többször egyeztetett Podolák György egykori szocialista országgyűlési képviselővel, sőt a gyilkosság előtt másfél órával személyesen is találkoztak. Nem mellékes, milyen megbeszélni, valója lehetett Demének és Podoláknak. Utóbbi a bíróságon olyan vallomást tett, hogy ő nem tudta pontosan, hogy mit akar tőle Deme Gábor, aki viszont azt állította, hogy a szocialisták fekete pénzeiről, fiktív számlákról beszélt a volt országgyűlési képviselővel.
A hangfelvétel volt a legfontosabb bizonyíték
Takács és Deme 2009. január 7-ére beszéltek meg találkozót egymással a „félreértések” tisztázása végett a Csepel-szigeti Általános Iskolába, ahol aznap, kora este egy előre eltervezett, precízen megszervezett gyilkosság zajlott, ám a kiagyalók arra nem számíthattak, hogy az egyik áldozatnál, a találkozón szintén jelen lévő Papp Lászlónál egy bekapcsolt diktafon lapul. Még az ügyben eljáró nyomozókat is meglepte ez a magyar és európai kriminalisztikában is egyedülálló bizonyíték, amin hallható volt az emberölés előzménye, maga a gyilkosság és az is, hogy mi történt közvetlenül a kivégzés után. A felvételen ugyanis hallható, ahogy körülbelül félórányi tárgyalás után a megbeszélést biztosító Kun Tamás egyszerűen fejbe lőtte az intézmény vezetőjét. Papp László az életéért könyörgött, de gyilkosa neki sem kegyelmezett. A hangfelvétel alapján az is kivehető volt, ahogy a szocialista politikus jobbkeze véletlenül karon lövi magát, majd eltüntették a biztonsági kamera felvételeit.
Évtizedekre rács mögé kerültek
A film egyik megszólalója szerint Papp László a halála előtti másodpercekben tisztában lehetett azzal, hogy nála egy olyan bizonyíték van, amivel később lebuktathatóak „ezek a gazemberek”. Pontosan így történt: Deme és Kun verzióját a hangfelvétel meghallgatása után sem a rendőrök, sem a bíróságon nem hitték el, évtizedekre rács mögé kerültek: a Fővárosi Ítélőtábla 2013. április 25-én meghozott jogerős ítéletében Kun Tamásra tényleges életfogytiglant, Deme Gáborra szintén életfogytiglani fegyházbüntetést szabott ki. A volt szocialista politikus leghamarabb 36 év múlva szabadulhat feltételesen. A csepeli kettős gyilkossággal, annak politikai szálaival néhány hónapja két részes oknyomozó írásunkban is foglalkoztunk, erről bővebben itt és itt olvashat.
Címlapfotó: Origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS