Hírszerzők Magyarországon, külföldön képzett ügynökök a hazai politikai életben?

A PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozata, a Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikai életben már 2018-tól kongatja a vészharangot: Magyarország belpolitikájába számos olyan beavatkozási kísérlet figyelhető meg, ami nem hazánk, hanem más országok, nemzetek érdekét szolgálják. Nem csupán a Momentum elnökségi tagjairól lehet elmondani, hogy már megalakulásukkal is saját hazájuk ellen tevékenykedtek, az ellenzék látványos összefogása sem a véletlen műve. Bár azt gondolnánk – és szeretik ezt hangoztatni –, hogy különböző ideológiai alapokkal rendelkeznek, összefoglaló írásunkban rávilágítunk bizonyos összefüggésekre, amelyek ismeretében elgondolkodtató, hogy milyen érdekek mentén szerveződő társulás az, amely gőzerővel próbálja megdönteni az Orbán-kormányt. A jogállamiság nevében diktátorozó ellenzék színe-java annyira transzparens, hogy még saját önéletrajzaikban is ellentmondásokat figyelhetünk meg. A parlamenti mikro-manó-frakció, vagyis a Párbeszéd pedig elképesztő magabiztossággal feltűnősködik évek óta, Szabó Tímeával az élen. Egy nyilvánosságra került dokumentum segít értelmezni Szabó Tímea életútját, amiből körvonalazódik, hogy az afgánok nagy rajongójának Magyarországon végzett tevékenysége gyakorlatilag megfelel egy amerikai elnöki rendeletnek, ami a hírszerző tevékenységről szólt. Kíváncsiak a részletekre? Kapaszkodjanak meg, rázós rész következik!

Talán emlékeznek arra, milyen hirtelen szakította meg nemzetközi karrierjét Szabó Tímea, hogy hazatérvén a Magyar Helsinki Bizottságban tevékenykedjen. És lássuk be, nem is tétlenkedett sokat. Itt halkan jegyeznénk meg, hogy a migrációs válságnak még csak nyoma sem volt a térségben. Talán éppen ezt készítették elő? A társelnöki pozíciót betöltő Szabó hollywoodi filmekbe illő életútjában nem csupán az az érdekes, hogy a szegedi, kommunikáció szakos diplomájával a harvardi egyetemen lesz kutatásvezető, majd Kabulban és Pakisztánban is él az ENSZ égisze alatt tevékenykedve abban az időben, amikor még a magyar katonák is veszélyesnek tartották az ottani missziót, de az is elég sok kérdést felvet, hogyan és miként segíthet egy magyar lány az afgán kormány felállításában, és a jelentős sikerek ellenére – fegyveres konfliktusok megoldása, lobbi, presszió – miért ejtőernyőzik hirtelen vissza Budapestre. Az álomkarrier legújabb állomása ugyanis 2003 volt, amikor kanadai magyar férjjel tér vissza Magyarországra, egy nem kicsit baloldali nézetekkel rendelkező házastárssal, aki – egyes forrásaink szerint – úgy tudta, Tímea CEU-ösztöndíjasként került a Harvardra. Itt egy kicsit mélázzunk el azon, vajon ezt miért nem találjuk meg az életrajzában, sőt, az interneten sem…? De ugorjunk vissza 2003-ba, amikor a fényes karrier Budapesten folytatódik. Merthogy Tímeánknak akkora szerencséje volt, hogy rögtön kapott egy vezető pozíciót a MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁGNÁL. 2004 és 2008 között itt tevékenykedett – amint látni fogjuk, nem is akárhogyan. Nézzük, miről is van szó.

MIGRÁCIÓ ELŐKÉSZÍTÉSE, HATÁRMEGFIGYELÉS, ELTITKOLT MÚLT

Szabó Tímea határmegfigyelést végzett, szabad bejárása volt olyan helyekre is, ahová civilek nem mehettek be, kerekasztal-megbeszéléseket folytatott a rendőrségi vezetőkkel, a határőrséggel, kihallgatott és adatokat gyűjtött. Mindezt annak a háromoldalú megállapodásnak köszönhetően, amit a Helsinki Bizottság égisze alatt kötött 2007-ben az Országos Határőr-parancsnoksággal. Majd később már törvénymódosításokat is javasolt, és a bevándorlást szabályozó intézkedések lazításán fáradozott olyannyira, hogy még egy köztörvényes bűncselekménnyel vádolt személy elleni eljárást is meggátolt. Ezekről jelentéseket írt, mint ahogyan a Magyar Gárdáról is. Azt persze véletlenül elfelejtette megemlíteni, hogy a baloldali nézetekkel rendelkező férjét a szélsőjobbos Hunyadi Gáborral csalta meg, aki a gárdisták védelmezőjeként tündökölt akkoriban. A viharos válást követően férje mégsem ment vissza az USA-ba, házasságáról Szabó Tímeával pedig még legközelebbi ismerőseinek sem hajlandó mesélni. Hunyadi Gáborral, a Jobbik OVB-delegáltjával Szabó egyébként akkor kötött házasságot (amiből gyermek is született), amikor a gárdamozgalom kibontakozóban volt és egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Némi ellentmondás, hogy Szabóék ezért folyamatosan torpedózták a Jobbikot, azt azonban titokban tartották, hogy házastársak. Még a pártjuk sem tudott róla, a hír óriási megdöbbenést váltott ki akkortájt, hiszen Novák Előd szavait idézve: Szabó így olyan bizalmas információkat tudhatott meg, amit egyébként nem kellett volna megtudnia…

2003-ban tehát Szabó Tímea visszatér Budapestre, férjével, Frank Zsigóval, akinek egyébként azt mondta, hogy CEU-ösztöndíjasként sikerült a Harvardra bekerülnie. Kár, hogy erre semmi bizonyítékot nem találtunk, sőt, még nyilatkozataiban sem említette soha. Mint ahogyan azt sem, hogy milyen szaktekintéllyel írta a CARE International számára készített tanulmányt. Paul O’Brien egyébként elég híres ahhoz, hogy villoghasson vele, mégsem tette. Pedig a férfi az Oxfam America alelnöke, és tanácsadója volt Afganisztán elnökének is. Sőt, 2021 márciusában ő lett a USA Amnesty International szervezeteinek elnöke. Az Oxfamhoz való csatlakozása előtt Paul öt évet töltött Afganisztánban, ahol az elnök vezető gazdasági tanácsadója volt, valamint két pénzügyminiszternek a segélyek kezelésében is segédkezett, valamint a fejlesztés tervezésével és a politikai reformmal kapcsolatban is számos ötletet adott az afgán kormánynak. Ezt megelőzően a CARE Internationalnél dolgozott, mint afganisztáni érdekképviseleti koordinátor és afrikai politikai tanácsadó. Korábban Paul az Echoing Green Alapítvány elnöke volt, amely kockázati filantróp elveket alkalmaz a társadalmi vállalkozók támogatására, de nevéhez fűződik a kenyai Jogi Erőforrások Alapítvány megalapítása, mindemellett az afganisztáni Emberi Jogi Kutatási és Érdekképviseleti Konzorcium alapítása. 2021 márciusában ő lett a USA AI elnöke.

Az amerikai elnök hírszerzésre vonatkozó – NSPD-26 2003.02.23-i – direktívája gyakorlatilag útmutató mindahhoz, ami Szabó kisasszony életútjában jól látható. A több oldalnyi, felsorolásszerű listán egyebek mellett kifejezetten hazánkra vonatkozó részeket is találni, így például a határállomások megfigyelése, a bevándorlás előkészítése és az információszerzés az ellenzéki és szélsőséges csoportokról, beleértve azok hazai és külső támogatását. Külön említi a leírat ebben az összefüggésben a Magyar Gárdát, a politikai pártok belső működésének megfigyelését, a szervezett bűnözés és a politikusok közötti kapcsolatot is (ennek később jelentősége lesz). Ekkor még a migrációs krízisnek nyoma sem volt… Még. A fő feladat Magyarország megfigyelése volt. Ennek részét képezte a határmegfigyelő program, amit Szabó Tímea koordinált. Tevékenysége során elérte, hogy a Magyar Helsinki Bizottság tagjai beléphettek civilek által nem látogatható helyiségekbe, adatokat gyűjthettek és kihallgathattak személyeket, iratokba tekinthettek be. És még olyan személyek aktáit is megismerhették, akik már nem is tartózkodtak Magyarország területén. A program végrehajtása során, 2007-ben a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából három határszakaszon – a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtéren, az ukrán–magyar határszakaszon és a szerb–magyar határszakaszon – három megbízott ügyvéd végzett határmegfigyelő tevékenységet (?). A Háromoldalú Megállapodás VII.1. pontja alapján a Bizottság munkatársa 2008 márciusában és áprilisában tartott képzést a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon, 2008 májusában és júniusában további egy-egy képzésre került sor a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság érintett állománya részére az interkulturális kommunikáció és menedékjog alapvető kérdéseiről.

Szabó Tímea 2003-ban döntött hirtelen úgy, hogy honvágya van és inkább maga mögött hagyja imádott afgánjait, és lesz a Magyar Helsinki Bizottság oszlopos tagja. Ebben az évben költözött Magyarországra KGBéla is, aki szintén egy ragyogó karriert hagyott maga mögött azért, hogy salátabárt nyisson a XV. kerületben – és egy üstökös sebességével robbanjon be a Jobbik pártvezetésébe, majd az európai uniós bizottságokba.

Már az is különös, hogy miként is születhetett meg egy olyan megállapodás, amit külföldről pénzelt szervezetekkel kötött a magyar rendvédelemi szervezetek, akik gyakorlatilag olyan jogkörökkel ruházták fel például a Helsinki Bizottság tagjait, amire egyébként semmi felhatalmazásuk nem lett volna.

Döbbenetes, hogy egyáltalán erre felhatalmazást kaptak, de elérték, hogy olyan, civilek által nem látogatható biztonsági zónákba is ki-be járkálhatott Szabó Tímea, ahová egyébként nem véletlenül nem tehette volna be a lábát civil szervezet tagjaként. Halkan jegyeznénk meg, hogy még csak jogász végzettséggel sem rendelkezik, tehát kommunikációs diplomájával a zsebében hallgathatott ki embereket, nézett át személyes aktákat, kapott meg statisztikákat, hogy pontos képet tudjon vázolni azokban a jelentésekben, amit szorgalmasan küldött megbízóinak. Ebben a repülőtér tranzitzónájáról, a határállomásokról is részletes leírást adott, sőt, képzéseket is tartott az ott dolgozók számára.

A projekt további érdeme, hogy a kívülállók számára is érthetővé vált a határőrizeti szervek gyakorlata, amely például a repülőtér esetében korántsem volt transzparens, tekintettel a repülőtéri tranzitzónában tartózkodó külföldiek korlátozott hozzáférhetőségére. Hasonlóképpen, a Határőrség statisztikai és iratkezelő rendszerét is megismerték a felek, és mivel kétheti bontásban statisztikai adatokat is kaptak a Határőrségtől az érintett határszakaszok vonatkozásában, pontos képet tudtunk alkotni a Magyarországra érkező migránsokról és menedékkérőkről

– olvasható a Helsinki jelentésében. A dokumentum szerint a közokirat-hamisításban érintett személyek számára is jogsegélyszolgálatot adtak. A látszólag érdektelen, demokráciát támogató civil szervezetek tehát, mint például a Nyílt Társadalom Intézet, a Freedom House és a Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért, a Helsinki Bizottság nem csupán finanszírozzák, képezik, támogatják és mozgósítják az ellenzéki mozgalmakat, hanem jelentést írnak érzékeny információkról is az amerikai hírszerzés számára. A hírszerzés kedvelt eszköze a befolyásolásra a tömeg manipulációja, mindez a médián keresztül történik; a Magyarországra vonatkozó prioritások között egyébként ez is kiemelten fontos volt.

Külföldi érdekek mentén szerveződő politikai közösség, francia komcsi agitátorral és „született amerikaiakkal”

A Párbeszéd üdvöskéje nem az egyedüli, akire érdemes jobban figyelni. Párttársa, Szabó Rebeka, aki Karácsony Gergely mellett tevékenykedett, például egy francia komcsi agitátor felesége volt. A Párizsból származó férfi felesége volt Szabó Rebeka társadalompolitikáért és környezetvédelemért felelős zuglói alpolgármester (közös videókban hirdették a zöldpolitika fontosságát és a közösségi javak megosztását), az utóbbi időkben pediga Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest nevű szervezetek együttműködésével szervezett találkozót a hazánkban élő magyarok és baloldali jelöltek között az önkormányzati választások hajrájában. Liegey 21 évvel ezelőtt érkezett Magyarországra (tehát véletlenül éppen Fidesz-kormányzás alatt), és saját bevallása szerint „már a Keleti pályaudvaron” beleszeretett a fővárosba. Ezután Budapest utcáin sétálva érezte meg „a közösségi kezdeményezések elindításához szükséges kreatív potenciált”, és ha erről lefejtjük a cukormázat, akkor azt jelenti, hogy támadtak használható ötletei a jobboldali kormány elleni akciókhoz.

Izgalmas egybeesések tapasztalhatók a kommunista elveket hirdető, Budapesten élő Vincent Liegey és Karácsony Gergely programja között, ráadásul nyilatkozataik is olykor szóról szóra megegyeznek. A választások előtt masszív kormányellenes, ellenzéki kampányt folytató francia férfi korábbi felesége ráadásul Zugló eddigi alpolgármestere, Karácsony jobbkeze volt. A „nemnövekedés apostolaként” emlegetett Liegey gondolatai köszönnek vissza az ellenzéki összefogás ideológiai elképzeléseiben. Az általa képviselt szellemiség terjesztését egy nemzetközi non-profit szervezet pénzeli, amely úgymond adományokból tartja fent hálózatát. Európa számos nagyvárosában, így Budapesten is tartottak már konferenciát (Liegey szervezésében), és az OECD fórumán is képviseltetik magukat, amelyet véletlenül éppen az Open Society támogat lelkesen.

„Budapest a miénk!” – mondta 2019-ben Ligiey, nem kis határozottsággal. Igen, tényleg ezt mondta. A magyar főváros az újkommunista ügynökök szerint nem a magyaroké, hanem az övék, kozmopolita világforradalmároké – így értsük ezt. Az már magától értetődő, hogy ez a külföldi ügynökhálózat kiválóan be van ágyazva a magyarországi politikai baloldalba. Sőt, átfedések is vannak, hiszen ki döntené el teljes bizonyossággal az Egyesült Államokból származó, a magyar közéletben négy és fél éve felbukkant, mostanra Momentum-alelnök Berg Dánielről (a Facebookon máig Daniel T. Berg), hogy magyar politikus vagy külföldi ügynök inkább? Berg a CEU-tüntetés ürügyén ejtőernyőzött a hazai közéletbe, később Washingtonban kért beavatkozást hazánk ellen, majd kiderült róla, hogy az „amerikai értékek” magyarországi képviselője, 2019 őszén pedig a DK-s Niedermüller Péterrel együtt biztatta a külföldieket, hogy az ellenzékre szavazzanak. Már akkor felhívtuk a figyelmet arra, milyen veszélyeket rejt tevékenységük, tényleg sajnáljuk, hogy igazunk lett – szó szerint…

Megdöbbentő volt a 2019-es önkormányzati választás sikere, és hogy minek is köszönhetően alakult ez így, sokan, sokféleképpen magyarázzák. A kulcsemberek szerintünk Dorosz Dávid és Ficsor Ádám, akik olyan kampánystratégiát dolgoztak ki, amellyel az lett volna a csoda, ha nem érnek el ilyen eredményt. Természetesen semmi sem a véletlen műve. Dorosz és Ficsor az Egyesült Államokban szerzett kellő tapasztalatot és hátteret mindehhez. Úgy tűnik, a Párbeszéd politikusait valami elementáris erővel vonzza Amerika. Szabó Tímea mellett ugyanis Dorosz Dávid is éveket töltött el az USA-ban és landolt újra Magyarországon, hogy megbuktassa a regnáló kormányt. Az Ügyben részletesen bemutattuk, miként sikerült manipulálni a szavazókat, és a Kik vagytok ti? sorozatban is foglalkoztunk Dorosz Dáviddal, aki 2018-ban – hasznosítva az Amerikában szerzett tapasztalatait – már vissza is jött Magyarországra, hogy párttársa, Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök egyéni választókerületi kampányát segítse a 2018-as országgyűlési kampányban stratégiai tanácsadóként – Szabót meg is választották a Budapest 10. számú választókerület parlamenti képviselőjének. Aztán vissza is ment az USA-ba, hogy újra hazatérjen Karácsonynak segíteni…

A sor korántsem teljes. Folytatjuk!