Izgalmas életút áll az alig negyvenhárom esztendős Szabó Tímea mögött, akinek érdemes jobban górcső alá venni eddigi tevékenységét. A Párbeszéd országgyűlési képviselőjéről akár egy James Bond-film szereplőjét is mintázhatnánk, aki gyenge nőként már háborús konfliktusok megoldásában vesz részt, sőt, az afgán kormány felállításában is segédkezik. De vajon hogyan kerül a magyar lány Amerikába, majd rövid idő múlva Pakisztánba? Miért költözik Kabulba, hogyan segédkezik “civil” szervezeteknek nyomást gyakorolni a politikai erőkre? És miért hagyja ott az afgánokat, akikbe saját bevallása szerint is beleszeretett? Hogyan landol végül Budapesten a Helsinki Bizottság tagjaként és tűnik fel újra, mint a Humanista Párt EP-képviselője? Mikor dönti el, hogy politikai pályán tevékenykedik tovább úgy, hogy egyébként egy interjúban arról beszél, hogy ez nagyon messze áll tőle? Miért alapít pártot, hogyan lesz önálló politikai entitás és miért titkolja jobbikos férjét? Kicsoda valójában Szabó Tímea? A politikusnő életrajzában ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Amikor Szabó Tímea életrajzát olvastuk a Párbeszéd honlapján, rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennünk. Az 1976-ban született politikus a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett, majd valahogy a Harvard Egyetem jogi karán találta magát. Saját bevallása szerint öt évig újságíróként is dolgozott: brit és amerikai lapoknak, illetve hírügynökségeknek tudósított Magyarország jelentősebb gazdasági és politikai eseményeiről. Ezután egy laza ugrással már a Harvard Egyetem jogi karához tartozó kutatóprogramnál kutatásvezetőként tevékenykedett, ahol az ENSZ megbízásából fegyvereskonfliktus-megelőzési stratégiákról, illetve sérülékeny csoportok védelméről irányított kutatásokat, jelentsen ez bármit is. Az alig huszonöt esztendős magyar lány 2001 nyarán három hónapot töltött Pakisztánban, ahol afgán menekülttáborokban dolgozott, de még a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt sikerült visszatérnie az USA-ba, ahol ismét a Harvard Egyetemen vezetett kutatást az afgán konfliktus rendezéséről és Afganisztán újjáépítéséről. Az amerikai bombázások befejeztével Kabulba költözött, ahol először az ENSZ missziójának segített az afgán kormány felállításában (!), majd csatlakozott a CARE International civil szervezethez, ahol egy országos emberi jogi felmérést vezetett, amellyel jelentős sikereket értek el az ország biztonsági helyzetének javításában. 2003 őszén hazaköltözött, és bekapcsolódott a Magyar Helsinki Bizottság munkájába, ahol négy évig vezette a szervezet menekültprogramjának nemzetközi projektjeit. Már eddig sem tűnik unalmasnak Szabó Tímea élete a 2000-es években, de nézzünk kicsit jobban utána, hogy a száraz életrajzi adatok milyen összefüggéseket rejtenek valójában.
Szegedről a Harvardra, mint a mesében
Az alig huszonegy éves magyar lány az óceánt átrepülve (ki finanszírozta?) az amerikai álomegyetemen, a Harvardon találta magát. Saját bevallása szerint Amerikába érve tudatosult benne, hogy nem fog munkát kapni; sétálgatott az utcán, majd megpillantott egy hirdetést, hogy a Harvardra keresnek kutatóasszisztenst, ő pedig összeszedte minden bátorságát, jelentkezett. Aztán, mint a mesében, fel is vették, sőt, kutatásvezető lett néhány hét múlva. Értik, a Harvardon.
Már az egyetem alatt is több külföldi lapnak dolgoztam újságíróként, parlamenti tudósítója voltam az Economistnak, a Boston Globe-nak, azonban magánéleti okok miatt mentem ki Bostonba. Ez 2001-ben volt és azt gondoltam, hogy majd kint is találok újságírói munkát, azonban addigra már éreztette a hatását az akkori recesszió, és kiderült, hogy semelyik laphoz sem vesznek fel újságírót. Aztán megláttam egy hirdetést, hogy a Harvardra keresnek kutató asszisztenst, gondoltam, megpróbálom, legalább egy félállásom lesz. De két-három hét után kineveztek kutatásvezetőnek és én úgy éreztem, hogy teljesen rendben van ez a pályaváltoztatás, komolyan érdekelni kezdett a dolog. Végül is, ez is egyfajta kommunikációs munka, annyira nem áll távol attól, amit eredetileg tanultam… (részlet a Borsának adott interjúból)
Nyilván hihetetlen, de lehetőségek egész tárháza nyílt meg azonnal a magyar, huszonéves lány előtt.
A Harvardról Kabulba – kezdődik az afgán-szerelem időszak
A Borsa.hu internetes portálnak 2009 májusában adott interjút Szabó Tímea; ez egyébként valódi kincsesbánya egy újságíró számára 2019 őszén. Ekkor ugyanis még nem akart politikus lenni, bár ennek ellenére néhány hónap múlva már EP-képviselőként indult – így nem is gondolhatta, hogy megfontoltabban kellene beszélnie a múltjáról.
Mivel addigra beleszerettem az afgán emberekbe, kultúrába, szívesen vállaltam, hogy részt veszek abban a kutatásban, ami az afgán rendezésről szólt. Egy darabig ingáztam Kabul és Boston között. (…) Egy ideig még a Harvard megbízásából az ENSZ afganisztáni missziójával dolgoztam együtt az új afgán kormány kapacitásfejlesztésén. Néhány hónappal később csatlakoztam a CARE International szervezetéhez, egy országos emberi jogi felmérést vezettem, amelynek eredményével európai és amerikai kormányoknál lobbiztunk jelentős sikerekkel. Ennek az volt az oka, hogy én inkább “valódi” afgánokkal akartam dolgozni, ezért csatlakoztam inkább egy civil szervezethez (?) az ENSZ helyett.
Tehát Szabó Tímea laza huszonhét órás repülőutakat vállalt hőn szeretett afgánjai miatt, majd a világ számos országának kormányánál lobbizott sikerrel. (Azt nem tudjuk meg, kinek a megbízásából és pontosan milyen céllal.)
Találtunk egy tanulmányt, melynek megírásában ő is részt vett. Szabó a mai napig visszatérne Kabulba, nehéz volt elszakadnia a térségtől:
Turistaként még visszamentem a következő nyáron – a civil szervezeteknél dolgozó ismerőseim segítségével jutottam vízumhoz –, találkoztam az ottani barátaimmal, utazgattam, nagyon sok megnéznivalóm van még.
Értelmezésünk szerint tehát nem hivatalos úton, hanem civil szervezetek segítségével jutott vízumhoz, hogy visszatérve rádöbbenjen arra, hogy mennyi tennivalója van még ott:
Az ENSZ politikai szárnyának megbízásából az indonéz konfliktust, a nyugat-pápuai betelepülők helyzetének kezelését vizsgáltuk fegyveres konfliktus megelőzési szempontból, illetve a sérülékeny csoportok védelméről folyt a kutatás. Annyira érdekelni kezdett a téma, hogy amikor pár hónappal később, nyáron lehetőségem lett a Rescue Commitee civil szervezettel Pakisztánba utazni és afgán menekültek között dolgozni három hónapig, azonnal igent mondtam. Egyik legfontosabb feladatunk az volt, hogy megpróbáljuk megakadályozni a tábor felszámolását. Ezt a munkát persze nem egyedül, hanem több más civil szervezettel közösen végeztük.
Tehát feladatot teljesítettek és sikerrel jártak. Ekkor még 2002-t írtunk; izgalmas megjegyezni, hogy a magyar honvédség ekkor még csak készült a térségben segíteni. Nem mellesleg ezt a kiküldetést tartották a legveszélyesebbnek a harcedzett katonák. A törékeny Szabó Tímea tehát férfiakat megszégyenítő bátorsággal, életét kockáztatva segítette a migránsokat jogaik érvényesítésében.
A kiutazó katonáknak az országot jellemző veszélyes politikai helyzet mellett extrém időjárásra is készülni kell: napi 30-40 fokos hőmérsékletingadozás is előfordulhat. A magyar hadsereg az afganisztáni küldetést tartja a legveszélyesebbnek azok közül, amelyekben magyar katonák is részt vesznek. (Origo, 2003)
Szabó Tímea karrierje (emlékezzünk vissza: újságíró, majd hirtelen egyetemi kutató) 25 évesen már szépen ívelt felfelé: Kabulban az ENSZ afgán missziójával dolgozott közösen az új afgán kormány kapacitásfejlesztésének elősegítésén. Itt csatlakozott a CARE International civil szervezethez, 2003 őszén pedig egy országos emberi jogi kutatást végzett. Ő maga így mesélt erről az időszakról:
Jónéhány országban, sokféle szervezetnél dolgoztam. Megtanultam olyan közösségben dolgozni, ahol közös a cél, de mindenki a saját szakterületéért felel. Persze nehéz összehasonlítani egy pakisztáni menekülttáborban tűző napon végzett kétkezi munkát egy parlamenti irodában végzett jogalkotói tevékenységgel. A Harvardon végzett munkám annyiban hasonlít a jelenlegihez, hogy bár ott alapvetően kutatásokat folytattam, volt egyfajta diplomáciai vetülete is. ENSZ-vezetőkkel, delegációkkal tárgyaltam, feladatom volt meggyőzni őket saját stratégiánk helyességéről. Ott is fontos volt az érdekérvényesítő képesség és a kompromisszumkészség. (Forrás: Hírextra)
Tehát, ha valakinek nem lenne világos, összefoglaljuk a lényeget: a Harvardon nem csupán kutatásokat végzett, de tárgyalt (!) ENSZ-vezetőkkel, delegációkkal, feladata (!) pedig a meggyőzés volt. De vajon ki bízta meg ezzel a feladattal?
“Miss Afganisztán” itt már Budapesten tüntet. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Küldetés teljesítve
Nézzük, közben mi is történt a világban, miért kellett Tímeának meggyőzni különféle ENSZ-vezetőket bizonyos stratégiákról. Emlékeznek, hogy Szabó Tímea már az USA-ban tartózkodott a WTC elleni támadáskor, majd ezt követően visszautazott Afganisztánba? Mindeközben, 2001. szeptember 12-én, közvetlenül a terrortámadások másnapján az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa meghozta 1368. számú határozatát. A dokumentum legfőbb jelentősége az, hogy hivatalosan is terrortámadásnak minősítették a szeptember 11-ei eseményeket, és az elkövetőkkel szemben garantálták a sértett félnek az önvédelem jogát. Ráadásul a határozat szövegében a válaszlépésekre vonatkozóan szerepel az “all necessary steps” kifejezés, amely adott esetben a háborús beavatkozást is magában foglalhatja. Azáltal pedig, hogy kimondja, hogy egy ilyen támadás esetén a terrorszervezeteket és az őket támogató államokat egyaránt felelősség terheli, gyakorlatilag jogalapot szolgáltatott arra, hogy a válaszlépésben az Egyesült Államok Afganisztán, mint állam ellen indítson hadjáratot, annak terrorista kapcsolatai miatt. Ugyancsak a szeptember 11-ét követő hetekben a BT támogatta az afgán népnek a tálib rezsim leváltásáért folytatott erőfeszítéseit, miközben az ENSZ sürgette a párbeszédet az afgán felek között, amelynek célja egy széles körű támogatással rendelkező, minden oldalt képviselő kormány megalakítása volt. Az ENSZ égisze alatt az afgán politikai vezetők részére Bonnban (Németország) szervezett találkozón december elején megállapodás született egy ideiglenes megoldásról, az állandó kormányzati intézmények újbóli felállításától függően. Első lépésként az Ideiglenes Afgán Hatóságot hozták létre. Szabó Tímea tehát ennek előkészítésében vett részt a vezetők pressziójával. Kérdésként merülhet fel ismét, hogy a magyar lány, a Szegedi Tudományegyetemen szerzett kommunikációs diplomájával ebben mennyire tudott érdemben hozzátenni saját gondolatot, illetve akkor kinek az álláspontját is kellett sulykolnia a Harvard égisze alatt?
Ezután egy váratlan pálfordulás figyelhető meg az életrajzban; otthagyja az ENSZ-t, és civil szervezetekkel kezd együtt dolgozni:
Ennek az volt az oka, hogy én inkább “valódi” afgánokkal akartam dolgozni, ezért csatlakoztam inkább egy civil szervezethez az ENSZ helyett. Úgyhogy én első nap felvettem a helyi ruhát, nagyon sokat sétáltam, beszélgettem, utaztam, és nagyon sok mindenkivel sikerült megismerkednem. Számos barátom lett. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy úgy mennek el konfliktusövezetbe, hogy úgy gondolják, náluk van a tuti megoldás és majd ők megmondják. De ez nem működik. Csak akkor lehet tenni valamit, bármiben is segíteni, ha tisztában vagy a helyi viszonyokkal, kommunikációs szokásokkal. (Borsa)
Viszonylag szerencsés, hogy a magyar lány ennyire képzett volt, neki sikerült. Aztán – átitatva az afgánok iránti mély elköteleződéssel – mégis hazatért. Ez persze mégsem olyan meglepő annak ismeretében, hogy az ENSZ-től 2003-ban átvette a NATO a válságkezelő folyamatokat, az Észak-Atlanti Szövetség viszont nem nézte jó szemmel a nem állami szereplők (ngo-k) erősödő jelenlétét. Így aztán a “feléledő honvágyától fűtve” inkább visszaköltözött Magyarországra, ahol “véletlenül” pont volt üresedés a Magyar Helsinki Bizottságnál. Itt sem tétlenkedett: a migránsok megsegítésén fáradozott. Izgalmas, hogy ekkor még nem akart politikus lenni, de aztán végül magával ragadták az események:
2004 elejétől már a Menekült Programot koordináltam négy éven keresztül. Közben csatlakoztam a Lehet Más a Politika nevű civil szervezethez, ami később párttá alakult, és felkerültem az Európai Parlamenti listájukra. Nem politikus szeretnék lenni, hanem a tapasztalataimat kamatoztatni egy normális politika érdekében. Mert az, ami most van, sem itthon, sem máshol nem tartható tovább.
A 2009-es európai parlamenti választásra az LMP és a Humanista Párt közös listájának vezetőjévé választották.
A Humanista Pártról nem árt tudni, hogy Németországban egyes helyi sajtóorgánumok pszichoszektának nevezik azt. A társaság a külső szemlélőnek alulról szerveződő bázisdemokratikus mozgalomnak tűnik, valójában “fentről” mondják meg az egyedül érvényes igazságot, és egy beetető időszak után lelki nyomást gyakorolnak a tagokra. A beszervezettek jellemzően fiatal felnőttek, akik barátságos, vidám és összetartó társaságban találják magukat, és akik a heti kötelező, tízfős csoportokban zajló megbeszéléseken kerülnek egyre közelebb a mozgalomhoz, amely tudatosan használ pszichológiai módszereket a kritikai gondolkodás kikapcsolására. Miközben a csoporttagok ötletei iránt nyitottak, a megvalósítást a csoportvezető a maga céljai szerint irányítja. A mozgalomból avanzsálódott Magyar Humanista Párt egyébként a Facebook-oldalán a migránsok betelepítését szorgalmazza, és tagadja a Soros-tervet, emellett éles kormánykritikát fogalmaz meg.
Jobbikos férj, titokban tartott házasság
Szabó Tímea nem csupán karrierjében, de magánéletében is képes meglepetéssel szolgálni. A Jobbikot ugyanis hidegzuhanyként érte a hír, hogy OVB-delegáltjuk, Hunyadi Gábor és Szabó Tímea, az LMP frakcióvezető-helyettese házasok. Ezt azért tartották különösen jelentősnek, mivel Hunyadi olyan információkat árulhatott el Szabónak, ami nem tartozik rá. Hunyadi a kispesti Jobbiknál kezdte, ezután több területen dolgozott a pártnak, és részt vett az utcai tüntetéseiken is. A Szabó Tímeával való kapcsolatról szólva Novák Előd elmondta: nem tudtak róla, és meglepte őket a dolog. “Ezt a részét fájlaljuk, és felróttuk Hunyadi Gábornak. Bár szerelmi ügyekbe nem folyunk bele, de erről tudnunk kellett volna. Minket is hidegzuhanyként ért a hír” – szögezte le akkoriban.
Szabó Tímea az iszlám védelmében
A Velvet összefoglalója szerint Szabó Tímea Afganisztánban egy rendkívül toleráns vallással és kultúrával találkozott, aminek “vannak radikális ágazatai”, de nem ez a jellemző. Szabó Tímea szerint az iszlám és a helyi szokások közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen ezeken a területeken a törzsi szokások sokszor még sokkal erősebbek, mint az iszlám szabályozása. A Helsinki Bizottság munkatársa ugyanakkor elismerte, hogy Afganisztánban például a nők nem dolgozhatnak, nem nagyon járhatnak nyilvános helyekre, és csak fényképen nézegethetik azt a miniszoknyát és a farmernadrágot, amit a szovjet megszállás előtt hordtak. Mindezek ellenére Kriza Borbálának még belőle sem sikerült kihúznia egyetlen olyan félmondatot sem, ami egy kicsit is arra utalt volna, hogy ez azért annyira talán mégsem jó, és hogy a nők jogai bizonyos területeken igenis sérülnek. Szabó Tímea szerint felmérések bizonyítják, hogy az afgán férfiak is támogatják a nők egyenlőségét, és elismerik, hogy a Korán nem tesz különbséget nő és férfi között. Helyesebben: az afgán férfiak elismerik más nők egyenlőségét, csak azt nem szeretnék, ha az ő feleségük is közéjük tartozna. Ebben azonban óriásit tévedett.
“Tükör által homályosan”… Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Pew Research Center 2013-ban elvégzett egy nagyszabású kutatást arról, hogyan gondolkodnak a muszlimok a világról; erről a Válasz.hu közölt cikket. Ebben azt írják, hogy az afgánok sokkal-sokkal konzervatívabbak a közel-keletieknél, vagyis a lehető legtávolabb állnak a nyugati gondolkodástól. Néhány példa: 99 százalékuk szerint a törvényeknek a saríán kell alapulnia; 67 százalékuk szerint a saríának egyetlen igaz értelmezése van; 81 százalékuk szerint a lopást fizikai büntetéssel (értelemszerűen: kézlevágással) kell büntetni; 85 százalék szerint a házasságtörőket halálra kell kövezni; 79 százalékuk szerint halálbüntetés jár az iszlámot elhagyóknak; 72 százalékuk szerint alkoholt inni morálisan helytelen; és csak 24 százalékuk szerint elfogadhatatlan tett a becsületgyilkosság.
A Helsinki Bizottságból a parlamentbe
Magyarországra érkezését követően sem unatkozott: alig egy év sem telt el, és már az LMP alapítója, választmányi tagja, szóvivője lett, majd az európai parlamenti választáson a párt listavezetője. 2010-től országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke, emellett az Országgyűlés Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács delegációjának tagja is. 2012 novemberében lemondott frakcióvezető-helyettesi pozíciójáról, 2013 januárjában kilépett az LMP-ből.
Hamar megtalálta a helyét a magyar politikában. Fotó: MTI/Kovács Tamás
A távozók létrehozták a Párbeszéd Magyarországért (PM) nevű baloldali-zöld formációt, melynek alakuló közgyűlésén Jávor Benedekkel együtt társelnökké választották. Az új párt szövetségre lépett a Bajnai Gordonhoz köthető Együtt 2014-gyel. A 2014-es országgyűlési választásokon az Összefogás nevű baloldali választási koalíció jelöltjeként listás helyről jutott ismét a parlamentbe. A 2018-as országgyűlési választáson az MSZP-Párbeszéd jelöltjeként a Budapest 10-es választókerületben (Óbuda-Békásmegyer) megválasztották országgyűlési képviselővé. Az azóta eltelt parlamenti ciklusban minősíthetetlen viselkedése miatt többször figyelmeztették, egyszer pedig büntetést is kapott a Házszabály megsértése miatt.
Folytatjuk…
Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton
János Smohay
2021-12-15 at 08:55
Miért türik meg ezt lázitó liberális balos az országban ennek semmi sem jó amit az Orbán Viktor kormánya adott és ad az embereknek, ez is mint a Márki-Zay Amerikában az ország ellen úszitot Szabó is haza áruló lázitó haza jött sz@tkeverni kérdés miért is engedik hogy élösködjenek az adó fizetők pénzéböl meg hogy felbujtást tegyenek?
dienes jolán
2020-04-28 at 15:56
Ez a nő, mint egy koncentrációs kápó, és egy szovjet forradalmi zója nevü hős össze gyúrva. Ez tényleg mindent megért ! Mindent megtett, emberi mivoltából is kivetkőzött.Nem lehetett könnyű szeretett afgán népe katonái között sertepertélni. Bizonyára mindenre megtanitották, milyen magatartást kell bizonyitani, együtt érezni vagy ellen állni. Hát most már látjuk mitől ilyen csodálatos személyiség. Remélem a parlamentbe nem hatlövetűvel jár be. Mert ettől mág ez is kitelik ! Most már csa az a kérdés: ki volt a mama és a papa akik az alap géneket megadták !
rúzsa bandi
2020-04-24 at 19:17
Gondolom jó néhány szeretett afgán dákót is (felállított) Ez egy rohadt ribanc,,
Béres András
2020-01-02 at 01:25
Szereny adalek gyanant egy rovidke interju. 2011 korul vmi lmp-s blog oldalrol: https://bp3lmp.blog.hu/2011/10/22/interju_szabo_timea_orszaggyulesi_kepviselovel
Mészáros Viktor
2019-11-20 at 20:47
Nagyon alapos, jól összeállított és biztos, hogy rengeteg előkészítő munkával megírt cikket olvastam, minden elismerésem a szerzőnek! Azt hiszem, hogy egyetlen betűnyi elütés mégis becsúszott az alábbi szövegrészbe: “csak fényképen nézegethetik azt a miniszoknyát és a farmernadrágot, amit a szovjet megszállás előtt hordták”. Szerintem nem előtte, hanem a szovjet megszállás ALATT éltek szabadabban az afgán nők! Mégegyszer: nem kötözködésnek szántam, tényleg tetszett a cikk!
Valaki
2019-10-21 at 20:54
Egy szavát sem hiszem el! Ez a nő(?) komp akart lenni, de aztán nem komp lett!
Királytigris
2019-09-11 at 20:50
A válasz borzasztóan egyszerű: Timike egy kiképzett és kitartott sorosi samesz, akit visszadobtak Magyarországra, hogy káoszt csináljon mindenhol ahol ez lehetséges, így az országgyűlésben is. Lásd: a decemberi ülésen ahogy pofátlanul a Miniszterelnökünk arcába fütyörészett.
Afganisztán, meg a Harvard mese.
mona
2019-09-09 at 10:04
A szocializmusban egyszerűen kémnek, beépített ügynöknek , kettős ügynöknek stb. nevezték az ilyeneket. A mai modern liberális világban humanista, liberális, demokratikus elveket valló, antifasiszta, antirasszista, klímavédő stb AKTIVISTA a nevük.
Esvány
2019-09-06 at 22:11
Szabó Szárazkóró Tímea.
Átsferi
2019-09-06 at 21:57
Nem kell trágárkodni, viszont ez a rettenetes , gyalázkodó némber, igenis nemzetbiztonsági kockázat a magyar parlamentben, és úgy egyáltalán: egész Magyarországnak.
!Titkosszolgálatunk elaludt? Nem elég ide az iskolapad! Mikor tecc’ettek volna felébredni -Jurák Kata oknyomozása nélkül -amikor egy ilyen sűrű homály fedte életút után, Szabó Tímea afgánimádónak a professzor emeritus címet tűzik a keblére?
Ha dramatizálnánk a helyzetet, Szabó Tímeának köszönhetően, állandóan célkeresztben vagyunk? Ezért van a hölgyeménynek ekkora pofája, mert védett emberük az afgánoknak, (IS?)
kivagyok!
2019-09-06 at 15:53
Figyelem, Névváltoztatás! Ezután így fogjuk hívni: Szabó Átbaszol Timi
Ildikó
2019-09-06 at 13:49
Ez a nő azzal dicsekszik, hogy felvette Kabulban azt az kék színű öltözetet, amelynek az arcot elfedő része még a szemet is sűrűn berácsozza!? Neki ez a kultúra elfogadható és szép, ahol a nő három lépéssel a férfi mögött kell járjon? Ahol a férfi hozzátartozó engedélye nélkül még a házból sem léphet ki? Ahol a hit tanítása szerint nem bűn a feleség megverése? Ahol a becsületgyilkosság elfogadható? Ahol halálra kövezhetnek bárkit, akire ráfogják a házasságtörés alaptalan vádját, mert meg akarnak szabadulni tőle? Ahol a XXI. században természetes és alkalmazott gyakorlat lopás esetén a kéz levágása ? Kíváncsi lennék rá, hogy kik voltak azok az értelmiségiek, akikkel ő beöltözve cseverészett! És ezt a kultúrát akarja velünk megszerettetni és elhitetni velünk azt a sok sületlenséget, amit leírt? Piha!
Egyébként gratulálok a cikkhez, Jurák Kata minden írását szívesen olvasom! Kár, hogy a Civil Kör-ben már nem szerepel! Ott is szerettem hallgatni a véleményét.
odu
2019-09-06 at 10:35
Afgán vezetők “pressziójával”, na erről lehetett a ráncokat megmagyarázó dolgokat hallani. Biztos tudna mesélni a nők értékéről ott a szeretett afgánok között.
Kerekes Berta
2019-09-07 at 10:32
Szabó Tímea? Ja az, mélytorok technikával dolgozott! Abból is diplomázott!
Valóban ez a neve?????
Hesslerezredes
2019-09-06 at 10:13
XXI. századi Trebitsch Ignác. https://hu.wikipedia.org/wiki/Trebitsch_Ign%C3%A1c. Szerintem simán a CIA drogfutárja volt. Persze maga is ‘beleszagolt’ a szállítmányba, azért olyan (bűnronda) most. Ez lenne az uccsó nő a földön, hát inkább a markomat választanám.
ómió
2019-09-06 at 10:05
Ebből a labirintusból kitalálni…!
Juci
2019-09-06 at 09:39
nem akartam hinni a szememnek és a fülemnek amikor a 3.kerületben a sok vadbarom rá szavazott… én nem akarom ezta libát ott látni nálunk. El a kezekkel Óbudától el a kezekkel az országomtól
oshon
2019-09-06 at 21:03
El biza mert ezeknek semmi kozuk hozzank , nem kozulunk valok … inkabb ellenunk ‘szol’ minden tettuk , minden mozgasuk … Keressetek hazat magatoknak , ruhes tetves kutyak !
Naprózsa
2019-09-06 at 02:44
Biztosan elsikkadtam valami felett eme életrajz tátott szájjal olvasása közben, de azért volna egypár kérdésem: Bokros jövés-menése között mikor szerzett diplomát 21 évesen kitántorogva a Harvardra?
Az is felettébb érdekelne, hogy anyucika, apucika milyen felekezetnek tagja?
De azt már meg se kérdezem, a hölgy melyik az afgán kecskeimádóknak kedves értékes testrészével kereste a kenyerét? Mert az agyával biztosan nem.
Ja és a “Harvard” melyik karán képeznek nemzetközi kábítószercsempész-prostituált kettős diplomásokat?
sanyi
2019-09-06 at 09:31
Egy szóval nem mondta, hogy ez a híres harvard egyetem volt. Lehet egy hasonló nevű sztriptízbárra gondolt. Ott kutatott a részeg vendégek pénztárcájában miközben a nyakizmát erősítette figyelemelterelésből (meg 5 dollár extráért).
Naprózsa
2019-09-06 at 12:30
Ja, így már minden világos. Köszi, kedves Sanyi, hogy megmagyarázta az anomáliákat. 🙂
Namond
2019-09-06 at 12:49
A Harvardon nem diák, munkavállaló volt.
A Harvard jogi kara által, az ENSZ megbízásából fegyvereskonfliktus-megelőzési stratégiákról, illetve sérülékeny csoportok védelméről irányított kutatási projekt munkatársa.
Mondjuk úgy, a projekt célja mediátori párbeszéd panelek kidolgozása fegyveres csoportok közötti lehetséges összeütközések leszerelésére, ez erőszak vektor irányának elterelésére volt (esetleg a legagresszívebb résztvevők kiválasztása semlegesítésükhöz, stb).
Namond
2019-09-06 at 14:35
Naprózsa részére,
Szabó Tímea Diplomadolgozat (MA/MSc) Védés dátuma: 2000
“A Magyarországon működő angol nyelvű gazdasági hírügynökségek bemutatása, helyzete és piaci szerepe napjainkban, összehasonlításuk néhány szempontból a magyar nyomtatott sajtóval illetve az MTI-vel. MA/MSc, Szegedi Tudományegyetem.”
Szabó Tímea
Budapesten 1976-ban született
Érettségi: valahol?, vélhetőleg 1994-ben 18 évesen
Egyetemi felvétel: ?
Közben: újságírás öt (5) évig, parlamenti tudósítások pl.: az Economistnak, a Boston Globe-nak,
Diploma védés: Szegedi J.A: Tudományegyetem 2000-ben 24 évesen
Bostonba érkezés: 2001-ben, 25 évesen, sem a Economist, sem a Boston Globe nem veszi fel, nem ad helyben munkát,
így a Harvardon munkavállaló, középfokú társalgási szintű angol nyelv tudással
??zöldkártya, munkavállalási engedély, TB szám, IRS (szövetségi) adó bevallás és fizetés – Massachusetts államnak??
a jogi kar projektjénél alkalmazását követő harmadik hónapban már a Projekt képviseletében (jenki és afgán jogi ismeretek nélkül):
Kabulba érkezés: 2001-ben 25 évesen, középfokú társalgási szintű angol nyelv tudással, emberi kapcsolatok, a helyi nyelvek, vallás, történelem, társadalmi viszonyok ismerete nélkül.
Kabulban:
2001-ben csatlakozás ?áthelyezés a terepen? a CARE International-hoz, itt ingázás Kabul és US között (27 órás repülő utak) ?? futárszolgálat?? 2002-ig
2002 nyarán csatlakozás ?alkalmazás? Rescue Commitee-hez 2003 őszéig, a https://care.ca/wp-content/uploads/2018/12/SpeakingoutOverview-final.pdf fellelhető angló külföldieknek készített Afganisztánt ismertető 6 oldalas prospektus elkészítése és a NATO rendezésbe belépése után nem US Boston, Washington, nem az ENSZ New York
Budapest következik : 2003 ősze Helsinki Bizottság
Van családja a két fián kívül, élnek a szülei, van testvére?
Úgy látom regény és film is készülhetne egy fiatal magyar lány életéről és kalandjairól a világban.
Lehet benne minden őszinte hit, félrevezetés, becsapás, manipulálás, kihasználás, zsarolás, harc, önvédelem, a lelki sérülések tömege mellett.
Namond
2019-09-05 at 23:43
Jurák Kata!
Gratulálok, Ön jobb a jónál.
Élvezem a stílusát, a helyes nyelvhasználatát.
Örülök a témaválasztásnak, megérdemelne a honlapon egy “Ki kicsoda” menüpontot.
Érdekelne, az alany jelene. Milyen gyakran jár be követség/ekre, illetve vissza Bostonba és ott kihez.
Jól tájékozott információforrásokat kívánok.
A nevem ...
2019-09-05 at 23:42
Soros lótifutija. Idejössz, odamész. Amúgy olyan jól elvitte a demokráciát Afganisztánba, hogy a mai napig ezrek menekülnek el onnan, és mindennaposak a vérontások. Lepukkadt Soros-csicska. Az egész élete tipikus balos “sikertörténet” : amihez hozzányúl, az sz.rrá válik.
Kása mása
2019-09-05 at 22:43
Nagyon lepukkadt ez a nő. Megviselte a sikertelenség.Ezt irja meg az
Economistba.
Benedek Károly
2019-09-05 at 22:33
Magyarul Szénalapát Tímea kiemelten nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
amerigo ott
2019-09-05 at 22:18
A szerzett diplomákat kérem bemutatni!!! A keresésben Fletó is segíthet,neki nagy gyakorlata van a témában.Ha kommunikációszakon(buffetszakon) végzett akkor a MÁV a Volán vagy bármelyik cég térden állva kérték volna fel,mert csak kihullott tv-sek álltak rendelkezésre.Zutty ez sem jött össze..maradt az önkiárusítás – a nyockerben nem kellett..
Gabi
2019-09-05 at 22:11
Biztosan azok világították át nemzetbiztonságilag,akik a feladatot is adták neki!
vadmagyar
2019-09-05 at 21:55
Nincs itt kérem semmi látnivaló. Tessék továbbmenni.
Teljesen szokványos történet, úgy cca. 120-150 millió forintot bárki megfinanszíroz a cikkben vázolt tanulmányokra és karrierre.
A hölgy egy jól (?) de legalább is drágán kiképzett kőműves növendék.
Vajh, kis hazánkban méretünkhöz meg a hangoztatott fontosságunkhoz képest miért e jelentős figyelem és aktivitás?
Ó mondd Vajk, ma kit választanál?
Q
2019-09-05 at 22:57
kőműves->szabad-kőműves
Esvány
2019-09-05 at 21:45
Az ilyenekről mondják, hogy:”Minden volt már, csak akasztott ember nem.”. Különben tényleg állambiztonsági kockázat a pipike.
oshon
2019-09-05 at 21:50
Lesznek ezek – azok is … mert nagyon kerik , es surgetik !
Mekkelek
2019-09-05 at 21:44
A globális ngo-k és a ‘zöldpártok’ ügynökszervezetek.
Szabótímeja ügynök végül idehaza egy politikai felforgató munkakört kapott. Az mondjuk még dobna kicsit a sztorin, ha a jobbikos KGBéla lenne a férje.
Polgár
2019-09-05 at 20:24
Átvilágították és mindent rendben találtak? Ha valaki akkor ez kém!
pompom
2019-09-05 at 22:30
Bizonyára tisztában vannak a magyar szervek is Timike életútjával, de egyrészt nem tudják/akarják bolygatni, mert nehéz bizonyítani (legalábbis hivatalosan) akármit is. Másrészt, ha tudod valakiről kb 99%-os bizonyossággal hogy ügynök, akkor az sokkal többet ér (figyeled, kivel, mit, hogyan, mikor, kinek az érdekében), mintha kiiktatod és találgatod, hogy ki az utódja.
Namond
2019-09-05 at 23:35
Meg egyébként is vidéki tahóság közhírré, az internetre feltenni amint a kém eligazítja a helyi ügynököket.
Lásd: A CIA hongkongi ügynöke általtartott eligazítás bemutatása milyen fröcsögést váltott ki a saras kormányzati szervekből.
Endrei Szabolcs
2019-09-05 at 20:21
Csak én érzem nemzetbiztonsági kockázatnak a nénit?
oshon
2019-09-05 at 21:48
Biza az ! EBEREN Magyar Nemzet EBEREN ! Ezek az ujfajta rakosik , nemzetarulok , nemzetgyilkolok … okadok az ilyen ‘tetrekeszektol’ kik e vilag minden mas nemzetet szivesen 10 kezzel segitik , csak sajat , vagy azt a nemzetet szurjak halalra , amelyiknek a kebelen nottek … cseperedtek ! Keressetek hazat magatoknak , ruhes tetves kutyak !
fürgerókalábak
2019-09-05 at 23:12
Ezek ugyan azok min kunbéláék. A különbség mindössze annyi hogy ezek az ellenkező irányból jöttek.
Namond
2019-09-05 at 23:28
NEM!
Zita
2019-09-06 at 08:14
nem, ő masszívan az. Cseka is, meg a berg dani is… hirtelen most csak ezek jutnak eszembe
Henye Marietta
2019-09-22 at 16:34
Nem! Ő valóban egy nemzetbiztonsági kockázat!
Xanax József
2019-09-05 at 19:47
Kutatóasszisztensből kutatásvezető néhány hét alatt? A Harvardon? És aszongya, hogy a kutatásvezetés is csak egyfajta kommunikációs munka???? Mi a bánatos lófaszt kutathatott vajon a Harvardon? És főleg, ki pénzeli ezt a nőt, hogy ilyen körökben mozog?
fürgerókalábak
2019-09-05 at 23:10
Egyszer majd kérünk magától valamit, Pelikán elvtárs.
zolatiguszti
2019-09-06 at 02:02
Hej a lényeg nem esik le!
EZEK SZERINT AZ USA EGYETEMEK LEGALÁBB RÉSZBEN FEDŐSZERVEK NEM?
Na most tessék beilleszteni a CEU-t meg a támogatói állampolgárságát meg azusa diploma problémáját a képletbe.Nyilvén nem végezhet mindenki a Harvardon?
Ezek szereint szét va terítve a kéder fedés az egyetemeiken. A CEU még erősebb fedés hiszen nevében se utal az USA-ra.
Hesslerezredes
2019-09-06 at 10:32
Jó meglátás. Ez a nőszerű lény biztos, hogy a CIA drogfutárja volt. Köztudott, hogy a CIA ezekből az ügyletekből finanszíroz piszkos műveleteket külföldön a költségvetésből kapott pénzeket megfejelve. Egyébként a CIA és a tálibok között kiváló kapcsolat volt/van: a tálibok ‘államosították’ az ópium-termelést (mák termesztést), az ‘anyagot’ meg a CIA segítségével terítik világszerte. A lóvén meg szépen megosztoznak.
Namond
2019-09-06 at 12:32
zolatiguszti,
Az egyetemek az ügynök toborzási helyszínek.
Egyes egyetemi programok a jövendő ügynökök megbízhatóságának, elkötelezettségének első próbai, a kiképzés csak ez után következik és nem az egyetemen.
Ki is volt a legvédettebb külföldi követség vezetője mikor tájt Szabó Timea/2001, Bősz Anett/2010 táján külföldre került?
A hallgatók közül ők voltak az egyetlenek?
Ki finanszírozta Jávor B, M-Z külföldi útjait?
Hesslerezredes
2019-09-06 at 10:35
Szerintem utcasarkiból madám lett.
Henye Marietta
2019-09-22 at 16:32
Van egy szólásunk, hogy: Matat a kakiban. Ő kutatott a kakiban.
Molnár József
2019-09-05 at 19:39
1. Klasszikus vicc:
-Mond hogyan lettél milliomos?
-Tudod amerikába érvén leszálltam a hajóról és céltalanul sétálgattam amikor megláttam egy brosstűt…
-Tudom már, ezt meglátta egy milliomos és látva a szerénységedet gyermekévé fogadott!
-Szó sincs róla! A brossot igenis felvettem, mert egy hatalmas gyémánt volt rajta!
2. Nem is akart politikus lenni! Olyan ismerős nekem ez… Lehet, hogy az ATV volt üdvöskéje mondott ilyet?
3. mintha a Jobbikban lett volna másik ilyen házasság is. Valamilyen Béla… KGBéla.
4. Ahhoz képest, hogy beleszeretett az afgánokba elég keveset tud arról a kultúráról. Lehet, hogy tudja ő, csak minket néz hülyének? Á nem hiszem, nem olyan ember ő, aki a Helsinki bizottságnál kapott migránssimogatói állást.
5. A 3. kerületiek bizonyára mindennek ismeretében delegálták a parlamentbe.
zolatiguszti
2019-09-06 at 01:58
Jaj hát azt mégse mondhatta, hogy mákfelvásárló szakreferens volt afgánban….
sanyi
2019-09-06 at 09:08
4-es pontodra: Nekem is ez tűnt fel. Az afgán kb. olyan nép, mint a belga. Nincs olyan nyelv, hogy afgán. Van pástu, perzsa, üzbég, stb. Ezek kölcsönösen utálják és irtják egymást. Szóval az első kérdés: Melyik fajta afgánba szeretett bele a kedves haladó liberális asszonyság? Mert akkor a többi fajtát törvényszerűen utálnia kell.
A legnagyobb nép a pástu. Ezek a pástunwali nevű jogrendszerükről híresek. Pl. a 11 éves pásztorgyerek nem köszön elég illedelmesen az egyik vénnek. A vénember panaszt tesz a vének tanácsánál, ahol eldöntik, hogy ideje leckét adni a pásztorgyerek családjának, mert nagyon elszemtelenedtek. Másnap a vének tanácsának utasítására egy 10 férfiból álló “bizottság” megerőszakolja a pásztorgyerek 4 éves(!) húgát büntetésből.
Na ebbe lett szerelmes a libsi politikus hölgy. Lehet szeretni, én speciel elhányom magam az afgán “kultúrától”.
Hesslerezredes
2019-09-06 at 10:34
Afganisztán nem egy ország, hanem egy terület. Katonailag elfoglalhatatlan. A magyar őstörténetnek/vándorlásnak is része, csak mi már kikecmeregtünk ebből a borzalomból. Még Kína is ódzkodik tőlük.
Lajos
2019-09-05 at 18:58
Hááá….t…,. Szép.
Azért, ha kis korában elüti egy villamos, most akkor szebb lenne a világ.
Karácsony.sk
2019-09-05 at 18:51
Nekem most szakadt el a húr a zongorán! Kia f@szom ez a 3,14csa?Jumurdzsak az Egri csillagokból szoknyában?
Szlovákiából…..
Q
2019-09-05 at 21:47
Nem Felvidékről?
Karácsony.sk
2019-09-07 at 05:14
Nem! Szlovákiából!!!!!!!!!!!!!
Szlovákiából……
Janos Szabo
2019-09-05 at 18:37
Szabó Tímea a szénalapát feltalálója ! Falusi lány léttére nem tudja, hogy villával gyüjtik a szénát ! De a zorbánozáson kívül nem ért semmihez ! Timike ! Készül az őszi “ZAKÓ” ! Pont !
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-05 at 18:53
Kedves Realista! Legyünk igazságosak. Valaha nagyon szép lány lehetett annak a szemében, aki az ilyen típust szereti. De aztán a bensőjét átható állandó gyűlölködés és rosszindulat kisugárzása kitörölhetetlen nyomokat vésett az arcára, ami nem éppen előnyös számára.
Realista
2019-09-05 at 18:23
Ez 43? Mellette a lendvai ildikó is csak egy laza ötvenesnek néz ki. Iszonyat leharcolt, kiélt feje van. Drogozik vagy iszik esetleg?
Zita
2019-09-05 at 20:56
széll detti dettó. Annak is kezd széthullani az arca
fürgerókalábak
2019-09-05 at 23:07
Afganisztánban állítják elő a világ ópium termelésének 90%-át 🙂
zolatiguszti
2019-09-06 at 01:56
Ja de amúgy segg hülyék a fuvarszervezéshez.Muszáj volt valakit odaküldeni….
Namond
2019-09-05 at 23:53
Futárnak lenni idegileg kevésbé megterhelő, mint hálózatot vezetni, ügynököket irányítani és még több pártba be is épülni.
A stresszt valahogy le kell vezetni és ha már megvannak az afgán kapcsolatok…
Vajda Miklós
2019-09-05 at 18:09
Kitűnő lelplező, oknyomozó írás, köszönet érte!
Ennek a modellnek alapján mindenki összerakhatja, hogy kikkel állunk szemben.
hüfi
2019-09-05 at 17:58
Vitéz szabócska! Mint a mesében.
Grimm meséiben a gonosz, a rossz elnyeri méltó büntetését, hiába no, Grimm mester egy maradi, konzervatív, naiv mesemondó volt.
De ezek a maiak! Ezek aztán tudnak mesélni! Nekünk is vannak nagy mesemondóink, – itt van mindjárt a “Hibbant Néró”! Sorolhatnám napestig, elég legyen annyi, hogy a baloldali kút kimeríthetetlen.
Szabócska eddigi élete kész regény. Regényes! Hogy ez hogy sikerült neki? Hetet egy csapásra! És mind sikerült neki. Azannya Krausz! Csak nehogy elengedjétek a kezét, mert “ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már szabhatjuk!”
Majd mi megszabjuk a tánclépéseit, nehogy félrelépjen, de ha szabódik, kizárjuk a Nagy Koalícióból.
Igazam van Klárika?
hozzaszolo
2019-09-05 at 17:49
Átlagos MATA HARI!
Csámpás Marcsa
2019-09-05 at 22:36
Mata Hari.
Kiri Hara.
Hara Kiri.
Kari Geri.
Mátyás
2019-09-05 at 17:37
Na vajon kiknek dolgoznak ezek az ügynökök.
gyökér
2019-09-05 at 17:34
Tipikus ügynök élettörténet. Kommunikációs szak, Harvard, újságíró, segélyszervezet, NGO, politikus.
hivő
2019-09-05 at 18:35
Ez a történet feltárja hogy müködik az
aktivista,civil világ.Már határok nélkül,
qualifikáciok nélkül.Ők a világ politikai
tisztjei.Mindenütt ott vannak megfigyelnek
tudositanak a gazdáiknak.Lásd civil hajok
fellépése,
landolása Olaszországban.Törvényen felüliek.
Köszönjük a cikket.
Dr Hegedűs Rozália
2019-09-05 at 17:32
Érdekes karrier: hancurozo Senkikbol Valakik, majd hancurozo Valakiből Senkik – a nagy filozófus pénzén… küldetésben saját hazája ellen…
Kiababa1
2019-09-05 at 17:31
Hát Timike lenne párezer ember Magyarországon aki nem sírna ha visszamennél a migránsaidhoz ha már ennyire hiányoznak.
Amúgy hányat fogadtál be az otthonodba a gyereked mellé 2015-ben?
gyozo2018
2019-09-05 at 22:41
“Amúgy hányat fogadtál be az otthonodba a gyereked mellé 2015-ben?”
Ha elköltözik Afrikába, fogadjon, ahányat akar.
De amíg a hazánkban eszi a fene, ne merészeljen befogadni egyet sem.
Bakó László
2019-09-05 at 17:29
Zombiland,Kullancsok,A hazug és a szeretője, Ágról ágra,stb szóval filmben is rosszak lennének,szellemileg agyhalottak, élősködők,Hazugok,és szélkakas jellemuek
Gravity Antal
2019-09-05 at 17:17
Az biztos, hogy nem egy “segélyszervezet” gyűjtött pénzt a nyugati világ számos pontján, hogy Afganisztánba mehessenek “jótékonykodni”.
Aztán hamar vége lett a vállalkozó kedvű kalandorok mezőgazdasági beruházásainak, mert az amcsik kiszorították őket arról a piacról, amit már az angolok is kiaknáztak, eladva a terméket a kínai barlangokban.
khm
2019-09-06 at 07:07
Afganisztán remek máktermelő hely.
És az ilyen minden gyanú felett álló személyek,ki is tudják aknázni a lehetőségeket.
Nem lehet véletlen a leharcolt arcberendezés sem.
Torockó
2019-09-05 at 17:14
Működik nálunk kém-ügynökelhárítás?
zolatiguszti
2019-09-06 at 01:52
Hogyne, de EZEK A SZÖVETSÉGESEINK! ÉPP MINT 44 MÁRCIUSÁBAN A GESTAPO, AZ SD VAGY SS.Vagy mint 45 után az NKVD, a SMERZS vagy később a KGB.
Jobban kellene ügyelni a szövetségeseinkre!Sokkal veszélyesebbek mint az ellenségek!Ők néha ugyanis még segítenek is!
nilson
2019-09-05 at 17:08
Ezek az ugy nevezett jet-szet lanyok, hogyan vegezhette el az egyetemet, ha
allandoan utközben volt.
Nem eppen egy nyugodt lelek ilyeneket hivnak kemlanyoknak!
Az ilyenektöl tavol kell tartania magat az embernek, mert veszelyesek.
sanyi
2019-09-06 at 09:17
Az ilyen önéletrajzokra mondták régen, hogy minden volt már csak még akasztott ember nem. (De jó úton halad a karrierje arrafelé – tették hozzá.)
Tipikus pszichopata életút nagyotmondással és vaskos hazugságokkal megtűzdelve. Fazt szopott ő Bostonban, nem újságot írt a tört angolságával.
Ludas Matyi
2019-09-06 at 11:18
Kis CIA bérenc! Semmi több.
Székely Zsuzsa
2019-11-10 at 10:31
Ez a Szabó Timea kissebbségi egy genetikai hulladék 3.kerületiek ez kellett nektek a Menczer Zsóka helyett aki sokat tett a kerūletėr