A kormány úgy döntött, hogy a lehető legmagasabb mértékű társfinanszírozást nyújtja a Vidékfejlesztési Programhoz. 2022 után is, az új KAP indulása során is az erdőtelepítések támogatásának intenzív folytatását tervezzük, ugyanis az a célunk, hogy több erdőnk legyen – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján.
Az országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni
– emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen. Tarpataki Tamás emlékeztetett arra, hogy az Agrárminisztérium 2019-ben Országfásítási Programot hirdetett az ország fával borított területeinek növelése érdekében. Kiemelt kormányzati célkitűzés a meglévő erdők megőrzése, és a fával borított területek növelése. A helyettes államtitkár beszédében kiemelte: a Vidékfejlesztési Program támogatásait az Agrárminisztérium 2019-ben úgy módosította, hogy az jobban felhasználható legyen a kedvezményezettek számára, már az önkormányzatok is pályázhatnak, így az erdőtelepítési kedv jelentősen megnövekedett.
Ez idő alatt a Programban 39 ezer hektár új erdő és faültetvény létesítésére nyújtottak be igényt, amiből 11 ezer hektár ültetése már meg is valósult
– egészítette ki. Az erdőtelepítési támogatásokra az átmeneti időszakban is, 2022. december 31-ig lehet pályázni.
A kormány úgy döntött, hogy a lehető legmagasabb mértékű társfinanszírozást nyújtja a Vidékfejlesztési Programhoz. 2022 után is, az új KAP indulása során is az erdőtelepítések támogatásának intenzív folytatását tervezzük, ugyanis az a célunk, hogy több erdőnk legyen
– mondta a helyettes államtitkár. Úgy fogalmazott: jó látni, hogy gazdáinkban megvan a hosszú távú tervezés igénye, mert aki fát ültet, az a jövőbe fektet be. A Településfásítási Program és Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési sikere azt mutatja, hogy a magyar vidék bízik a jövőben.
Czerván György, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a Településfásítási Program két ütemében már közel 1400 településen ültetnek el fákat; ehhez csatlakozott most Úri is. Üdvözlendő, hogy több ilyen faültetésen vehetett részt, és kívánja, hogy az akció folytatódhasson a mostani időszak lejárta után is.
Egy év alatt ugyanis egy fa egy négytagú család oxigénellátását biztosítja
– tette hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás
angelblind652
2022-06-07 at 21:35
Én kb 250 fát ültettem a kertembe. Csinálja utánam, aki tudja.
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-12-04 at 09:28
Én szeretem az erdőket, örülök, ha sok van belőlük. De az erdők szépségéhez, átjárhatóságához hozzátartozik a folyamatos emberi munkálkodás, ritkítás, sarjirtás, időnkénti letermelés (favágás). Enélkül az erdő elbozótosodott, esett gallyaktól, kidőlt fáktól teljesen járhatatlan ellenséges tereppé válik. Ilyen is kell, mutatóba, hogy elegendő hőscincért és szarvasbogarat “termeljünk”. De a döntő többség okszerű, mezőgazdasági tevékenységhez hasonló műveléssel fenntartott terep.No most az “oxigéntermelésről”. Nyilván egy növényzettel borított terület a beeső napenergiának néhány %-os hasznosításával arányos mennyiségű szén-dioxidot köt meg, és ennek megfelelően termel oxigént. Az erdei növényzet 2%-nál kevesebb napenergiát hasznosít, a cukorrépa több mint 3%-ot. Tehát a cukorrépa, rövidebb tenyészideje alatt is kb. ugyanannyi “oxigént termel”, mint a vele azonos területű erdő. A különbség az időhorizonton értelmezhető. Még abban az éveben visszaadja a természetnek a szén-dioxidot korhadás miatt a cukorrépa levele és az emberi felhasználás miatt a cukortartalma. Az erdő a lekötött szén-dioxid egy részét még abban az évben visszaadja a lehullott levelek korhadása miatt, és pár éven elül az esett gallyak korhadás miatt. Ezek a folyamatok oxigént nyelnek el. Az erdő kivágása után a szén-dioxid nagyobb része eltüzelés miatt szabadul fel. Rendszerszemlélet alapján (amit a zöldek nem hajlandók vagy nem tudnak alkalmazni) a fa csak annyi szén-dioxidot képes emberöltőnyi időszak alatt ténylegesen elraktározni, amennyi fából bútor, épületfa, papír stb. készül. De hosszabb távon ezek is óhatatlanul megsemmisülnek, amely oxigénfelhasználással jár. Tehát évszázados távlatban pénz az ablakban, secko jedno, hogy mézontófűt vagy bükkfát telepítünk egy területre.
Minél több annál jobb
2021-12-03 at 15:49
Fokozzanak csak minden dilit a végletekig. Aztán amikor az erdők elérték a 100%-os lefedettséget, akkor szépen elgondolkodhatunk azon, hogy mire is jó ez az egész, meg miért kellett ez nekünk.
Vajon a fű nem fotoszintetizál, nem termel oxigént, vagy lassabban nő mint egy fa?
Orientál
2021-12-03 at 15:45
Bezzeg amit Karácsony és elvtársai fásításokat ígértek a fővárosban LMP-seikkel együtt annak az ellenkezőjét csinálják. Avagy inkább ellopják pofátlanul fásításra költendő milliárdokat mert annyian vannak és telhetetlen élősködők. Meg zöld területeket a fővárosban olcsón korruptan átjátszanak ingatlan építő cégeknek