A holland választások tegnapi eredményét a liberális média úgy ünnepli, mint az európai populista métely felett aratott elsöprő győzelmet, amely reményeik szerint meghatározza majd az elkövetkező európai választásokat. A bevándorlás- és EU-pártiak persze joggal örülnek most, hiszen a helyi Trumpként emlegetett Geert Wilders Szabadság pártja (PVV) túl kevés széket szerzett ahhoz, hogy kormányt alakítson, ám a jelek szerint a győztes, konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) pártnak sem lesz könnyű, hiszen a vártnál és kívánatosnál rosszabb eredményt értek el. Az eredmény jól mutatja, Hollandiába is megérkezett a politikai szerkezet hármas tagolódása, ami többségi választási rendszer hiányában várhatóan kormányzóképtelenséget, impotenciát és befagyott frontokat, döntésképtelenséget von maga után.
Tegnap zárultak a holland választások, amely a szokásosnál nagyobb izgalmakat generált az egyre erősödő, a liberális média által populistának és muszlimellenesnek bélyegzett Geert Wilders-t és pártja, a Szabadság miatt. A demokráciát főállásban féltők a 2017-es eseményt nem egyszerűen egy választásnak, hanem a populizmus és a demokrácia végső, hatalmas ütközetének könyvelték el, ahol eldől majd a szabadság és az EU sorsa. Ez persze erős túlzás, főleg ha figyelembe vesszük, hogy senki nem készült koalíciót alakítani Wilders-el, így kijelenthetjük: Hollandia még nem áll készen egy EU-szkeptikus kormányra. A kormányalakítás azonban a győztes konzervatív-liberális pártnak sem lesz könnyű.
Nem könnyű hetvenhat képviselői mandátumot összeszedni
Ennek oka, hogy a hollandok politikailag igencsak töredezettek: idén a vártnál jóval kevesebbet kapott a VVD, és a Munkapárt szavazatszerző képessége is gyengébbnek bizonyult. A VVD-nek 32 helyet sikerült megszereznie, kereszténydemokratáknak (CDA) 20-at, Wilders-nek pedig 19-et, ami nem nevezhető sikernek a 2010-es 24-hez képest, de jobb, mint a 2012-ben megkaparintott 15. Az más dolog, hogy a Szabadság párt 30-ra számított, bár azzal sem tudtak volna kormányt alakítani, hiszen mindkét félből hiányzott volna a koalícióképesség, amely a pártok alapvető nézetkülönbségeinek köszönhető sarkalatos kérdésekben, mint például Brüsszel növekvő hatalma a nemzetállamokkal szemben, vagy a bevándorlás (teljes) korlátozása.
A győztes jelenlegi miniszterelnök, Mark Rutte – Fotó: VOA News
Nem meglepő, Martin Schulz rendkívüli módon örült az eredménynek és úgy érzi, hogy tovább kell küzdeni egy “nyitott és szabad Európáért”. Rendszeres tettestársa, Juncker is üdvözölte az Európai Egyesült Államokkal kecsegtető eredményeket. A mostani választások tétjét, és a jelenleg Európában zajló folyamatok fontosságát igazolja az is, hogy soha ennyien nem szavaztak még Hollandiában: a szavazásra jogosultak csaknem 82%-a járult az urnákhoz, és sajtóbeszámolók szerint extra szavazólapokat is nyomtatni kellett.
Magyarázzák az eredményeket
Annak ellenére, hogy Wilders pártja nem került az első helyre, ezek után is megkerülhetetlen tényező marad a holland politikában. Hogy miért így alakultak az eredmények az persze már más kérdés, a liberális oldal persze megpróbálja megmagyarázni, hogy Wilders pártja csak azért futott nagyot (a közvélemény-kutatásokban), mert a 2016-os események, Donald Trump megválasztása és a Brexit miatt nagy lendületet kapott, és hogy az emberek Hollandiában nem is a multikulturális társadalom, hanem az egyre durvuló migrációs nyomás miatt aggódnak. Megjegyzendő, Wilders-t a média éppen azért mosta össze Trumppal, mert az amerikai lehallgatási botrányok és gyanúsítgatások lejjebb húzták a Szabadságpárt vezetőjének népszerűségét. Igen, lehet, hogy a médiának éppen ez volt a célja. Bárhogy is legyen, az biztos, hogy Wilders hiába érne el jó eredményeket, megfelelő partnerek híján nem tudná megtenni a következő lépést, a kormányalakítást.
Geert Wilders – Fotó: The Duran
Érdemes még fontolóra venni azt is, mi köze lehetett a török miniszterek be nem engedésének a választások kimeneteléhez: nagyot dobhatott Mark Rutte eredményein, hiszen a VVD vezére egy ilyen helyzetben igazi vezérként tudott tetszelegni Erdogannal szemben, sőt, az sem kizárt, hogy az egész egy jól megszerkesztett kampányfogás volt. Bár ehhez az olvasathoz nem árt alumíniumcsákót hajtogatni magunknak. Wilders-nek az eredmény ellenére sincs oka keseregni, hiszen a politikai paletta fennmaradó része meglehetősen töredezett körülötte (ahogy azt a választási eredmények is mutatják). Sőt, az egész talán bizonyítékul is szolgálhat arra, hogy Oroszország nem hekkeli a nyugati jobboldal érdekében a választásokat? Nem tudni.
Még nem tudni mikor és milyen vezetés alakul majd
Mivel a kormányalakításhoz 76 hely szükséges, így valószínűleg négy párt koalíciójára lesz szükség, de azt még nem tudni, hogy mi lesz az összetétele: ilyen a pimaszul fiatal (30) Jesse Klaver Zöld Pártja, amely 16 helyet szerzett, de érdekes még az állatvédők pártja (PvdD) a maga 5 székével, illetve az 50 felettiek érdekeiért versenybe szálló párt (50PLUS) a maga 4 helyével is.
Jesse Klaver; Fotó: The Washington Post
A hivatalos végeredményre 21-ig várni kell, a kormányalakításra meg hetekig még biztos, de akár hónapokat is. Az, hogy a valódi, sokoldalú demokrácia mikor jön majd el, arra még sok évig várhatunk, hiszen Rutte eleve kizárta, hogy bevenné az irányításba a Szabadság pártot.
Vezető kép: Investec.ie
Facebook
Twitter
YouTube
RSS