Mindennek a végét jelenti, ha valaki kétharmados többség híján alaptörvényt akar módosítani vagy újat alkotni – mondta a Mandinernek adott interjújában Ibolya Tibor. A most kilenc éve hivatalában lévő főügyész beszélt a Polt Péterrel szembeni karaktergyilkosságról, az ügyészségnek szánt fenyegetőzésekről, politikai támadásokról, valamint az ellenzék által belengetett Korrupcióellenes Ügyészség létrehozásáról, illetve az elmúlt csaknem egy évtized eredményeiről is.
Ibolya Tibor az interjúban elmondta, hogy a három éve hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényt továbbra is sikertörténetnek tartja, ugyanakkor ezt már kicsit árnyaltabban látja.
A jogalkotó egyik kiemelt szándéka az volt, hogy a büntetőeljárások idejét lerövidítse. Ügyészi részről tagja voltam annak a csapatnak, amely részt vett a kodifikáció előkészítésében. A cél elérése érdekében többek között azt javasoltuk, hogy úgy alakítsuk át az eljárást, hogy a vádat sokkal jobban elő lehessen készíteni. Ami mellesleg megint csak munkateher-növekedést jelentett számunkra, hiszen a nyomozás vizsgálati szakasza felett már az ügyész diszponál, nemcsak törvényességi, de nyomozás szakmai szempontból is utasítási joga van, hisz ő tudja megítélni, mely bizonyítási eszközök beszerzése szükséges az eredményes vádemeléshez. Három év távlatából elmondhatom, hogy maximálisan igazunk volt
– emelte ki a főügyész, aki arról is beszélt, hogy szerinte a jogalkotó akkor lett volna következetes, ha a nyomozóhatósági felelősséget és az ügyészi felelősséget konzekvensebben érvényesíti. Ibolya Tibor kitért arra is, hogy véleménye szerint a rendszerváltás óta a legjobban megszervezett és legsikeresebb karaktergyilkosság a legfőbb ügyész elleni.
Polt Péter tevékenységét egyes körök gyakorlatilag az első pillanattól kezdve nem szakmai, hanem hamisan és rosszindulatúan, politikai alapon ítélték meg. Ennek egyik eszköze, hogy bár az ügyészség – az adatvédelmi szabályok keretei között – kommunikál minden olyan ügyet, amely bármilyen szempontból érzékeny lehet, gyakran a tényekkel szembeni valótlanságok jelennek meg a médiában. Az egyik tipikus ilyen csoport az OLAF-ügyek, amelyben folyamatosan kommunikáljuk, hogy az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) által tett feljelentéseknél a legfőbb ügyész utasítása alapján az Európai Unióban egyedül nálunk kötelező minden esetben elrendelni a nyomozást, vagy ha már folyik nyomozás, ahhoz csatolni az OLAF-feljelentést. Ráadásul az eredményeket tekintve az unióban a legmagasabb arányban vezetnek eredményre ezek az eljárások. De hiába dicsér minket folyamatosan például az Eurojust vezetője, erről alig lehet olvasni. Arról sem nagyon, hogy bár nem csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez, együttműködési megállapodást kötöttünk velük, mellesleg a kimaradó országok közül egyedül. A politikai haszonlesésen alapuló támadások maximálisan működnek a magyar ügyészséggel szemben, egyébként politikai oldaltól függetlenül
– mondta a fővárosi főügyész, hozzátéve, hogy teljesen szakmaiatlannak tartja azokat a megnyilvánulásokat, miszerint politikusok Polt Péter és az ügyészség elszámoltatását tervezik. Ibolya Tibor hangsúlyozta: ezek a fenyegetések ugyanakkor nem témák az ügyészi szervezeten belül, az ügyészek ugyanis nem ijedősek, nem félnek, törvénytisztelő emberek, betartják és betartatják a törvényeket.
Ezek a fenyegetések a saját tábornak szóló politikai üzenetek, szakmai alapon nem lehet mit kezdeni velük. Ha az ellenzék győz a választásokon, akkor olyan jogszabályokat hozhat, amelyekre megvan a felhatalmazása. Kétharmados többség híján azonban nem módosíthatja az alaptörvényt, vagy nem alkothat újat. A felelősségre vonásról pedig az jut eszembe, amikor az 1947-ben elhurcolt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára azt mondta a kommunista Marosán Györgynek egy vitában, hogy nekünk rendkívül erős jogi érveink vannak. Erre Marosán úgy felelt: nekünk viszont a jogiaknál is sokkal erősebb érveink vannak. Vannak tehát erősebb érvek, mint a jog. Csak az már nem jogállam és nem demokrácia. Ha valaki azt mondja, hogy kétharmados többség híján nekiáll alkotmányozni, az mindennek a vége. Ez a náciknak teljhatalmat adó 1933-as német, birodalmi felhatalmazási törvényt juttatja eszembe. Arra azért mindenkit figyelmeztetnék, hogy a Btk.-ban létezik az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, illetve az alkotmányos rend elleni szervezkedés bűncselekménye
– szögezte le Ibolya Tibor. Az interjúban szóba került az is, hogy 2006-ban az ügyészség futószalagon küldött bíróság elé ártatlan embereket, illetve eltussolta a rendőri túlkapások elkövetőinek felelősségre vonását. Ibolya Tibor azt mondta:
amíg én vagyok a fővárosi főügyész, soha nem fordulhat elő olyan az igazságszolgáltatásban, mint 2006 őszén.
A fővárosi főügyész az ellenzéki politikusok által sűrűn emlegetett Korrupcióellenes Ügyészség létrehozásáról is elmondta a véleményét.
Az alaptörvényt még kétharmados többség birtokában sem lehet úgy módosítani, hogy azzal osztódjon az ügyészség közvádlói funkciója. Ez nonszensz. Jogi szempontból kezelhetetlen felvetés. Mellesleg működik korrupcióellenes ügyészség Magyarországon, ők folytatták le például a fideszes Mengyi Roland és Simonka György elleni eljárást
– tette hozzá. A főügyész mindezek mellett azt is megemlítette, hogy reményei szerint a jelenlegi Fővárosi Főügyészség reményei szerint eredményesebb, mint a kilenc évvel ezelőtti.
2012 után gyorsan sikerült bebizonyítanom, hogy más stílusú vezetéssel, az ügyek másfajta megközelítésével, munkaszervezéssel, gyorsítani lehet a büntetőeljárásokon. Erőltettem a bíróság elé állításokat (amikor az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől két hónapon belül bíróság elé állítja, tettenérés vagy beismerés esetén, kisebb súlyú és egyszerűbb bűncselekményekben – a szerk.). Sokan kételkedtek abban, hogy ezzel lehet-e eredményt elérni. Pedig volt, hogy a fővárosi ügyek 25 százalékát le tudtuk így zárni, ami egy kiváló arány. Átalakult a szervezet kilenc év alatt, új egységeket hoztam létre, ma már minden kerületi ügyészségen kell lennie például kiberbűnözéshez értő kollégának. Ez ma már országos hálózattá nőtte ki magát
– mondta a fővárosi főügyész.
Forrás: Mandiner; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS