Az Index szerint javarészt jobboldaliak, polgáriak és konzervatívok azok a „tudósok”, akik a kormányt ekéző, Magyarországról rendkívül borús képet festő Hegymenet című könyvet írták. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó Csath Magdolna közgazdász szerint viszont leginkább liberális szerzőkről van szó, igaz, „egyes médiumokban előszeretettel mutatják be őket konzervatívként”. A trükk persze nem új, de hatásos: egykor Fidesz közeli, de valamiért megsértődött emberek véleményét úgy beállítani, mintha az lenne a valódi jobboldali, konzervatív nézőpont. Az Index a könyv népszerűsítése érdekében még a cenzúravádat is bedobta, és az MTA-ba is páros lábbal beleszállt.
„Nagyon rég fordult elő olyan Magyarországon, hogy egy főként tudósok, szakemberek által írt könyv politikai okokból nem jelenhetett meg, de 2017-ben ez majdnem újra megtörtént. Pedig nem Soros György, hanem a jezsuiták adtak rá pénzt, neves jobboldali értelmiségiek fémjelzik, Sólyom László írt hozzá ajánlást” – ezzel a drámai fölvezetővel indult az Index csütörtöki beszámolója a Hegymenet című könyv bemutatójáról. Az egyszeri olvasó már annál a résznél elbizonytalanodhat, amikor két egymást követő tagmondatba került a „jobboldali értelmiségiek” és Sólyom László neve. Ugyan mi köze lenne a jobboldalhoz a liberális Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének, akinek történelmi felelőssége van a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvény elkaszálásában, s így a rendszerváltás kisiklatásában?
Az ország helyzetéről rendkívül borús képet festő, a múltfeldolgozással, az egészségüggyel, a bankrendszerrel és az energiapolitikával is foglalkozó könyv szerzői között található például Tölgyessy Péter volt SZDSZ-elnök, majd fideszes országgyűlési képviselő, Mellár Tamás, a Századvégtől sértetten távozó közgazdász vagy az egykoron szintén fideszes parlamenti képviselő, Urbán László. Sólyom mellett pedig ajánlást írt a kötethez Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is. Többségükről nem a jobboldali, hanem a sértett jelző jut inkább az ember eszébe. A kötet bemutatóján megjelent Csaba László közgazdász, Orbán Viktor korábbi tanácsadója vagy például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is. Nagyrészt az Eötvös József Csoport tagjairól van szó, akik újabban annyira „jobboldaliak”, hogy még a Momentum Mozgalomnak is osztogatnak tanácsokat. Az Index mindenesetre „egy polgári, jobbközép, konzervatív liberális kör (jórészt az Eötvös József Csoport figurái) által felkarolt projektként” emlegeti a Hegymenet kiadását. Az Index igyekezete érthető: egy valóban jobboldali, konzervatív szakemberek által írt kritikus könyvvel nagyobbat lehet ütni a jobboldali, konzervatív kormányon, mintha azt ballibek gyúrták volna egybe népszavás publicisztikáik újrahasznosításával. Már csak azt kell tisztázni, igaz-e az alapállítás: valóban jobboldali, konzervatív figurákról van-e szó?
Nem, mert a többségük liberális
Megkerestük az ügyben Csath Magdolnát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutató professzorát, aki a kötet szerzőinek jelentős részét, munkásságát hosszú évek óta jól ismeri. A közgazdász a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott:
A megjelent könyvvel kapcsolatban feltűnt, hogy a szerzők, ajánlók és méltatók többsége, mint például Chikán Attila, Csaba László, Bod Péter Ákos, Sólyom László vagy Tölgyessy Péter többnyire a liberális vonal képviselője, igaz, egyes médiumokban előszeretettel mutatják be őket konzervatívként. Így aztán feltűnő lehet a helyzetet kevéssé ismerő olvasónak, hogy lám, még a „konzervatívok” sem értenek egyet a jelenlegi konzervatív kormánnyal. Mindenesetre furcsállom, hogy a demokráciát, nyitottságot, a szakmai vitát hiányoló szerzők maguk sem voltak nyitottak a vitára, csak saját körük véleményét tartották fontosnak kinyilvánítani. És azt is furcsállom, hogy legalább a kiadást finanszírozó Magyar Jezsuita Rend miért nem volt kíváncsi egy szélesebb szakmai kör véleményére.
Miért most jöttek rá, hogy minden rossz?
A közgazdász szerint az ténykérdés, hogy a szerzők egy része korábban Fidesz közeli volt, mint például a korábbi miniszter Chikán Attila, az egykori tanácsadó, Csaba László, illetve a volt országgyűlési képviselő, Tölgyessy Péter, és államelnök (Sólyom László) is akad köztük, ezért legalábbis feltűnő, hogy miért éppen most, a választási kampány kezdetén jöttek rá arra, hogy minden rosszul megy az országban. Az említett gazdasági problémák ugyanis nem újkeletűek. Azokra korábban sokan mások is figyelmeztettek. Például már akkor is fennálltak, amikor a most nyilatkozók közül egyesek miniszteri vagy egyéb döntéshozói, illetve parlamenti véleményformálói pozícióban voltak, ezért komoly lehetőségük volt befolyásolni a folyamatokat.
Most viszont megtévesztő, hogy ezt úgymond „konzervatívként” teszik. Talán itt lenne az ideje annak, hogy tisztázzuk, mit értünk „konzervatívon” és mit „liberálison”
– fogalmazott a közgazdász professzor, aki jelezte: ő maga egyébként rengeteget kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját; egy szakembernek az a dolga, hogy ha problémát lát, jelezze, de az is fontos, hogy fogalmazzon is meg megoldási javaslatokat.
Az azonban legalábbis feltűnő, ha szakemberek hirtelen, éppen a választások előtt jönnek rá, hogy a helyzet drámaian rossz és azzal riogatnak, hogy az ország rohan a szakadék felé. Igen, vannak problémák. De ezekre miért éppen most akarja ez a kör felhívni a figyelmet? És milyen megoldásokat javasolna? Gondolom a szerzők maguk sem hiszik komolyan, hogy minden probléma hirtelen és most keletkezett!? És mi van a nyilatkozók, mint korábbi döntéshozók szakmai felelősségével?
Régi problémákat olvasnak a kormány fejére
Csath Magdolna kiemelte, a kötetet még nem olvasta, így arról alapos és részletes kritikát nem tud mondani, azonban a szerzők korábbi megnyilatkozásai, cikkei alapján azt azért furcsállja, hogy rendszerint olyan problémákat olvasnak a mostani kormány fejére, amelyek már nagyon-nagyon régóta fennállnak. Ő maga is többször írt róluk, de akkor ez a kör nem reagált a szakmai bírálatokra. Példaként említette, hogy milyen régen figyelmeztet arra, hogy nem fektetünk elég pénzt az oktatásba és az egészségügybe, illetve, hogy a magyar kisvállalkozások – a multikhoz képest – hátrányos helyzetben vannak.
Akkor még ebben a liberális szakember körben ezek a problémák senkit nem érdekeltek, a felvetések ezért süket fülekre találtak. Miért éppen most, a választások előtt eszméltek rá, hogy léteznek ilyen problémák? És azok megoldatlanságát miért szinte kizárólag a mostani kormány bűnei közé sorolják? – tette föl a kérdést Csath Magdolna.
A csúnya MTA nem adta ki, tehát cenzúra van
Az Index arra a vezérmotívumra fölfűzve írt egy píárcikkszerűséget a kötetről még csütörtökön, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „kihátrált” ennek a nagyszerű, színvonalas és tudományos alapokon nyugvó könyvnek a kiadása mögül. Majd a művet végül fölkaroló Osiris kiadó vezetőjének, Gyurgyák Jánosnak a véleményét a címbe kitéve jelezték, hogy a kihátrálás természetesen „politikai okokból” történt, hiszen ebben az országban már annyira rettenetesek a viszonyok… Amikor pedig az MTA közleményben cáfolta mindezt, és rámutattak, föl sem vetődött a Hegymenet kiadása, azt az Index ezzel a címmel tette közzé: „Hiába tagadja, kihátrált az MTA a Hegymenet című könyv mögül”. Vagyis mondhat az akadémia bármit, az Index mindenképpen Gyurgyák Jánosnak hisz, és kész. Ez lenne a független és objektív újságírás.
Az MTA főtitkárának cáfolatáról a Válasz.hu cikke alapján már beszámoltunk. Döntsék el önök, kinek hisznek: a könyvnek ingyenreklámot csináló, azt kormánykritikussága miatt az egekig magasztaló Index-cikkeknek, vagy annak az MTA-nak, amelynek elnöke például a CEU-ügyben is bajszot akasztott a kormánnyal, vagyis elég életszerűtlen az akadémiát a kormány pincsijeiként láttatni. Alább az MTA közleményét olvashatják:
„Nem igaz az az állítás, hogy a »Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon« című, Jakab András és Urbán László szerkesztésében megjelent kötetet eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia adta volna ki, illetve finanszírozta volna. Így nem helytállóak a sajtóban megjelent azon állítások, melyek szerint az MTA kihátrált volna a kötet kiadásából, ugyanis nem is vett részt a folyamatban. Az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsághoz nem érkezett olyan pályázat, amely támogatást igényelt volna a kötet kiadásához. Éppen ezért a kötet tudományos megmérettetése ezen a módon nem történt meg, annak tartalma nem került az MTA látókörébe. Ugyancsak ezért nem született akadémiai döntés a kiadvány támogatásáról és kiadásáról, ezért ebben az MTA főtitkára sem vehetett részt. Az MTA főtitkára semmilyen utasítást nem adott senkinek a könyv kiadására vagy támogatására vonatkozóan. Az MTA és annak minden vezetője fontosnak tartja a magyar társadalommal kapcsolatos tudományos kutatások támogatását, ezt rendszeresen végzi, és az eredményekről a nyilvánosságot is folyamatosan tájékoztatja.”
Vezető kép: Ripost.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS