Az új médiaszabályozás eredeti formájában is megfelelt a demokratikus, jogállami követelményeknek, a módosítások következtében a törvényi keretrendszer most már felmerült kifogásokra is választ ad – írja elemzésében az “ellen-TASZ”-ként is emlegetett Alapjogokért Központ. A neves, de inkább a kormány szellemi holdudvarához kötődő jogászokból álló szervezet a Velencei Bizottság legújabb vizsgálódásának hírére reagált.
A Velencei Bizottság küldöttsége ezen a héten Magyarországon járt, vizsgálva az előző ciklusban elfogadott új médiaszabályozást, ezért az Alapjogokért Központ indokoltnak tartotta újból megvizsgálni a médiát érintő jogszabályok legfontosabb rendelkezéseit – olvasható az elemzés összefoglalójában. Azt írják: “A 2010-ben elfogadott új médiaszabályozást az elmúlt években számos politikai és jogi kritika érte. Míg a politikai jellegű kritikákról kiderült, hogy alaptalanok, addig a konkrétan felmerült jogi kifogásokra a jogalkotó maradéktalanul reagált. Így az Európai Bizottság, az Európa Tanács kritikáinak, illetve az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően az Országgyűlés számos alkalommal módosította a vonatkozó törvényeket. Az új szabályozási koncepció lényegét érintő vádak azonban semmilyen hivatalos fórumon nem nyertek bizonyítást, tekintettel arra, hogy azok jogilag nem voltak megalapozottak. Így alaptalannak bizonyultak azon kritikák, melyek az új médiahatósági struktúra konvergens – tehát a hírközléssel kapcsolatos hatásköröket is felölelő – jellegét érintették.
Alaptalannak bizonyultak a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatok kifogások is, de a korábban politikai elfogultsággal vádolt Médiatanács konkrét, gyakorlati működését sem érte érdemi kritika. Azon pontok tekintetében pedig, melyek kapcsán valóban megfogalmazódott jogi ellenérv – így az újságírói forrásvédelem vagy az írott sajtóra vonatkozó egyes tartalmi követelmények kapcsán –, ott a jogalkotó lépett és változtatott. Bár az Alapjogokért Központ szerint az új médiaszabályozás eredeti formájában is megfelelt a demokratikus, jogállami követelményeknek, a módosítások következtében a törvényi keretrendszer most már azokra a kifogásokra is választ ad, melyek legalább meghaladták a politikai vádaskodás szintjét. Mindemellett azonban érzékelhető, hogy számos olyan félreértésen alapuló kritika kelt önálló életre a téma kapcsán, melyet időről időre cáfolni érdemes. “
A teljes elemzés ITT olvasható el.
A vezető képen az Egymillióan a magyar sajtószabadságért mozgalom egy kevésbé jól sikerült demonstrációja.
PS-összefoglaló
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS