Járványügyi intézkedések – Nemzetközi összevetésben is gyorsan lépett Magyarország

Egzakt módon nehéz meghatározni, hogy a koronavírus-járvány mikor is tetőzik, ám a számok egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon az előzetesen becsült időpontnak megfelelően, május 3-án csúcspontjára ért a járvány, és azóta kisebb mértékben, de folyamatosan csökken az aktív fertőzöttek száma. Óvatosan kimondható: elértük a tetőzést, a szabályok betartása esetén nem fog visszaerősödni a koronavírus-járvány. Magyarországon éppen azért válhatott sikeressé a járványkezelés, mert az első beazonosított fertőzöttek után, késlekedés nélkül azonnal szigorú rendelkezések léptek életbe – írta pénteken a Magyar Hírlap.

Egy folyam áradása esetén egyértelmű a tetőzés idejének a megállapítása, hiszen többnyire kiszámítható, mekkora víztömeg érkezik még, melyik az a pillanat, amikor a legmagasabb a vízállás. Egy járvány esetében azonban soha nem lehet tudni, hogy előre nem látható okokból nem alakulnak-e ki új gócpontok, nem ugrik-e meg ettől a fertőzöttek száma. A járvány pillanatnyi helyzetét két mérőszám érzékelteti egyértelműen. A kezdeti időszakban a fertőzés dinamikájára, a vírus terjedésének sebességére érdemes figyelni. Vagyis arra, pontosan hány nap alatt duplázódik meg a fertőzöttek száma. Ez már akkor is megmutatja a betegség terjedésének lassulását, amikor a fertőzöttek száma még növekszik. Magyarországon április elején is gyors volt a növekedés, egy hét alatt megduplázódott az igazolt fertőzöttek száma. Április 12-e után azonban gyorsan fékeződött a folyamat, 19-ig már csak harminc százalékkal emelkedett az összes fertőzött száma. Március 22-e és 29-e között 235 új beteg is elegendő volt a duplázódáshoz, ám április 12-e és 19-e között már 431 új fertőzött is a járvány lassulását jelezte, ugyanis ekkor 1485 megbetegedés kellett volna a duplázódáshoz.

Ezek az alacsony számok egyértelműen igazolják: sikerült megakadályozni, hogy Magyarországra több csatornán érkezzen meg a járvány, és a határozott intézkedéseknek köszönhetően gyorsan sikerült lokalizálni. Nálunk mindössze három hétig duplázódott a megbetegedettek száma, és ebben a három hétben csak tizenegyszeresére emelkedett a fertőzöttek száma, míg a szomszédos Romániában négy hétig emelkedett dinamikusan, ráadásul abban az időszakban összesen huszonötszörösére nőtt az érintettek száma. Ausztriában, ahol a síturizmus miatt későn néztek szembe a szomszédos észak-olasz területeken felbukkanó vírussal, a járvány az első aktív hetében szabadon terjedhetett, ugyancsak három hétig duplázódott a fertőzöttek száma, de ezen idő alatt az egyébként is magas induló szám a négyszázhúszszorosára ugrott. És mint tudjuk, nem itt volt a legriasztóbb a növekedés. Spanyolországban három hét alatt az ötezerszeresére (!), Olaszországban a négyezerszeresére emelkedett.

Érdemes még azokat az országokat is megvizsgálni, amelyek kezdetben elkerülhetőnek hitték a megszorításokat, vagy azóta is csak mérsékelt intézkedéseket vezettek be. Nagy-Britanniában is mindössze négy hétig tartott a duplázódás, ám az ezt követő négy hétben csupán fékezni tudták a terjedést; április első hetében ugyanúgy 35 ezer felett volt a regisztrált új betegek száma, mint a hónap utolsó hét napján. A nagyobb esetszám miatt ez értelemszerűen százalékosan tekintve lassulásnak értékelhető, de még május elején sem tudták kézben tartani a folyamatot. Ugyanez történt meg Belgiumban és Hollandiában, azzal a fontos különbséggel, hogy május elején már kezelhetővé vált a terjedés. Svédországban – ahol március végéig kevesebb fertőzöttet tartottak nyilván, mint a szomszédos Norvégiában – áprilisban annyira elszabadult a vírus, hogy háromszorosára nőtt a szomszédos államban mértekhez képest. A legfertőzöttebb országok közül nem említettük Franciaországot, ahol többször is jelentősen lefelé korrigálták az értékeket, így gyaníthatóan majd csak a járványt követően, az utólagos kiigazításokkal válhat átláthatóvá az ott lejátszódott folyamat.

Két országra – az Egyesült Államokra és Oroszországra – érdemes külön is kitérni. Amerikában eleinte ugyancsak alábecsülték a járvány veszélyeit, ezért a Nagy-Britanniában tapasztaltakhoz hasonló folyamat játszódott le, és bár már nagyon szeretnének lazítani a megszorításokon, még a legutóbbi héten is majdnem 200 ezer új fertőzöttet regisztráltak. Oroszországot kezdetben megvédte a kemény téli klíma, és ez megtévesztette az ottani hatóságokat. A tavasz beköszöntével, a felmelegedéssel párhuzamosan azonban elszabadult a vírus; pillanatnyilag napi tízezer új esetet számolnak, pedig elképesztő mennyiségű tesztet végeznek, a WHO által ajánlottnak a háromszorosát, a fertőzöttek számához képest hatszor többet, mint az Államokban, és kétszer többet, mint a jó példának tartott Németországban. Éppen Oroszország igazolja, hogy nincs az a tesztmennyiség, amennyivel megállítható lenne a vírus, ha a megszorító intézkedéseket megkésve hozzák meg.

Magyarországon éppen azért válhatott sikeressé a járványkezelés, mert az első beazonosított fertőzöttek után, késlekedés nélkül azonnal szigorú rendelkezések léptek életbe. Az országon áthaladó tranzitforgalmat szigorúan ellenőrizték, míg a belső mozgásokat kor- és időhatárokkal drasztikusan megfékezték. Ezért lehetett több héttel rövidebb idő alatt elérni a tetőzést, amit az aktív betegek számának csökkenése hűen mutat. Pillanatnyilag erről az illetékes szervek még óvatosan fogalmaznak, hiszen az aktív betegek száma éppen május 3-án ért kétezres számmal a csúcsra, és csupán 4-e óta csökken ez az érték, amely a legtöbb országban két hétig ingadozóan változott – több helyen átmeneti csökkenést követően felugrott, vagy lendületes mérséklődést követően néhány napig enyhe emelkedésbe váltott –, éppen aszerint, hogy mennyire hitték el a járvány felett aratott győzelmüket. A fertőzéssel korábban találkozó országok példája éppen azt mutatja, nem árt az óvatosság. Európa legtöbb országa már valóban elérte a csúcspontot, ám a világ számos területén – Latin-Amerikában, Indiában, Délkelet-Ázsiában – még erőteljesen növekszik az új esetek száma, ezért a pandémia még nem érte el a csúcspontot, csupán kontinensünk középső és nyugati fele kezdhet lassan fellélegezni.

Forrás, fotó: Magyar Hírlap