Jelentős változásokat hoz az új büntetőeljárási törvény

Jelentős változásokat hoz a július 1-jétől hatályos új büntetőeljárási törvény (Be.): átalakítja az ügyészség és a nyomozóhatóság kapcsolatát, egységesíti a leplezett eszközök alkalmazásának szabályait, bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a tárgyalási szakasz elkerülését és nagyobb hangsúlyt fektet az áldozatvédelemre.

Miskolczi Barna, a Legfőbb Ügyészség megbízott főosztályvezető ügyésze egy pénteki háttérbeszélgetésen elmondta: az új törvény tavalyi elfogadását többéves, az ügyészség aktív részvételével zajló munka előzte meg. 

A kabinetfőnök – aki az ügyészség részéről összefogta a kodifikációs munkát – hozzátette: az új Be. egyik fontos vívmánya, hogy abba teljes körűen beemelték a nyomozó hatóságok ágazati törvényeiben található, titkos eszközökre vonatkozó szabályozásokat, korábban ugyanis az ágazati szabályok összehangolatlansága miatt többször is előfordult, hogy a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat a bíróság kirekesztette a bizonyítékok köréből.   

Közölte: az új Be. rögzíti a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés – az úgynevezett leplezett eszközök, például a fedett nyomozó, a rejtett figyelés, az álvásárlás, a telefonlehallgatás alkalmazásának – szabályait, amelyek a korábbiakhoz képest többletgaranciákat is tartalmaznak, így megalapozatlanok azok a kritikák, amelyek szerint a jövőben a hatóság bárkit kontroll nélkül lehallgathat.

Kiemelte: a leplezett eszközöket továbbra is csak célhoz kötötten lehet alkalmazni, de míg korábban a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében mindezt a büntetőeljárás garanciarendszerén kívül tették, a jövőben ez csak a büntetőeljárásban lesz lehetséges. A leplezett eszközök alkalmazása az elejétől fogva ügyészségi és bírói kontroll mellett zajlik, ugyanakkor az információk felhasználása könnyebbé válik.

Vida József megbízott főügyészségi csoportvezető arról beszélt, az új Be. szerint a nyomozás két fő szakaszra oszlik, a felderítésre és a vizsgálatra, a kettő közötti választóvonalat a gyanúsított kihallgatása jelenti. A felderítés “ura” a nyomozó hatóság, az ügyész a törvényesség felett őrködik. A gyanúsított kihallgatása után, a vizsgálati szakaszban az ügyész veszi át az irányítást, és akár eljárási cselekményre is utasíthatja a nyomozó hatóságot.

Mint mondta, a változtatás oka, hogy az eredményes felderítéshez szükséges erőforrások döntően a nyomozó hatóságoknál összpontosulnak, a vádért viszont az ügyész felel, ezért a vizsgálati szakaszban minden eszköznek rendelkezésére kell állnia ehhez.

A csoportvezető hangsúlyozta: az új Be. hatékonyabban védi az áldozatokat és a sértetteket, például a jövőben a sértett az eljárás során bármikor külön nyilatkozhat arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett el, milyen vagyoni hátrány érte. A különleges bánásmódot igénylők számos egyedi igényét – mint amilyen a speciális helyiségben történő kihallgatás, a kép- és hangfelvétel készítése, a távmeghallgatás, a segítő közreműködése – is figyelembe vehetik a nyomozó hatóságok. Emellett a jövőben a sértett lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye is megalapozhatja a bíróság illetékességét.

Vida József szólt az új törvénynek a terhelti beismerésen alapuló, az eljárást gyorsító szabályairól is. Mint mondta, a hatályos Be. is ismer a terhelt beismerésén alapuló eljárásokat, ilyen a közvetítői eljárás, a bíróság elé állítás, a tárgyalásról lemondás és a tárgyalás mellőzése. A bíróság elé állítás az új törvényben is megmarad, de a ritkán alkalmazott, a terhelttel való megegyezésen alapuló tárgyalásról lemondás helyett új rendszert alakítottak ki. Ennek lényege, hogy a nyomozási szakban, a vádemelés előtt az ügyész, a terhelt és a védő – a bíróságtól függetlenül – formális megállapodást köthet. Az ügyész a megkötött egyezségnek megfelelően emel vádat, a bíróság pedig csak az egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg.

A vádemelést követő bírósági előkészítő ülés keretében is meg lehet majd egyezni, az ügyész ebben az esetben a vádiratban megjelölheti azt a szankciót és annak mértékét is, amelyet hajlandó elfogadni, ha a terhelt a bűnösségét beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az ügyész indítványa ebben az esetben a bíróságot annyiban köti, hogy a vádiratban foglaltnál súlyosabb szankciót nem alkalmazhat.

A megegyezés feltétele azonban, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész állapítja meg – szögezte le Vida József.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az új Be. tájékoztatásra vonatkozó új szabályairól elmondta: mivel a felderítési szakban az ügy “ura” a nyomozóhatóság, az ügyészség ekkor csak a törvényesség érdekében tett intézkedésekről – például panaszelbírálás – tájékoztat, a gyanúsítotti kihallgatás után azonban az ügyész irányító szerepbe kerül, így az ügyészség szélesebb körű tájékoztatásra lesz jogosult.

Emellett a jövőben az ügyészség a bírósági eljárás során is adhat tájékoztatást például a vádmódosításról, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a jogorvoslati nyilatkozatokról. 

Újdonság az is, hogy az új Be. alapján már nemcsak a sajtó, de például a nyilvánosságot tájékoztató más közreműködők – például a blogok – számára is adható tájékoztatás, meghatározott feltételek teljesülése esetén.

MTI, Vezető kép: MTI