A koronavírus-járvány, valamint az általa okozott gazdasági válság Európa-szerte komoly kihívás elé állította a nemzetállamok szociális ellátórendszereit. Az Alapjogokért Központ a 2006 és 2019 közötti időszakban vizsgálta a társadalom ellenálló képességének egy akut válsággal szembeni erősödését. A kutatás eredménye az, hogy a magyar társadalom szociális biztonságát leíró statisztikai adatok 2012 óta folyamatosan javulnak: jelentősen, huszonhétről nyolc százalékra csökkent a mélyszegénységben élők aránya, 2010 óta pedig Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység az Európai Unióban.
Magyarországot és a magyar társadalmat kedvező időszakban, a szociális biztonsági háló 2012 óta tartó erősödésnek idején tette próbára a járványhelyzet és a gazdasági dekonjunktúra. A magyar társadalom szociális biztonságát leíró statisztikai adatok 2012 óta folyamatosan javulnak: jelentősen, huszonhétről nyolc százalékra csökkent a mélyszegénységben élők aránya. Kedvező adat az is, hogy míg 2010-ben a magyar lakosság háromnegyede nem tudta volna egy váratlan anyagi kiadásának fedezetét biztosítani, addig ez az arány 2019-re harminchat százalékra csökkent – írta a 888.hu. A nyugdíjasokat fenyegető súlyos anyagi deprivációban élők aránya is csökkent: 2006-ban húsz, 2019 végén 6,5 százalékuk élt súlyos anyagi nélkülözésben, ráadásul nemcsak az idősek, hanem a gyermekkorúak szociális biztonsága is erősödött. Míg 2006 és 2012 között 23,5 százalékról 35,6 százalékra emelkedett, addig 2013 és 2019 között tizenegy százalékra mérséklődött a súlyos anyagi deprivációban élő gyermekek aránya.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat mérései szerint 2006-ban a magyar lakosság csaknem ötöde mélyszegénységben élt, amely arány – a 2008-as világgazdasági válság következményeként – 2012-re huszonhét százalékra emelkedett. 2013-tól kezdve azonban pozitív fordulat következett: a gazdasági fellendülésnek és a kormány szociális hálót erősítő intézkedéseinek köszönhetően folyamatos és jelentős mértékű volt a csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányát illetően. A szegénység veszélyének leginkább kitett, legsérülékenyebb társadalmi csoportok – a nyugdíjasok és a gyermekek – körében is hatalmas csökkenést mutat a mélyszegénységben élők aránya az utóbbi tíz évet vizsgálva.
Míg 2006 és 2014 között egy váratlanul kiadást a nyugdíjasok hatvannégy-hetven százaléka nem tudott megoldani, addig az utóbbi években e mutató lényegében megfeleződött, 2019-re harminchárom százalékra csökkent az ebbe a körbe tartozó nyugdíjasok aránya. A második határozott életszínvonal-emelkedés a legalább kétnaponta történő húsételfogyasztás lehetősége kapcsán figyelhető meg. Míg 2006-ban a nyugdíjasok harmadának nem adatott meg a minimum kétnaponta való hús- vagy halfogyasztás lehetősége, 2019-ben ez az arány 14,5 százalékra csökkent. A harmadik jelentősen javuló mutató a lakás megfelelő melegen tartásának lehetőségét vizsgálta: 2006-ban még a nyugdíjasok tizenhárom százaléka nem tudta megfelelően fűteni a lakását, arányuk 2019-re 3 százalék körülire csökkent.
2010 óta Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység az Európai Unióban. 2006-ban a gyermekek 23,5 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben, majd ez az arány 2012-re 35,6 százalékra emelkedett. 2013-tól ez a trend megváltozott, és azóta folyamatosan csökken a mélyszegénységben élő gyermekek aránya. 2019-ben tizenegy százalékuk tartozott a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, ami azt jelenti, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek aránya hetven százalékkal csökkent az Orbán Viktor vezette kormányok időszaka alatt. Ezzel kijelenthető, hogy ma jóval kevesebb a nélkülöző gyermek Magyarországon, mint 2010 előtt volt.
Forrás: 888.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS