Magyarországon is megjelent a majomhimlő – erősítette meg Müller Cecília országos tisztifőorvos kedden. Egyelőre még semmit nem tudunk arról a harmincnyolc éves férfiról, akinek a mintájában megtalálták a kórokozót. Amit tudunk, az az, hogy jelenleg Nagy-Britanniában százhetvenkilenc, Spanyolországban százhúsz, Portugáliában kilencvenhat embernél mutatták a fertőzést, de ettől a valódi fertőzöttek száma akár több is lehet. A WHO szerint május 20-ig még senki sem halt meg a körülbelül háromszáz fertőzött közül. A fenti országokon kívül fertőzötteket találtak Ausztráliában (2), Ausztriában, Németországban (5), Belgiumban (3), Franciaországban (7), Csehországban (2), Hollandiában (12), Olaszországban (4), Svédországban (2), Svájcban és Izraelben. Az Egyesült Államokban május 18-án, Massachusettsben regisztrálták az idei első esetet, és még további négyet vizsgálnak – írta a Time.
Szegő Miklós írása
Ami az „eredetét” illeti, 1970 óta tizenegy afrikai országban jelentettek majomhimlős emberi megbetegedést: Benin, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Elefántcsontpart, Libéria, Nigéria, a Kongói Köztársaság, Sierra Leone és Dél-Szudán. 2017 óta Nigériában nagymértékű járvány tört ki, több mint ötszáz gyanús és több mint kétszáz megerősített esettel, ezért ma a legtöbben úgy vélik, hogy a vírus eredetileg Nigériából származik.
Az eddigi esetek halálozási aránya körülbelül három százalék. Ez éppen annyi, mint a COVID-19 esetében (529 millióból 6,29 millió, azaz 3,3 százalék.) Persze az már most is látszik, hogy a két vírus terjedési sebessége és annak a módja között óriási különbség van, arról nem is beszélve, hogy általában a majomhimlős beteg két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától is meggyógyul. Az persze igaz, hogy Rusvai Miklós virológus nem volt túl optimista, amikor azt mondta az InfoRádióban: „
Most, hogy megindult a turizmus, és ez alkalmat ad a majomhimlő vírusának arra, hogy Afrikán kívül is megjelenjen. Csak az alkalmat várta.
Viszont azzal nyugtatott meg bennünket, hogy a majomhimlő csakis szoros érintkezés útján terjed, tehát az nem elég, ha egy fertőzött eltüsszenti magát a villamoson, sőt, akkor sem kaphatjuk el, ha nem érintkezünk erdei állatokkal, majmokkal, esetleg mókusokkal vagy rágcsálókkal. Ez nem vicc, mert 2004-ban az első eseteket az Egyesült Államokban fedezték fel, és kiderült, hogy valamennyi fertőzést Afrikából behozott prérikutyák okozták. Rendben van, nem simogatunk sem prérikutyát, sem afrikai mókust. A melegeknek nincs szerencséjük, mert mióta kiderült, hogy az első száz beteg között „többen vannak” , most még azzal a tudattal is meg kell küszködniük, hogy a majomhimlő lehet „az új AIDS”, amely fokozottan fenyegeti őket.
Mégiscsak van itt egy apró kis bökkenő. Hogy az ördögbe’ lehet, hogy számtalan forrás szerint tavaly (!) márciusban, egy müncheni nemzetközi biológiai biztonsági konferencián szimulációt tartottak „egy szokatlan majomhimlő-törzset érintő globális járványról”? A szimuláció alapfeltevése az volt, hogy a globális járvány kitörése 2022 májusában lesz. Hát nem pont így történt? A fenti linken olvasható hivatalos beszámoló szerint az elképzelt globális világjárványt egy olyan terrortámadás okozta, amelyet nem megfelelő biológiai biztonsággal és gyenge felügyelettel rendelkező laboratóriumban kifejlesztett vírussal követtek el, egy Brinia nevű kitalált országban. A szimuláció szerint a virtuális világjárvány több mint hárommilliárd esetet és kétszázhetven millió halálesetet eredményezett világszerte.
Egy szimuláció persze semmit nem jelent. Az egy matematikai, statisztikán alapuló komoly „játék”, amely segíthet elképzelni az elképzelhetetlent, és az ennek alapján szerzett tapasztalatok akár milliók életét is megmenthetik, de tavaly márciusban vajon miért pont a majomhimlő kitörését kezdték el elemezni? Miért beszéltek akkor globális járványról és most miért mondják a tudósok, hogy ez nem a Covid 2.0 esete és nem lesz belőle pandémia? És miért van az, hogy a mértékadó Fortune magazin szerint az Egyesült Államok tizenkilencmillió, majomhimlő elleni oltóanyagot rendelt meg egy dán cégtől néhány nappal ezelőtt?
Mindez akár véletlen is lehetne, ha nem emlékeznénk a Covid szimulációjára, amelyet 201-es eseménynek neveztek. Ezt a programot 2019 októberében a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központban rendezték meg a Bill és Melinda Gates Alapítvánnyal és a Világgazdasági Fórummal együttműködve. A meghívásos eseményen komoly egészségügyi szakemberek, szakpolitikai szakértők és üzleti elemzők vettek részt, akik mindannyian arra összpontosítottak, hogyan reagálnának a különböző intézmények egy halálos vírus megjelenésére. Az akkori – kitalált – kórokozó egy „speciális koronavírus” volt, amely – a három és fél órás szimuláció szerint – „papíron” hatvanötmillió ember halálát okozta másfél év alatt. Erről annak idején számos honlap írt, például ez, vagy ez. Utóbb a Johns Hopkins azt állította, hogy a szimuláció eredményeként nem jutottak konkrét számadathoz és nem „pont” a nCoV-2019 járványt jelezték előre. Csak – mit tesz Isten – két hónappal a szimuláció után már fel is fedezték az első Covid-19-beteget, és nem igazán hihető, hogy a járvány szimulációja nyomán semmilyen adathoz nem jutottak.
Visszatérve a majomhimlőre, a betegség ellen hatásos lehet az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2018-ban jóváhagyott vírusellenes készítmény, a TPOXX, illetve egy védőoltás, amelyet 2019-ben hagyott jóvá az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatala, az FDA. Ezt – kissé meglepő módon – Dániában állítják elő: a dán Bavarian Nordic biotechnológiai vállalat gyártja és a márkaneve Jynneos. A vakcina a himlővírus élő változatát használja, amelyet úgy alakítottak ki, hogy ne tudjon szaporodni a szervezetben vagy fertőzést okozni, de képes aktiválni az immunrendszert. A vakcina egyaránt hatásos a majomhimlő és a himlő ellen is. Az Afrikában beoltott emberek körében végzett vizsgálatok szerint a vakcina két adagja – huszonnyolc napos különbséggel beadva – körülbelül nyolcvanöt százalékos hatékonysággal védte meg az embereket a majomhimlőtől.
A Jynneost tavaly novemberben az Immunizációs Gyakorlatok Tanácsadó Bizottsága is megvizsgálta, majd azt javasolta, hogy elsősorban azok oltassák be magukat, akiknél a legnagyobb a fertőzés kockázata, beleértve a majomhimlő-vírust tanulmányozó laboratóriumokban dolgozó tudósokat, az elsősegélynyújtókat és olyan dolgozókat, akik kapcsolatban állnak majomhimlővel fertőzött emberekkel. És akkor most mi van? – kérdezhetnénk. Adott körülbelül háromszáz fertőzött, egy igen lassú terjedés és egy, az FDA által is jóváhagyott védőoltás. Most úgy tűnik, hogy a majomhimlőből nem lesz pandémia. Egy biztos: amíg Bill Gates nem vásárol nagyobb mennyiségű részvényt vagy tulajdont a védőoltást gyártó dán Bavarian Nordic vállalatból, addig nyugodtan aludhatunk.
Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS