Életfogytiglani fegyházra ítélte a két rendőrt életveszélyesen megsebesítő Teréz körúti robbantás vádlottját többszörösen minősített emberölés és terrorcselekmény miatt a Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében. A huszonhat esztendős Papp László Gergely az elsőfokú ítéletben meghatározott huszonöt év helyett legkorábban harminc év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A jogerős határozatot meghozó Fővárosi Ítélőtábla részben helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék szeptemberben meghozott döntését, amely kimondta, hogy Papp László Gergely egyedül tervelte ki és hajtotta végre a merényletet, célja pedig az volt, hogy megszerezze a felrobbantott rendőrök fegyvereit, hogy azokkal védje meg magát az általa a vallomásaiban többször említett, de nem konkretizált üldözőitől. Érdekesség, hogy az elsőfokú büntetőperben a Központi Nyomozó Főügyészség még terrorcselekmény előkészületének megállapítására tett indítványt, és mivel a törvényszék annak kísérletét állapította meg, a vádhatóság ebben a témakörben enyhítésért jelentett be fellebbezést tavaly. A másodfokú eljárásra az ügyészség már úgy foglalt állást, hogy a terrorcselekmény befejezettnek tekinthető, amivel a táblabíróság egyet is értett. Az majd az ítélet írásos indokolásából derülhet ki, hogy a súlyosítási tilalmat miként hidalta át a Fővárosi Ítélőtábla. A befejezett terrorcselekmény megállítását vélhetőleg alátámasztotta az is, hogy a rendőrök a vádlott akaratán, szándékán kívül maradtak életben, emellett a bíróság azt is figyelembe vehette, hogy Papp a merénylet után egy emailt írt a Belügyminisztériumnak, az elküldetlen üzenetben az állt: egymillió eurót követel azért, hogy ne hajtson végre további, a Teréz körútinál is súlyosabb támadásokat.
Személyiségzavaros, de épelméjű a merénylő
Papp László Gergelyt a 2016 szeptemberében elkövetett merénylet után egy hónappal fogták el lakóhelye közelében, Keszthelyen, de letartóztatása után hónapokig nem állt szóba a nyomozókkal, majd egyszer csak beszélni kezdett, és részletes beismerő vallomásában feltárta az említett indítékait is. Az elsőfokú eljárás kezdetén ezeket visszavonta, kérdésekre sem válaszolt, és egyre furcsábban viselkedett: végig nevetgélt a felrobbantott rendőrök vallomása közben, rendszeresen megzavarta a tárgyalások rendjét, botrányokat keltett. Később engedélyt kapott arra, hogy távollétében folytatódhasson a bizonyítás. A vádlottat az eljárásban egymás után négyen védték, de a neves jogászokkal sem igazán kommunikált. A fiatalembert négyszer vizsgálták meg az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben, ahol megállapították, hogy személyiségzavara ugyan van, de nem szenved kóros elmeállapotban, tisztában volt azzal, hogy mit tett, amikor a robbantást megtervezte és végrehajtotta. Hozzátartozói közül leginkább az apja igyekezett bebizonyítani, hogy fiának semmi köze a történtekhez, de tanúként a bíróság nem engedélyezte neki, hogy az összes, a valóságtól számos esetben jócskán elrugaszkodott történetét előadhassa és bizonygathassa. Az apának jelenleg is hangoztatott meggyőződése, hogy a merényletet az Orbán-kormány mögötti háttérhatalmak hozták össze, hogy valamiről eltereljék a figyelmet, fiát pedig csak baleknak használták az ügyben. Érdekesség, hogy a több száz kilométerre lakó apa a robbantás időpontjában maga is a helyszín közvetlen közelében volt, találkozott a menekülő fiával, de ezt az egybeesést a hatóságok végül nem vizsgálták. Papp László Gergely személyiségjegyeinek kialakulásához vélhetőleg az is vezethetett, hogy szülei elváltak, majd gyermekkorában egy láthatásról apja a húgával együtt nem vitte vissza őt az anyjához, hanem külföldre mentek, majd évekig Dél-Amerikában bujkáltak. Az apa a perben maga is üldözési tudatnak megfelelő nyilatkozatokat tett a bíróságnak és a sajtónak is. A Magyarországon eddig példátlan merénylet mágnesként vonzott egy kisebb, ufóhívőkből, idegenek által rendszeresen elraboltakból, más dimenziók entitásaival kommunikálókból álló társaságot, amelynek tagjait számos esetben rendre kellett utasítani a tárgyalások alatt, hogy ne zavarják az eljárást.
Papp László Gergely egyszer sem mutatta a megbánás jeleit
Bár a másodfokú eljárásra a védelem számos bizonyítási indítványt tett, azokat a Fővárosi Ítélőtábla nem fogadta el, egyebek mellett azt sem, hogy a vádlottat a korábbi négy alkalom után újabb elmeszakértők vizsgálják meg. Papp László Gergely hiába vonta vissza a Fővárosi Törvényszéken az összes korábbi vallomását, azokat a bíróságok mégis figyelembe vették, ahogy a Belügyminisztériumnak el nem küldött zsaroló levél mellett azt az üzenetet is, amelyet a Papp ugyancsak a tárcának küldött el a merénylet után, és abban mérnöki pontossággal írta le a pokolgép elkészítése előtt végzett kísérleteit, a bomba összeszerelését, szállítását és a támadás kivitelezését. A fiatalember a szerkezetbe nagyobb mennyiségű szeget is tett, hogy azzal növelje a pokolgép romboló hatását. Nem rajta múlt, hogy a kiszemelt rendőrök nem haltak meg, de ahhoz nagyon közel álltak: a járőrpárosban szolgálatot teljesítő fiatal nő kisagyába fúródott az egyik repesz, amit ritkán lehet túlélni, emellett több nyílt törést is szenvedett; társa ugyancsak súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett. Papp László Gergely a büntetőeljárásban egyszer mutatta a megbánás jeleit.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS