Isteni hivatás a helyben maradás, a kitartás, hogy ott kell megmaradunk, ahol születtünk – nyilatkozta William Hanna Shomali jordániai püspök, aki az üldözött keresztények megsegítéséért életre hívott államtitkárság meghívására érkezett Budapestre. A püspök a jordániai keresztények helyzetét úgy jellemezte, hogy a nyugodt életet és a megbecsülést még a béke szigetének tartott országban is diszkriminatív, keresztényellenes rendelkezések árnyékolják. Rétvári Bence parlamenti államtitkár ugyanitt arról beszélt, ha Európa feladja önazonosságát, nem szabad meglepődni azon, hogy idegenek kezdenek dörömbölni a kapuján és később teljesen át akarják rendezni azt az otthont, amit Európának hívunk.
A püspök elöljáróban köszönetét fejezte ki, hogy a magyar kormány odafigyel az üldözött keresztényekre. Mint elmondta, a keresztények az I. századi keresztények leszármazottai, számuk mára 14 millióra tehető, amelyből 10 millió kopt keresztény, akik Egyiptomban élnek. Hozzátette, bár a közel-keleti keresztények egy széles mozaik részei, arányuk folyamatosan csökken az egyes országokban. Mint kifejtette, 1918-ban még 14 százalék volt a teljes lakossághoz viszonyított arányuk, 2018-ra ez 4,5 százalékra csökkent. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az aránycsökkenés nem jelent feltétlen létszámcsökkenést, és ez reményt adhat a közel-keleti kereszténység fennmaradására. Száz éve ugyanis még csak kétmillió volt a keresztények száma, és paradox módon mára 14 milliós közösségről beszélünk.
A kereszténység minőségi kisebbség
Az egyházi vezető arról is beszélt Jordánia arról a szent folyóról kapta a nevét, ahol Keresztelő Szent János Jézust megkeresztelte, ezért az ország a szentföld résznek tekintendő. A jordániai keresztények véleménye szerint kevésbé ismertek a világban, és ez főképp annak köszönhető, hogy békében és tiszteletben és stabilitásban élnek. A kormány és a királyi család is támogatja, és elismeri a keresztények hozzájárulását mind a gazdaság teljesítményéhez, mind az kulturális sokszínűséghez. A jordániai keresztények elkötelezettek a palesztinok ügy emellett, ezen felül a sikeres integráció révén arabnak, az arab világ részének tartják magukat. Mint megjegyezte, a keresztényég egy minőségi kisebbséget képvisel az országban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Jordániában is vannak a keresztényeket diszkrimináló törvények és szokások. Így a keresztényről muszlim hitre térést elfogadják, de fordítva már nem. Ugyanígy nem vehet feleségül keresztény férfi muszlim nőt, csak fordítva. Emellett egyes tankönyvek teljesen kihagyáj a keresztények jelenlétét, ezzel a radikalizmust erősítve. Problámát jelent továbbá az országban a Muszlim Testvériség jelenléte is.
Sosem fognak visszatétni
Shomali püspök elmondta, az országot a béke mellett jelentős mértékben érintette a menekültkérdés, hiszen Palesztinából, Szíriából és Irakból számtalan üldözött érkezett az országba. Ezek közül a szírek mellett az iraki keresztények sorsát nevezte a legtragikusabbnak. Utóbbiak esetében arról beszélt, hogy egy politikai cunami gyakorlatilag szétszórta ezeket a keresztényeket a világ négy sarkába. Négy hullámban érkeztek, amelyből az utóbbi kettő, Bagdad 2003-as, valamint Moszul 2014-es eleste volt a legsúlyosabb. Ekkor már valójában nincstelenül érkeztek, jelenleg 15 ezerre tehető a számuk. Mint az egyházi vezető megjegyezte, ez a kisebbség soha nem fog hazájába visszatérni, még akkor sem, ha viszonylagos béke köszönt az országba. A rettegés miatt inkább Kanadába, vagy Ausztráliába indulnak.
Isteni hivatás a helyben maradás
Arról is beszélt, a kereszténység jövője az arab világban elsősorban attól függ, milyen nézőpontból tekintünk rá. Katolikus püspökként ő a hit erejében bízik, a hitben keresi a választ még akkor is, ha a tudományos érvek mindezt megkérdőjelezik. Véleménye szerint hinni kell abban, hogy Isteni hivatás a helyben maradás, a kitartás, hogy ott kell maradunk, ahol születtünk. Fontosnak nevezte a megmaradásban a keresztény közösségek megosztottságának felszámolását, hiszen csak egységesen lehetnek erősek. Elengedhetetlennek nevezte továbbá a vallásközi dialógust is, a kisebbségi komplexus felszámolását. Mint megjegyezte 14 századnyi együttélésből kiindulva van remény a megbékélésre, az iszlám nagyobb része ugyanis mérsékelt. A megmaradás, mint hangsúlyozta, nemcsak lehetőség, hanem kötelesség.
Nem a nincstelenek dörömbölnek Európa kapuinál
Rétvári Bence parlamenti államtitkár köszöntőjében arról beszélt, eddig egyedi a kormányzat azon törekvése, hogy az üldözött keresztények megsegítésére külön kormányzati egységet hoznak létre, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy idővel egyediből elsővé válnak, és más kormányok is követik ezt a példát. Az államtitkár megemlítette, hogy Magyarország az ébresztőóra szerepét vállalta, amikor a bevándorlási hullámok kapcsán a közel-keleti keresztények embertelen megpróbáltatásai felé fordult, és a világ felé közvetítette, hogy ezek az emberek nem anyagi okok miatt hagyják el hazájukat, hanem az üldöztetés miatt. Úttörő volt a magyar kormány atekintetben is, hogy különbséget tett menekült és bevándorló közt, és abban is, hogy emellett Európa külső határainak megvédését javasolta, amellyel azóta a legtöbb európai ország egyetért. Rétvári Bence hangsúlyozta, a kormány arra is igyekszik ráirányítani a figyelmet, hogy nem a legszegényebbek azok, akik a magyar határhoz is elékeztek. A legszegényebbek helyben maradnak, mert csak gyalog tudnak útra kelni, ezért nekik csak helyben lehet segíteni. Fontosnak nevezte, hogy ezt a segítést sem a különböző segélyszervezeteken keresztül célszerű megvalósítani, hanem közvetlenül.
Átrendezik Európát
Arról is beszélt, az emberkereskedők gyakran illuzórikus képet festenek Európáról, amelyet paradicsomként jellemeznek, a bevándorlók ugyanakkor itt szembesülnek, hogy a fizetésért, a lakhatásért ugyanúgy dolgozni kell, és ez a tapasztalás csak még több konfliktushoz vezethet. Rétvári Bence szerint nem szabad elfeledkezünk arról sem, hogy a helyzet kialakulásában közrejátszott Európa önfeladása, önazonosságának megtagadása. Ilyen körülménye közt nem meglepő, ha idegenek kezdenek dörömbölni Európa kapuiban, és később teljesen át akarják rendezni azt az otthont, amit Európának hívunk. Mint megjegyezte, a liberális értelmezés szerint az identitás megkülönbözteti az embereket, míg a magyar álláspont szerint az identitás éppen a hasonlóságoktól szól, ami összeköti az európai keresztényeket a közel-keleti testvéreikkel is.
Kezdőkép: saxum.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS