Összeesküvés-elméletek születtek arról, kik törték fel tíz évvel ezelőtt Kádár János és felesége, Tamáska Mária sírját, de máig nem kerültek kézre a tettesek. A rendőrség nagy erőkkel dolgozott az ügyön, de aztán hamar lezárták a nyomozást. Ez többekben gyanút keltett – titkosszolgálati, jobbikos és ’56-os szál is felmerült.
A koporsóból elrabolták az 1956-os szabadságharc leverése után a szovjetek által hatalomba ültetett Kádár koponyáját, több csontját, továbbá a felesége hamvait tartalmazó urnát. Ezzel együtt a szintén a Fiumei úti temetőben álló munkásmozgalmi panteonra azt írták festékszóróval:
Gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat!
A rendőrség akkor nagy erőkkel nyomozott, hatszáz embert hallgattak ki, tudományos szakértőket vontak be, illetve kétmilliós nyomravezetői díjat tűztek ki, de nem akadtak a tettesek nyomára. Fél év múlva le is zárták a nyomozást, ami sok találgatásra adott okot. A gyanú először szélsőjobboldali csoportokra terelődött, 2009-ben egy volt titkosszolgálati alkalmazott névtelenül azt nyilatkozta: a romák ellen abban az évben elkövetett gyilkosságsorozatban érintett „debreceni halálbrigád” egyik gyanúsítottja, Cs. István az internetes fórumokon a Csontrabló nevet használta. Emiatt a sírrablás kapcsán is meggyanúsították. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint éppen azért zárták le 2007-ben villámgyorsan a Kádár-koponya utáni nyomozást, mert a titkosszolgálatok beépültek a halálbrigádba és köreibe. Az is felmerült, hogy egy dúsgazdag, kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező magyar oligarcha rendelte meg a rablást, más találgatások szerint a csontokat Ausztriába vagy Németországba vitték egy olyan megrendelőnek, aki Kádárt okolta rokonai 1956-os haláláért.
Egyébként is elévült már
A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke, Vajnai Attila a Borsnak azt mondta: ők olyan híreket hallottak, hogy az ügy egyik kulcsfigurája, aki közvetítőként, átvevőként kapcsolódhatott az elkövetőkhöz, már meghalt. Pedig rajta keresztül az egész rablás felgöngyölíthető lett volna. A párt 2007-ben élesen tiltakozott a nyomozás gyors lezárása miatt, mert politikai okokat sejtettek a háttérben. Ma már azonban hiába bukkannának a tettesekre. A sírrongálás, valamint a bűntette a Btk. szerint öt éve elévült.
Moldova György közeli viszonyt ápol az ’56-ot vérbe fojtó, majd az országot 1982-ben csődközelbe vivő Kádár emlékével. (fotó: nepszava.hu)
Moldova György, Kádár munkásságának nagy tisztelője szerint a rendőrség nem tett meg mindent az elrabolt maradványok, illetve a tettesek előkerítéséért. Az író utalt rá, hogy a nyomozás egykori vezetője később a Jobbikhoz csatlakozott, egy ismeretlen alak pedig hirdetésben akart túladni Kádár koponyáján, de a rendőrség így sem boldogult. Ezzel együtt nem is bízik benne, hogy belátható időn belül megtalálnák az elkövetőket, hiszen „nem is történnek ebbe az irányba lépések”.
bors.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS