kádár jános
Egy minden bizonnyal kiábrándult fideszes tiszás Magyar Péternek: "Utoljára ilyen nagy emberrel ... Kádárral fogtam kezet!" (VIDEÓ)
A Tisza-vezért országjáró körútjain csupa-csupa jobboldali érzelmű, eddig egész élete során mindig a Fideszre szavazó ember veszi körül. Vagy nem.
Soha többé! – Kommunista bűnök (IV. rész)
Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást újratemetik a Kerepesi úti temetőben 1956. október 6-án. A többi négy tábornokot Sólyom Lászlót, Illy Gusztávot, Beleznayt és Révay Kálmánt - szintén a kegyetlenségéről elhíresült, rettegett Katonapolitikai Osztály vezetőit - a Farkasréti temetőben búcsúztatták. A Magyar Dolgozók Párt lapjának, a Szabad Nép első oldalán, Soha többé címmel teljes terjedelemben a hét évvel korábban kivégzett kommunistákról ír. A temetés hatalmas, százezres tüntetés, politikai jelszavak nélkül.
A bolsevista terror fokozódik – Kommunista bűnök (III.rész)
Az ÁVO-ból ÁVH, Államvédelmi Hatóság lesz, amely a magyarországi kommunista pártállami diktatúra magánhadseregeként működik 1948 és 1956 között. Feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme volt. Ténylegesen Rákosi Mátyás pártfőtitkár által mozgatott szervezet volt az állampárton belüli hatalmi küzdelmek részese, és a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A gulyáskommunizmusra 1979 után már nem volt pénz, de a rendszer nem tudott változni és változtatni
1979 nyarán megbukott a „gulyáskommunizmus”. Az ország gazdasága az összeomlás közelébe került, és Kádár János kénytelen volt felmondani az életszínvonal fokozatos emelésén alapuló paktumot, amelyet maga kényszerített rá a társadalomra.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták mindig jól használták ki az emberi gyengeségeket
A Szabad Európa Rádió a hidegháború egyik hadszíntere volt. A szerkesztőségek munkáját nagyhatalmi érdekek nyomásgyakorlása kísérte, és a rádió épülete a korabeli kémjátszmák egyik kiemelt helyszínének számított. Hírszerzők és elhárítók színes maszkabáli forgatagának adott otthont a müncheni intézmény.
Ma is a kommunista pusztítást nyögi a magyar vidék
A vidék, illetve benne az Egyház, az arisztokrácia és a parasztság megtörését mutatta be a Terror Háza Múzeum podcastsorozata, a Korrajz legutóbbi adása. A kommunista diktatúra a régi Magyarország megtartó erőit zúzta le véglegesen a kényszerkollektivizálással. A kommunizmus hazai hatalomátvétele ezzel, a Kádár János belügyminisztersége alatt elindított, majd Kádár János diktatúrája idején befejezett folyamat keretében ment végbe, a hatását pedig máig érezzük, hiszen annak az összehangolt működésnek, stabilitásnak és természetközeliségnek a helyébe, amit elvett az országtól, azóta sem került semmi. A legkártékonyabb kommunista trükk és az azzal szembeni népi ellenállás történetét Ö. Kovács József történész mutatta be.
Semmi sem történik véletlenül
Ha meg akarjuk érteni, hogy mi történik manapság Magyarországgal a politikában, miért léteznek ma is olyanok, akik hajlandóak pénzért, a hatalom reményében elárulni hazájukat, és miért teszik mindezt ugyanazoknak a leszármazottai, ugyanannak az ideológiának a szolgálatában, akkor vissza kell tekintenünk jó néhány évtizedre, hogy magyarázatot kapjunk.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták mindig zseniálisan csináltak az áldozatból bűnöst!
A kádári és aczéli rendszer hatalompolitikai struktúrája olyan mélységeket rejt, amellyel máig nem sikerült igazán szembenéznünk. Teljes megértése társadalom-lélektani elemzést is igényelne, különösen akkor, ha az ügynökkérdést is rendbe kívánjuk tenni. A kádári társadalompolitika alapja egy szövetséginek hazudott rendszer volt, amely azt a látszatot kívánta fenntartani, hogy a hatalom birtokosai kiegyeztek a néppel.
"Kádár pontosan tudta, mi a nemzeti érdek, és mi az, ami ezen túlmutat" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (II. rész + PODCAST)
Aki már olvasta a Thürmer Gyulával készített interjúnk első felét, akár át is ugorhatja ezt a bevezetőt, és a beszélgetés fonalát ott veheti fel, hogy a sikertelen aradi találkozó fiaskója után milyen történelminek is tekinthető lépésre szánta el magát Grósz Károly azzal, hogy első magyar kommunista vezetőként határon túli magyarokhoz látogatott. Akik viszont most kapcsolódnak be az interjúba, elöljáróban felidézzük a beszélgetés kiindulópontját. A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit elengedve a határon túli magyarok kezét sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye etekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki kifejezetten a határon túli magyarsághoz ellátogatott, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.Ajánljuk még