Kapok két repülőt, az egyiket neked adom! – Befolyásolni próbálta a bíróság kirendelt szakértőjét Gyárfás magánszakértője, kizárták a Fenyő-ügyből

Mivel elfogult volt és nyomást próbált gyakorolni a bíróság által kirendelt nyelvész szakértői csapatra, a Fővárosi Törvényszék – nem végleges – végzéssel kizárta a Fenyő-gyilkosság eljárásából a Gyárfásék által felkért magánszakértőt – tudta meg a PestiSrácok.hu. A bíróság ugyanis egyetértett az ügyészség álláspontjával, hogy tetten érhető a szakértő elfogultsága.

Kizárta a Fenyő-gyilkosság eljárásából Gyárfás Tamás magánszakértőjét a bíróság, miután helyt adott annak az ügyészi indítványnak, hogy a magánszakértő és konzulense, valamint az általuk készített magánszakvélemény elfogult – írta portálunknak a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya. Az ügyben megkerestük a Fővárosi Főügyészséget, akik szintén megerősítették, hogy a törvényszék egyetértve az ügyészi indítvánnyal, elfogultság miatt zárta ki a magánszakértőt. Úgy tudjuk, a nem végleges bírósági végzésben leírták, hogy a magánszakértő véleménye sok helyen feltételezéseket tartalmaz, kompetenciahatárokat lép túl, illetve Gyárfás védekezését ismételte meg a véleményében úgy, hogy azt abban szakértői megállapításként szerepeltette.

Nyomásgyakorlás a szakértői csapatra?

A portálunk által megismert bírósági végzésben az is szerepel, hogy a magánszakértő tényként elismeri, hogy a védelem érdekeit képviseli, holott ez a bíróság szerint a jogszabályok teljes félreértése, hiszen a szakértőnek akkor is pártatlannak kell lennie, ha őt a védelem kéri fel. A bíróság álláspontja szerint a védelem már a magánszakértő megnevezése előtt felkérte őt és konzulenseit; a végzésben rámutattak továbbá, hogy a törvényszéket a kirendelt eseti szakértő, valamint a szakkonzulensek folyamatosan tájékoztatták az őket ért írásos és telefonos presszióról, nyomásgyakorlásról a magánszakértő részéről, aki különböző pejoratív jelzőket is tett az eseti szakértőre és negatív jelzőkkel illette a szakértői team véleményét, amit „felháborítónak” gondolt, majd közölte: ezért „ellenvéleményt” fog készíteni, mivel „itt egy ember életéről van szó” (Gyárfáséról – PS).

A bíróság ugyanakkor leszögezte:

noha baráti légkörben zajlott a beszélgetés, elfogadhatatlan egy leendő szakértő azon megnyilvánulása az egyik szakkonzulensnek, hogy „ő majd kap egy repülőgépet, illetve kettőt, amelyek közül az egyiket neki adja”.

A végzés szerint a magánszakértő nyomásgyakorlása a szakértői egység megbontását célozta meg, de a bíróság azt is megemlítette, hogy a szakértői pártatlanság egyik oka lehet az is, hogy a magánszakértő „atyai jóbarátja” Gyárfás Tamás barátja is egyben.

A bíróság hangsúlyozta azt is: a magánszakértő kizárólag Gyárfás érdekét képviselte, a szakértői vélemény pedig megismételte a vádlotti védekezést, de a végzés arra is kitért, hogy a magánszakértő úgy bocsátkozott feltételezésekbe, hogy arra vonatkozóan kérdést sem kapott, például amikor arról írt, hogy „Portik Gyárfás állítólagos megbízását pénz vagy más konkrét ellenszolgáltatás nélkül hajtotta végre, azaz Fenyő János megölése valójában szívességi gyilkosság lett volna”. A bíróság azt is leszögezte, hogy kompetenciahatár-túllépés volt annak a bemutatása is, hogy kinek állt érdekében Fenyő megöletése. A bíróság szerint a szakvéleményben a vádlotti védekezés köszön vissza akkor is, amikor arról értekezik annak szerzője, hogy a Portik–Gyárfás-beszélgetés során utóbbi milyen gesztusokat tett, holott ez a hangfelvételekből nem támasztható alá, illetve, amikor megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő „átsodródott” a vád oldalára.

Gyárfásék szerint a bíróság által kirendelt szakértő a vádat akarja alátámasztani

Utóbbiról Gyárfás Tamás beszélt hosszan az egyik bírósági tárgyaláson, miután a bíróság által kirendelt nyelvész szakértői csapat arra a megállapításra jutott, hogy a vád legfontosabb bizonyítéka, a Portik–Gyárfás-hangfelvétel összefüggő, továbbá leírták, hogy Gyárfás és Portik beszélgetése „sikeres”, azaz a két vádlott érti egymást. Hozzátették azt is, hogy a szövegrészekből kölcsönös függőséget feltételeznek, illetve, hogy van olyan rész, ahol Gyárfás nem utasítja vissza Portik állítását,

„és így azt sem, hogy függőségi viszonyba került vele annak következtében, hogy Portik Tamás szívességet tett neki”.

A szakemberek megállapították azt is, hogy Gyárfásék beszélgetésében nincs manipuláció, Portik nem manipulálta Gyárfás Tamást. A szakértők kitértek arra is, hogy Portik bizonyos kijelentései valós eseményre utalhatnak.

Gyárfás Tamás és védője, Zamecsnik Péter álláspontja szerint azonban a felvételeket nyelvi szempontból értékelő jelentés önellentmondásos, kompetencián túli, a tényekkel ellentétes megállapításokat tartalmaz, feltételezéseken alapul, nélkülözi az alapvető logikai összefüggéseket, emellett a független véleményalkotás helyett a vádiratot kívánja alátámasztani.

Gyárfás Tamás ellen a Fővárosi Főügyészség 2019 nyarán emelt vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fenyő-ügyben. A vádirat szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János. Az úszószövetség volt elnöke és a Vico nagyhatalmú ura között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a gyilkosságot, aki azt tizenkétmillió forintért vállalta, azonban, miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Ezért Gyárfás megbízta az éjszakai életben már akkor is jól ismert Portik Tamást is, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt –  bérgyilkosát, Jozef Roháčot és bandáját a médiamogul megölésére. Roháč 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület, Margit utcán a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte a médiacézárt. Gyárfás és Portik is ártatlannak vallják magukat; az úszószövetség egykori elnöke azt állítja, soha, senkinek nem adott megbízást Fenyő János megölésére, a vád tárgyát képező Portik-féle felvételek pedig inkább a védekezését igazolják, hiszen az Energol-vezér abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez nem sikerült, mert Portik provokációját mindig visszautasította.