Az új esztendő valóban a HALADÁS éve lehet, sőt lesz! Karácsony ugyanis kihirdette: lezárult Budapest első részvételi költségvetésének ötletgyűjtő szakasza. Ennek értelmében a nem szakértők által megszakértett ötleteket most szakértők értelmezik, hogy aztán egy harmadik körben visszakérdezhessenek, mire is gondolt a költő. Hogy mindezt teszik a mi pénzünkből teszik? Ne bánjátok, hiszen így lehet Meseország Budapest mindenkié! Örvendezzetek!
A 2020-as esztendő nem Karácsony éve volt. Az utóbbi tizenegy hónapban olyan kényelmetlen apróságok terelték el a főpolgármester figyelmét, mint a koronavírus-járvány, vagy a Lánchíd felújítása, így már ideje volt, hogy az igazán fontos dolgokra is időt szakítson. Meg is tette: darázs-garázsok és a körúti biciklisávok megálmodójától, főszerepben a zuglói klímaerdő Tarzanjával a főváros végre büszkén mutathatja be legújabb kasszasikerét:
Közösségi költségvetés: a kivéreztetett város
Vigyázat, a cselekmény spoilereket tartalmazhat!
Történetünk 2019-ben kezdődik, mikor a zuglói klímaerdők megmentője a betondzsungelbe kerül, hogy visszahozza az élők sorába elfeledett mesterét. A produkció igazi blockbusternek készült, hiszen a mindig vörös orrú Mester szerepére Az Őszödi Beszéde c. film „Szemkilövetőjét” játszó Fletót sikerült beszervezniük a producereknek. Az igazi dráma ott kezdődik, amikor a főszerepben tündöklő Karibaba negyven rabló segítségével egy sor balszerencsés véletlen során a betondzsungel királya lesz és eldönti, harc helyett visszaadja a fővárost a munkahelyekkel és családtámogatással rabszolgasorba vetett lakóinak. Azonban amint eljut az elhatározásra, két dolog válik világossá számára: egyrészt semmi szükségük az embereknek egy felszabadítóra, ebből következően pedig az is világossá válik számára, hogy fogalma sincs, hogy mit kellene csinálni. Az őt hatalomba segítő negyven rabló, és az öreg Mester sötét intrikái miatt azonban már nincs visszaút, Kari pedig úgy dönt, inkább megkérdezi az emberektől, hogy pontosan mit is kellene csinálnia a főváros élén.
Spoilerveszély vége
Összességében a produkciónak sok értelmét nem látni: a főszereplő gyakran kezd bele látszólag teljesen értelmetlen mellékszálakba, amiket aztán félbehagy. Arról már nem is beszélve, hogy a címben is szereplő „kivéreztetésnek” nyomát sem lehetett látni, inkább csak a problémára megoldásnak szánt „közösségi költségvetés” okozta a bonyodalmat, a valódi kivérzés csak ezután jött. Ha pedig így olvassuk a történetet, valójában a főhősből lett a főgonosz. Így nehéz valóban kötődni a szimpatikusnak szánt Karibaba karakteréhez. A főszereplő megkedvelését pedig az sem segíti, hogy a színészi játékon is lenne még mit javítani: a karakter arcára fagyott, szimpatikusnak szánt vigyor az első tíz perc után már inkább csak kínos, utána pedig kifejezetten taszító.
Összességében tehát azt annyit mondhatunk el a balliberális oldal legfrissebb produkciójáról, hogy nem igazán értjük,
- Ezt miért?
- Ki kérte?
- És egyébként is, kit érdekel?
Mindent egybevetve, a Közösségi költségvetés: a kivéreztetett város egy megszokottan gyenge produkció, egy megszokottan gyenge kútfőből, így összességében ez másfél hangjegyet kap tőlünk az öt fokozatú Soros-kottából.
Forrás: Facebook/MTI/PS; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS