Sikeres volt viszont az önkormányzat az eladások tekintetében, mely tranzakcióból öt év alatt összesen hatvankilenc volt. Ami pedig a felújításokat illeti: 2017-ben húsz lakhatatlan bérlakást tett a kerület lakhatóvá, ami a zuglói vagyonkezelő szerint sem azonos a felújítással. A lap emlékeztet arra is, hogy Zuglóban létezik még egy sajátos modell a bérlakás-programban, amelynek lényege, hogy civil szervezetek, alapítványok segítségével újítanak fel lakásokat, amelyek a segítségért cserébe szinte „bérlőkijelölési” jogot kapnak. Ennél a konstrukciónál az önkormányzat a közművek biztosítását vállalja, a lakást felújító alapítvány nem válik bérlővé, de javaslatot tehet a bérlő személyére, akivel aztán az önkormányzat a bérleti szerződést megköti. Ennek részleteit azonban a Magyar Hírlapnak nem sikerült megtudnia, mert írásban feltett kérdésére konkrét választ nem, csak kitérő magyarázatot kaptak. Így működik a „transzparens” zuglói önkormányzat azóta, hogy Vágó Gábor LMP-s átláthatósági biztos otthagyta egykori harcostársát – olvasható a Magyar Hírlap cikkében, melyet részletesen ide kattintva érhetnek el.
Forrás: Magyar Hírlap; Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS